facebook youtube rss
2018. november 07. | 09.24

Konrad Lorenz

Konrad Lorenz osztrák zoológus, ornitológus, a modern etológia és az evolúciós elmélet egyik megalapozója, 1903. november 7-én született Bécsben. 1973-ban megosztott orvosi-élettani Nobel-díjat kapott. Saját főművének tartott A tükör hátoldala című könyvében dolgozta ki alaposabban elképzeléseit a genetikus háttérnek és a civilizációnak az emberi tudatra gyakorolt hatásairól. Idősebb korában, mint társadalomkritikus, közéleti szerepet is vállalt, Ausztriában a zöld mozgalom egyik vezető alakja lett.

1274303285 0

Gyermekkor, iskolák

Konrad Lorenz a neves ortopédus, Adolf Lorenz második fiaként, kései gyermekként született. A világhírű orvos apja nem csak Bécsben, hanem New Yorkban is sok évtizeden keresztül rendszeresen praktizált. Kisgyerekkorától kezdve érdekelték az állatok, maga is tartott halakat, madarakat, majmokat, kutyákat, macskákat és nyulakat, ezek egy részét kirándulásairól hozta haza. Még fiatalon elvállalta a közeli Schönbrunni állatkert beteg állatainak ápolását. Részletes naplót vezetett a madarak megfigyeléséről is. 1915-től egy bécsi gimnáziumba járt, ahol 1921-ben kitüntetéssel érettségizett.  Az apja kívánságára 1922-től orvosi tanulmányokat kezdett a New York-i Columbia Egyetemen, de már 1923-ban visszatért Bécsbe, és ott folytatta orvosi tanulmányait. 1927-ben feleségül vette az orvostanhallgató Margarethe Gebhardtot, akivel Lorenz még gyermekkorában ismerkedett meg, és akinek később az orvosi fizetése támogatást és bázist jelentett Konrad Lorenz munkásságához.

Lorenz 1904

Konrad Lorenz bátyjával

Zoológia doktora

Konrad Lorenzet 1928-ban Bécsben avatták az orvostudományok doktorává. 1931-1935-ig asszisztensként dolgozott a Bécsi Egyetem II. Anatómiai Intézetében, majd Altenburgba ment kutatónak. Személyesen 1931-ben találkozott először ornitológusokkal, ezután 1933-ban másodszor is doktorált Bécsben, ezúttal a zoológia területén. 1936-ban habilitált, majd 1937-től a bécsi egyetemen tanított. Ebben az időben a bécsi professzorok többsége helytelenítette Lorenz etológiai kutatásait, kutatásai finanszírozására sem sikerült pénzt nyernie különféle pályázatokon. Később támogatások segítségével azonban kapott kutatási ösztöndíjat, s 1938-tól kezdve az ösztönös viselkedés háziasítás miatt fellépő zavarairól kutatott a vadludaknál, továbbá vadludakat keresztezett házi ludakkal. Lorenz a háziasítás által kényszerített magatartásforma-változásokról való, állatokkal kapcsolatos ismereteit egyre növekvő mértékben emberekre is kiterjesztette.

00414920th

Konrad Lorenz leányával, 1940

A háború idején

1938. június 28-án Lorenz beadta a felvételi kérelmét az NSDAP-ba, ezzel akarta megalapozni a jövőbeni kutatásait és pozícióját. Több megjelent írásában is támogatta a nemzeti szocialisták ideológiáit a világháború lezárásáig. Még a háború alatt, 1940-ben nevezték ki a Königsbergi Egyetem  Pszichológia tanszékének professzorává. A felsőoktatásban dolgozó tanárok kinevezése 1940 körül politikai kérdés volt, de Lorenznél a szakmai kompetencia és a politikai előélet majdnem optimális mértékben volt jelen, a nemzetiszocialista rezsimtől függetlenül is sok tudományos eredménye volt már, és biológus körökben is ismert volt. Lorenz Königsbergben egy évvel az oktatói tevékenységének megkezdése után be is fejezte azt, mert a Wehrmacht 1941-ben behívta katonának. Rövid kiképzést követően 1942-ben katonai pszichiáter és neurológus lett  egy katonai kórházban. Az itt folyt kutatásairól nincsenek ismert adatok, s ezen időszakáról ő maga sem beszélt. A Vörös Hadsereg fogságába esett, 1948-ban engedték szabadon, és ekkor térhetett vissza Altenbergbe.

Összehasonlító magatartáskutatás

Konrad Lorenz 1949-ben egy összehasonlító magatartáskutató intézetet alapított Altenbergbe, ami az Osztrák Tudományos Akadémia kutatóintézeteként jött létre. Az összehasonlító magatartáskutatás elnevezés arra utal, hogy ez a kutatási mód az állatok magatartási formáit éppen úgy örökletesnek tekinti, mint az összehasonlító anatómia az állatok testfelépítését. Ugyancsak 1949-ben jelentette meg a Salamon király gyűrűje című könyvet abból a célból, hogy a létfenntartási és a kutatási költségeit fedezni tudja. 1950-ben a német Max Planck Társaság külön Konrad Lorenznek egy összehasonlító magatartáskutatási állást szerzett Buldernben, kinevezték a központ igazgatójává. 1953-ban a Münster Egyetem tiszteletbeli professzorává nevezték ki, majd 1955-től kezdte meg a Max Planck Társasággal együtt a Magatartáspszichológiai Intézet felépítését Bajorországban, Lorenz itt helyettes igazgató, majd igazgató lett. 1957-ben a müncheni Lajos-Miksa Egyetem a zoológia tiszteletbeli professzorává nevezték ki.

lorenz salamon király gyűrűje

A tükör hátoldala

Főműve, A tükör hátoldala: Az emberi megismerés természetrajza, 1973-ban jelent meg. Ebben a könyvben tárgyalja a genetikus és civilizációs hatások emberi tudatra gyakorolt összjátékát. Megkísérelte, hogy a szisztematikus kapcsolatokat, kölcsönhatásokat és törvényszerűségeket a biológiai és a szociokulturális evolúció között feltérképezze, tehát a genetikailag szükségszerű, ösztönös, valamint a tanult, kulturális magatartásmintáink kapcsolatát elemezze. Ezzel a vizsgálattal a célja az emberi viselkedés átfogó magyarázatának a megalkotása volt, és ebből levezetve, az előttünk álló további kulturális evolúció egyfajta előrejelzése. A könyvet manapság az evolúciós ismeretelmélet első módszeres megfogalmazásának tartják, amit aztán más tudósok építettek tovább.

TN6 2000002737540

Bestsellerek, Nobel-díj, közéleti szerep

1963-ban jelent meg Az agresszió című bestsellere, amit tíz évvel később két másik bestseller követett: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne és a filozófiai főmű, A tükör hátoldala: Az emberi megismerés természetrajza. 1973-ban megosztott orvosi Nobel-díjat kapott az egyéni és szociális viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseiért.

Ismertsége tovább növekedett 1978-ban, amikor közvetlenül a 75. születésnapja előtt, egy atomerőmű üzembe helyezése ellen indított sikeres népszavazás vezéralakjává vált. 1985-ben egy polgári indítvány névadója lett, ami egy természetvédelmi körzetben épülő vízi erőmű ellen tiltakozott. 1988-ban jelentette meg utolsó nagy művét: Én itt vagyok – te hol vagy? A nyári lúd etológiája címmel. Ez a mű a pontos etológiai leírása a nyári ludaknak, hatvan év intenzív megfigyeléseit összegzi. A nyári ludak egyébként Konrad Lorenz legismertebb kutatási témái közé tartoztak. Lorenz kevesebb kísérletet végzett, viszont annál több figyelmet szentelt az állatok természetes környezetben való megfigyelésének és a viselkedésük leírásának.

Népszerű állattörténetek

Konrad Lorenz az 1950-es években a szakterületén kívül is ismertté vált, amikor tanulmányait, mint szórakoztató és anekdotaszerű állattörténeteit a természettudományban laikusok számára is, sőt még gyerekek számára is hozzáférhetővé tette. 1960-tól még jobban növekedett az ismertsége, a szerteágazó irányultságú tudományos ismeretterjesztő műveinek következtében, a nyilvánosság egyre inkább társadalomkritikusnak és filozófusnak tartotta. Lorenz az abban való legmélyebb meggyőződésében készítette írásait, hogy az emberi viselkedés rendkívüli mértékben biológiai, genetikai előírások által meghatározott. Sokszor és gyakran hevesen kritizálták Konrad Lorenzet azért, mert gyakran az állatvilág egyetlen jelenségét közvetlenül emberi viselkedési módokra alkalmazta, ezzel párhuzamosan pedig emberi tulajdonságokat és minőségeket a jelenségek analógiájaként állatokra is alkalmazott, ezt antropomorfizmusnak nevezzük.

Munkásságának jelentősége

Lorenz jelentősége leginkább abban áll, hogy minden más korábbi kutatónál lényegesebben, a tudományos munkáiban két örökletes sajátosságot mindig tekintetbe vett: a magatartásmódok veleszületett kiváltóit („kulcsingerek” és „vele született kioldó mechanizmusok”) éppen úgy, mint a különféle állatfajokban kimutatható fejlődési fázist, amiben visszavonhatatlan imprinting lehetséges.

A világhírű tudóst tekintik a zöld mozgalmak alapító atyjának, ugyanis több művében is szót emelt a környezet és az emberiség védelme érdekében. Kiáltványaiban rövid pontokban ismertette félelmeit a világról; a Föld túlnépesedéséről, a természetes környezet pusztulásáról, a technológiai fejlesztések hiábavalóságáról. Életének 86. évében, 1989. február 27-én hunyt el Bécsben.

Források:
Konrad Lorenz

Képek:
Konrad Lorenz
Konrad Lorenz bátyjával
Konrad Lorenz leányával
Salamon király gyűrűje
A tükör hátoldala

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás