facebook youtube rss
2018. október 22. | 08.06

Robert Capa

Robert Capa, eredeti nevén Friedman Endre, magyar származású fotográfus, haditudósító, 1913. október 22-én született Budapesten. A 20. század egyik legjelentősebb fotósa, elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként tartják számon. Rövid élete során fotózott a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziója idején, a második világháború európai hadszínterein, az első arab-izraeli háborúban és Indokínában is. A második világháború folyamán Londonban, Észak-Afrikában, Olaszországban, a normandiai partraszállásnál az Omaha Beachen és Párizs felszabadításakor is ott volt és dokumentálta a háború eseményeit. Nyughatatlan, kalandvágyó, soha, semmi kihívás elől ki nem térő vagányság jellemezte egész életét, a háborús riportfotóival beírta nevét a világ fotótörténetébe.

a32e3828 4d23 4e18 a599 5da01f5526c6 large

Robert Capa középosztálybeli családban született, apja Friedman Dávid szabómester, anyja Berkovits Henrietta Juliánna szintész szabó volt. Szülei jól menő szalont tartottak fenn Budapesten. Egy bátyja és egy öccse volt, László és Kornél. Öccse később szintén fényképész lett. és Cornell Capa néven futott be szép karriert.
Robert Capa az evangélikus elemi után a Madách Gimnáziumba járt. Egy évvel érettségije előtt, 1929-ben Kassák hatására az újságírás iránt kezdett el érdekelni, majd 1930-tól fényképészként dolgozott. Az 1930. szeptember 1-i baloldali tüntetésen való részvétele, baloldali kapcsolatai miatt rövid időre börtönbe került, ahol csaknem eszméletlenre verték. Szülei kapcsolatai révén szabadult a cellából, s szinte azonnal nekiindult a világnak.

1931-ben hagyta el hazáját, előbb Bécsbe, majd Prágába, aztán Berlinbe költözött, ahol a Német Politikai Főiskolán egy ideig újságírást tanult, majd fotólaboránsként helyezkedett el a Dephot fotóügynökségnél (Deutscher Photodienst). Ekkoriban kapta első saját fényképezőgépét Kepes Györgytől, aki 6×9-es Voigtländer fényképezőjét adta neki. Később kapott egy Leicát, hozzá apróbb megbízatásokat is. 1932-ben az tette ismertté, hogy készített egy fényképet Trockijról, a szocialisták koppenhágai kongresszusán. Rajta kívül senkinek sem sikerült lefényképeznie, hiszen a fotózást szigorúan tiltották a gyűlésen. A Weltspiegel egész oldalon közölte a képet. Zsidó származása miatt 1933-ban távozni kényszerült Berlinből, egy rövid időre visszatért Budapestre, de hamarosan Párizsba emigrált, ahol a szintén magyar származású André Kertész segítette munkával, pénzzel, kapcsolatokkal, barátsággal.

1 A4HsdmJXhXZ1OlepC 2Jrg

Gerda Taro a spanyol a polgárháborúban

Még Berlinben sajátította el a fotózás és az ügynökségi munka alapjait, itt kötötte később is fontos szakmai kapcsolatait, melyekre Párizsban is építhetett. 1936-ban felvette a Robert Capa nevet, Valószínűleg Gerda Taróval együtt találhatták ki, amerikai hangzású nevet kerestek, mert ettől reméltek több megbízást újságíróként vagy fotósként. Gerda Taro egy ideig élettársa volt Capának. 1936-1937-ben együtt tudósítottak a spanyol polgárháborúból, a francia, baloldali Regards nevű hetilap, majd a Ce Soir megbízásából. Capának Spanyolország lett az ugródeszka a világhírhez, hiszen A milicista halála című képe visszavonhatatlanul klasszikussá vált. Londonban, Párizsban is dolgozott, majd visszament Spanyolországba, lefényképezte Barcelona elestét. Mindenütt ott volt, ahol zengett az ég. Ezután Capa a japán-kínai háborúban, a második világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban, a normandiai invázióban és az izraeli harcokban folytatta tovább haditudósítói munkáját, de sokat fotózott békeidőben is.

PAR115311

A milicista halála

Miután apja meghalt Budapesten, már semmit se kötötte Európához, így 1939-ben anyja és öccse után ő is az Egyesült Államokba költözött. Magyar kötődéseit megőrizte, a Miért mentem el otthonról? című írásában gimnazista kori, a Lánchíd pillérei alatt zajló konspirációkról írt. Ebben az időben főleg a Life-nak készített riportokat, például a mexikói elnökválasztásról. Mexikóban találkozott újra az ott élő Pécsi-tanítvány Deutsch Katival. 1941-ben Diana Forbes-Robertson íróval könyvet készített a londoni légi csatáról The Battle of Waterloo Road címmel.

PAR75179

Futás menedékhelyre légiriadó idején

A háború után megkapta az amerikai állampolgárságot is, immáron hivatalosan is Robert Capa néven. 1948-ban hat hetet töltött Magyarországon, fényképezte a háború tépázta országot és rögzítette a kommunista befolyás egyre nyilvánvalóbb jeleit. Ekkoriba folytak az első 3 éves terv előírta munkálatok. Berlini, majd párizsi barátja, Markos György kísérte. Fényképezett a Ganz Hajógyárban, megörökítette az első rizsaratást Békésben, a romjaiból éledő Budapestet. „Az elutazásom előtti napon elmentem, hogy kiváltsam a kiutazó vízumot. A külföldiekkel foglalkozó őrmester nagyon alaposan áttanulmányozta az útlevelemet. Miután beütötte a kilépő vízumot, megkérdezte, hogy melyik iskolába jártam. Megneveztem a budapesti gimnáziumot, ő pedig elsorolta a tanáraimat és megmondta melyik évben érettségiztem. Ő is abba az iskolába járt, két évvel utánam végzett. Visszaadta az útlevelemet és így szólt: Ha két évvel később születik, a maga tehetségével vagy már nem lenne életben, vagy legalábbis miniszteri titkár lenne. Így azonban csupán egy zavaros fejű nyugati liberális. Ez a történelmi materializmus.” A történet a Holiday Magazinba jelent meg egy évvel később, Beszélgetés Budapesten című írásban.

09031110

Élet a budapesti utcán 1948-ban

1952-ig a Holiday Magazin megbízásából főképp utazásairól tudósított, gyakran a szöveget is maga írta. 1954-ben a Life Indokínába küldte Capát, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Május 25-én aknára lépett és délután 3 óra előtt 5 perccel meghalt.

Karinthy Ferenc, halála után több mint harminc évvel írt róla a Vége a világnak című könyvében, Simor András verssel emlékezett meg a fényképészről és az általa halhatatlanná tett milicistáról, Jancsó Miklós filmrendező pedig esszét írt Thai Binh negyvenedik évfordulójára. Nincs a világon olyan fotótörténet, tankönyv, ahol Robert Capa ne szerepelne.

Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

2013. decemberében, Robert Capa születésének 100. évfordulójának évében nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az intézmény. A fotográfiai központ létrehozása a magyar fotográfusok szakmai elismerése, és azt a több éves munkát teljesíti ki, aminek fontos állomása volt 2008-ban a Robert Capa-hagyaték megvásárlása, Magyarországra hozatala. A fotográfiai központ a fotográfus szakma és a fotográfia iránt érdeklődő nagyközönség érdekeit és igényeit hivatott szolgálni. Feladatai tartozik a hazai és a nemzetközi kiállítások, szakmai rendezvények szervezése, rangos fotográfiai díj alapítása, a magyar és nemzetközi fotográfusok és fotográfiai műhelyek bemutatása. A központ az Ernst Lajos által építtetett, a budapesti Nagymező utcában álló épület.

cover capa105 002

Fotókiállítás plakátja

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ névadójára emlékeztek az Erzsébet téren felállított Capa105 fotókonténerrel A kiállítás 2018. október 5-21-ig volt látogatható. A jubileumi installáció 105 Capa-képet, köztük számos ikonikus alkotást bemutató, világító fotófallal tekinti át Robert Capa pályafutásának fordulópontjait. A látogatók egy korabeli készüléken hallgathatják meg Capa egyetlen fennmaradt rádióinterjúját, de akár egy fürdőkádba is beülhetnek annak emlékére, hogy a fotográfus fürdés közben szeretett a legjobban olvasni. Robert Capához számos, mára szállóigévé vált idézet kötődik, ezek közül a leghíresebbeket cédulákon magukkal is vihetik a látogatók.

Források:
Robert Capa
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Képek:
Robert Capa
Gerda Taro
A milicista halála
Futás menedékhelyre légiriadó idején
Élet a budapesti utcán 1948-ban
Capa105

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás