facebook youtube rss
2019. január 25. | 06.35

175 éve született Benczúr Gyula

bgykiskep

Gyula Benczúr Self portrait

Benczúr Gyula festőművész, a  19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja, az MTA tiszteletbeli tagja, 1844. január 28-án született Nyíregyházán.

Család

Apja Benczúr Vilmos, anyja Laszgallner Paulina volt. A család 1846-ban Kassára költözött. Elemi iskoláinak elvégzése után az evangélikus gimnáziumban folytatta tanulmányait. Rajztehetsége korán megmutatkozott, apja ezért mérnöki pályára szánta. Az iskolai rajzoktatáson kívül a gondos szülők a helybeli, jó hírű Klimkovics Béla és Ferenc festők magán rajziskolájában is taníttatták. Hamarosan kitűnt nem mindennapi tehetsége a szabadkézi rajz terén, így a család elhatározása módosult, és hozzáértő barátok tanácsára a fiukat művészi pályára indították.

Müncheni Képzőművészeti Akadémia

1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult. Az Akadémia falai között ekkor a magyar művész ifjúság színe-java tanult, érlelődött, Benczúr Gyula mellett Szinyei-Merse Pál, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Paál László, Mészöly Géza és sokan mások. A két ifjú, Szinyei és Benczúr az együtt töltött idő alatt figyelemre méltóan hatottak egymásra. Szinyei Benczúr érdeklődését keltette fel a természetábrázolás iránt, amint ezt erdőrészletei is elárulják. Ugyanazon modellről készült akt-képük, az Alvó nő, ahol viszont Szinyei kutatta a zárt térbe helyezett alak megjelenítésének megoldását. Benczúr ekkortájt festette női aktját, A művésznő álmát.

amuvesznoalma

A művésznő álma

Benczúr müncheni évek során a nyarakat a kassai házban töltötte négy testvérével, közismerten szép családi körben. Ilyenkor a kiterjedt rokonságot bensőséges arcképeken örökítette meg. Még húszéves sem volt, amikor Kislány bábuval című, friss, derűs színekben gazdag, bájos leánykaportréját festette. Édesanyjáról, édesapjáról, Etelka és Géza testvéréről több példányban is készült ábrázolásai művészete korai korszakának megbecsült értékei.

Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek, a romantikus életképek, illetve a történelmi tárgyú képek jellemzik, ezek közül a legkiemelkedőbb a II. Rákóczi Ferenc elfogatása.

iirakocziferencelfogatasa

II. Rákóczi Ferenc elfogatása

Történelmi festmények

A történelmi festészet ekkor egész Európában uralkodó műfaj volt. A fiatal Benczúr már otthon, a szabadságharc eszméivel rokonszenvező kassai családban fogékonnyá vált a magyar történelem hagyományai iránt. Képességei, érdeklődési köre is e műfaj művelésére predesztinálták. Ifjú korától haláláig kitartó érdeklődéssel tanulmányozta, jelenítette meg a magyar történelem nagy eseményeit.  Nagy sikerű történelmi festményeinek sorát a Hunyadi László búcsújával kezdte meg, amely a fiatal festő művészetének eredményeit foglalja össze. A kiegyezés évében mutatta be művét Pesten, a Képzőművészeti Társulat kiállításán. Az eszmei tartalom és a forma egysége, a szerkesztés harmonikus megoldása, a színek tartózkodó és mégis erőteljes szépsége a megérdemelt sikert hozta meg számára. Benczúr kísérletezett először a több alakos képszerkesztéssel, melynek később kiváló mestere lett.

hunyadilaszlobucsuja

Hunyadi László búcsúja

A mű nemcsak legszebb alkotása a mesternek, de történelmi festészetünk egyik legkiemelkedőbb emléke is. A párizsi, 1867-es nemzetközi kiállításon 11 magyar festő műve között került bemutatásra, majd 1869-ben a Pesti Képcsarnok Egyesület megvásárolta a Magyar Nemzeti Múzeum számára.

1869-ben Olaszországban, 1874-ben pedig Franciaországban tett tanulmányutat. A nagy képtárak tanulmányozása előrelendítette művészi fejlődését. Olaszországi tanulmányútjának hatását tükrözi a Vajk megkeresztelése, mely egy történelmi festészeti verseny nyertese lett. A lendületes kompozíció barokk mesterekre emlékeztető.

vajkmegkeresztelese

Vajk megkeresztelése

Házassága

1873-ban feleségül vette művészbarátja, Gabriel Max müncheni festő testvérét Linát, Karolina Maxot, négy gyermekük született. A nyarakat az 1870-es évek közepétől a Starnbergi-tó melletti Ambachban töltötte családjával, ahol 1885-ben épült fel nyaralója az öccse, Benczúr Béla tervei alapján. Fiatalkori házasságának emléke néhány igen szép, plein-air problémákat felvető, természetben alkotott, nyugalmat árasztó kép, a Vörösköpenyes nő, a Nő az erdőben, Olvasó nő az erdőben és a Pihenés az erdőben. Mindegyik kép modellje a felesége volt. Anya gyermekeivel című portré egyszerű, mégis gazdag festői eszközökkel megoldott portré, mely a komoly, fiatal nő értékes jellembeli tulajdonságait megkapóan juttatja kifejezésre.

olvasonoazerdoben

Olvasó nő az erdőben

A tanár

Művészetének elismeréséül II. Lajos bajos király a müncheni Akadémia tanárává nevezte ki Benczúrt, aki csak magyar állampolgárságának megtartásával vállalta e tisztséget. Itt tanított 1876-tól 1883-ig. Művészi megbecsülése nemzetközi viszonylatban is felfelé ívelt, mégis szívesen fogadta el hazájának meghívását, amikor Trefort Ágoston kultuszminiszter 1883-ban a Budapesten felállítandó művészképző intézmény vezetésével bízta meg. Hazatérése után megalapította az első magyar művészképzőt, a Benczúr-mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott. Itthoni megtelepedésének első lépéseként kiállítást rendezett az addig készült portréiból. A bemutatkozó tárlat a teljes elismerést hozta meg számára, ettől kezdve elhalmozták megrendelésekkel. Ekkor festette meg egyik legszebb férfiportréját, Trefort Ágoston arcképét, ahol reprezentatív külsőségektől mentesen, végtelen egyszerűséggel, sötét színekkel fejezte ki az ábrázolta államférfiúi komolyságát, emelkedett szellemiségét.

trefortagoston

Trefort Ágoston

A bajor király megbízásai

II. Lajos megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett, ezek közül jelentős a XVI. Lajos és családja a versailles-i palota megrohanásakor, valamint XV. Lajos és Dubarry című festménye. A megrendelt művek legnagyobb része XV. és XVI. Lajos korának gáláns jeleneteit eleveníti fel. A királyi nyaralók dekorációs díszeinek egy részét is Benczúr festette. A művész sokszor panaszolta e témák sivárságát, melyeknél a király személyes kívánságához kellett igazodnia, s amelyek művészetét nem vihették előre.

Második házasság

1892-ben nősült másodszor, miután négy gyermekének anyját elveszítette. Ürmösi Kata Piroska szeretettel nevelte fel a négy árvát, és mindvégig hű segítőtársa maradt férjének. Komoly, vonzó egyéniségét a fennmaradt portrék őrizték meg. Ugyancsak ebből az időből való Önarcképe, mely hasonló az Uffizi-képtár számára készült portréjához. Számtalan önarckép közül az egyik legrokonszenvesebb, ahol a sötét, sima felsőkabátot és hetykén félrecsapott barettet viselő művész mosolygós arccal néz velünk szembe. Derűs egyéniségét, kiegyensúlyozott lelkivilágát tükrözi ez a portré.

feleseg2

Ürmösi Kata Piroska

Portrék

1894-ben az antwerpeni kiállításon a Ferdinánd bolgár cár arcképével elnyerte a Médaille d'Honneur díjat. Számos reprezentatív, az arisztokrácia és a politikai élet alakjait ábrázoló portrét készített, a legismertebbek a I. Ferenc József, Erzsébet királyné, gróf Tisza István és Trefort Ágoston portréi. Az uralkodó párt több alkalommal is megfestette. Erzsébet királyné törékeny alakját fekete gyászruhában örökítette meg, méltóságára csupán a háttér aranybrokát selyme utal. Reprezentatív portréfestészetének egyik kiemelkedő darabja Károlyi Lászlóné képmása. Petőfi Sándor lírai megfogalmazású portréja egyszerűségében is komoly festőiséggel jelenítette meg a költő rendkívüli egyéniségét. Működése nyomán a reprezentatív portré a századforduló kedvelt, és tanítványai által tovább művelt műfaja lett.

erzsebetkiralyne

Erzsébet királyné

Budavár visszavétele

Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. Az 1896-ban a megfestett Budavár visszavétele című műve európai viszonylatban is a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. A képet Buda visszavételének kétszázadik évfordulójára elkésve rendelték meg, így csak tíz évvel később készült el. Benczúr a millenniumi kiállításon mutatta be, és a Szent István-rendet nyerte vele. Lotharingiai Károly és Savoyai Jenő 1686-87-es segítsége hozta meg a magyaroknak a töröktől való szabadulást. Benczúr remekül csoportosította a figurákat, a sok szereplő ellenére nem válik szaggatottá. A viseletek, kellékek, arctípusok szorgos tanulmánya, realisztikus és színgazdag megfestésük a kép történelmi hitelességét teremtik meg.  A hatalmas kompozíció Benczúr és egyben a magyar történelmi festészet utolsó nagyszabású vállalkozása, hiszen a századfordulóra már időszerűtlenné vált a ez a műfaj

budavarvisszavetele

Budavár visszavétele

Mitológiai jelenetek

1882-ben Budapesten a Képzőművészeti Társulat 200 aranyból álló nagydíját nyerte el a Bacchánsnő című képével, mely az aktfestés terén elért eddigi eredményeinek összegzése volt. Az olaszországi tanulmányút tapasztalatai, valamint Rubens és Van Dyck alkotásainak tanulmányozása is gazdagította aktfestéseit. A Bacchánsnő a telt idomú, egészséges női test feszülő bőrének rózsaszín árnyalataival, a megjelenítés dús pompájával a rubensi nőideálnak a 19. századi átfogalmazása. A Bacchásnő című festmény mellett a Perseus, az Andromeda, valamint a virágok közé helyezett puttók, a Mályvák között és a Venus galambjai című képek a legjelentősebbek a mitológiai tárgyú festményei közül.

bacchansno

Bacchánsnő

Elismerések

1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képe egész Európában feltűnést keltett, mellyel díjat nyert Berlinben. Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott csak elkészíteni, Mátyás fogadja a pápa követeit, és A diadalmas Mátyás című festményeket. Pályafutása során számos művészeti díjat nyert Párizsban, Berlinben,  Bécsben és Münchenben, a kolozsvári egyetem pedig díszdoktorává avatta. Az Országgyűlés a főrendiház tagjai sorába iktatta, a Tudományos Akadémia pedig tagjává választotta. Mindig távol tartotta magát a nyilvános szerepléstől, ezért székfoglalóul Mikszáth Kálmán arcképét festette meg.

BenczúrGyulaUNJ

Benczúr Gyula portrészobra

Műveiből több alkalommal rendeztek emlékkiállítást a Műcsarnokban, a Szépművészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és az Ernst Múzeumban. Tanítványai 1921-ben megalapították a Benczúr Társaságot, mely 1954-ig működött. Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban, a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt őrzik portrészobrát hazánk számos kiváló tudósának, művészének, politikusának szobraival együtt. Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette, és gróf Széchenyi Károly ajándékozta a városnak a művész szobrát.

Források:
Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994.
Telepy Katalin: Benczúr. Budapest: Corvina, 1977. (A művészet kiskönyvtára)

Képek:
Benczúr Gyula
A művésznő álma
II. Rákóczi Ferenc elfogatása
Hunyadi László búcsúja
Vajk megkeresztelése
Olvasó nő az erdőben
Trefort Ágoston
Ürmos Kata Piroska
Erzsébet királyné
Budavár visszavétele
Bacchánsnő
Benczúr Gyula portrészobra

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás