facebook youtube rss
2019. február 26. | 06.38

90 éve született Fodor András

fodorandrafooldal

Fodor András

A vers, a műfordítás és az esszé hármas egységéből áll Fodor András emberi és költői arculata, egy összetett és eredeti intellektusé, aki elhárítja a magyar szellemi élet megosztottságát. Különböző nemzedékeket, művészeteket és szellemi irányzatokat közelítő kísérleteivel a megőrző, a megtartó, de nyitott magatartás életképességét igazolta. József Attila és Illyés Gyula költészete mellett idősebb dunántúli pályatársai közül főként Takáts Gyula és Csorba Győző hatott lírájára. A barátságban, a családban és a szerelemben kereste és találta meg a méltó emberi élet esélyeit.

Család és iskolák

Fodor András Kossuth-díjas költő, esszéíró, könyvtáros, 1929. február 27-én született Kaposmérőben. Szülei Fodor József és Lieber Etelka voltak. Kaposváron érettségizett 1947-ben, gimnáziumi osztályfőnöke Takáts Gyula költő volt, akivel jó barátságba került, s aki pályaválasztására is hatással volt. Még gimnazista volt, amikor első verse megjelent a pécsi Sorsunk című folyóiratban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. A híres elitképzőnek, az Eötvös Kollégiumnak lett a tagja, ahol Fülep Lajos tanítványa volt. Itt barátkozott össze Colin Mason angol zenetudós jelölttel, a későbbi Bartók-kutatóval. Egyetemista korában, a koalíció éveiben a Sorsunk folyóirat mellett az Illyés Gyula által szerkesztett Válasz hasábjain jelentek meg versei.

Ötvenes évek

Bartók című verse a háború után indult nemzedék első jelentős hittevése a zseniális zenész öröksége mellett, akiért rajongott Fodor András. 1949-1954 között műfordításai révén maradt kapcsolatban az irodalommal. 1950-ben jelent meg Puskin Ruszlán és Ludmíla fordítása. A versírás szüneteiben később is sokat fordított.

1949-ben a Választ, 1950-ben pedig az Eötvös Kollégiumot is betiltotta a kommunista hatalom. 1951-ben kapott könyvtár-orosz szakos diplomát. 1953-ban házasságot kötött Mátis Saroltával, két fiuk született: Dávid 1961-ben és János 1969-ben.

13fa

Fodor András és felesége

Versei csak 1954-től jelentek meg újra a Csillag című folyóiratban. 1954-1956 között a folyóirat versrovatának volt a munkatársa. Fodor András szintetizáló alkat, Csokonai, Berzsenyi, Arany hagyományát a 20. századi költők érdesebb hangjához közelítette.

Első kötete az 1955-ben kiadott Hazafelé, témakörei a természet, a szerelem és a kultúra, eszmei alappillére pedig a hit az értékek maradandóságában, erejében. Férfi és nő egymásra találása, a szerelem fogalmazódik meg Együtt című versében is:

Íme a boldog pillanat,
mikor kétféle érzék rezdülése
a kedves zajban egymást veszi észre,
a világ közös örömét.
S egy villanásra őszintén megérti,
hogy másokért szép önmagunknak élni.

 

Egry József emlékének szentelt A vízrenéző című vers, amelyben a múzsák testvérisége a festői és költői kifejezésmód találkozásában jelenik meg:

Barázdált arca vízre néz,
de szeme egyre érzi, látja,
ahogy körötte tündököl,
csodákat ír a fény, a pára.
És tudja: nincs szilárd világ,
a föld, a hegy se mozdulatlan,
valami lelkes lendület
feszeng a sok nehéz anyagban.

 

jozanreggel

Szemléletét, költői magatartását is határozottabbá, keményebbé, összetettebbé változtatta az ötvenes évek problematikájával való tudatos szembenézés. 1957-től szabadfoglalkozású író lett, és 1958-ban már meg is jelent második kötete, a Józan reggel. A kirekesztéssel járó kritikai fogadtatás a pályáján válságot idézett elő. Az illúzióvesztés élménye jelent meg a kötetben, a fejezetcímek helyét évszámok foglalják el: , 1951–52, 1955, 1956–57. Zaklató élményeket mondott ki, új, drámaibb értelmezést kapott az otthoni kisvilág (Mérei dombok) és az üldözöttekkel való szolidaritás. (Villámlik).

Hoztak születni lejtőitekhez,
rajtatok jártam, köztetek nőttem.
Amit mutattok, nemcsak az emlék,
ti vagytok nekem az igaz keresztség.
Élő tükörként álltok előttem.

Miattatok kell szelídség jármán
vonszolni gyötrő terhét a szépnek, –
s befele kínzó vad fegyelemmel
keresnem azt, amit ismertem egyszer,
a boldogító kerek-egészet.
(Mérei dombok, részlet)

 

Az életművet törések, az elhallgatás hosszabb-rövidebb időszakai szakították meg. A második kötetétől kezdve a hit és a kétely belső küzdelme állandóan jelen van verseiben. Költészete a másokért élő, közösségi ember vívódásainak tükre, akit a jóság és a szeretet költői kifejezésének lehetősége ragadott meg, az a feladat, hogy szépet, tisztát kell fölmutatni az embereknek. Fodor András könyvtáros is volt, 1959-től az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának főmunkatársa, az Új Könyvek című időszaki kiadvány alapító szerkesztője volt.

Hatvanas évek

A nyugat-európai útjának élményei ihlették az Át a tengeren című ciklust, amely az 1961-ben megjelent, Tengerek, dombok című kötetében jelent meg. A lírai útinapló, a tájakkal, városokkal, emberekkel, a nagyvilággal való találkozás mellett belső utazás is, a lélek számvetése, hovatartozásának eldöntése.

Ki tudja, hogy keletkezett?
Már csak eleven lázát érzem:
szivárványozva átragyog
az elválasztó messzeségen,-
és túl az ellentéteken
vonzása átjár, összeköt,
közös rezgéssel zengeti
a bánatot, az örömöt.
(A barátság csodája, részlet)

 

A hatvanas években megjelent további kötetei, a Fordul az ég, az  Arcom útjaiA csend szólítása, folyamatosan kirajzolják érett költészetének főbb vonásait, vezéreszméje a térben és időben lehető legtágasabban értelmezett szellemi haza és a benne való otthonosság keresése. A világkép gyermekkori teljességét és harmóniáját akarja magasabb fokon újjáteremteni (Sínen járni), az átélés és a megismerés vágya hajtja otthon és idegenben, a kisközösségek, a közvetlen emberi kapcsolatok univerzumában talál elemére.

fordulazeg

Fodor Andrást és nemzedékét a személyi kultusz, a dogmatizmus, a hidegháború évei ismertették meg a valóság szorongató, ellenséges oldalával, s ez a trauma életre szólónak, feledhetetlennek bizonyult pályáján (Töredék, Tilalmas ifjúság, Az ördög győzelme, a későbbiek közül: Barátaimmal, Álom a megalkuvásról stb.)

Verseit a lírai realizmus és az elemző intellektualitás, az életszerű konkrétumok és az absztraháló, általánosító tendenciák együttesen jellemzik. Indulat- és gondolatmenetének, érzelmei mozgásának folyamatát és összegzését írja le több versében is. ( Pannónia, Születés, Változás, Vonatok, Az újszülött stb.)

 Minden gyorsabb és elérhetőbb lett,
de zuhanó testünk a felelősség.
Az idő súlya mellünkre tolul.
Hogy védjük meg magunk a szeretettel?
(Változás, részlet)

 

Hetvenes-nyolcvanas évek

1970-ben jelent meg a  Másik végtelen című kötete, melyet 1973-ban a  Kettős rekviem követett. A kötet Fülep Lajos és Colin Mason, a tragikus hirtelenséggel elveszített mester és barát búcsúztatása mellett aggódás az európai élet és kultúra válságjelenségei iránti gondolatait jeleníti meg.

A hetvenes években egy-egy önálló kötetben tolmácsolta Różewicz, Tvardovszkij és Larkin költészetét, s szorosabbra fűzte kapcsolatait a skandináv és finn, valamint a jugoszláv és a bolgár lírával. Ennek az újabb műfordítói korszakának legjobb eredményeit tartalmazza a Mezsgyék című gyűjtemény, 1980-ból. Legjobb műfordításait az értelmező intellektus, az érzékletes festői láttatás, az eredeti ritmikának minél pontosabb visszaadása jellemzi. Fodor András 1973-tól a kaposvári Somogy című folyóirat rovatvezetőjeként is dolgozott.

covers 236066

A hetvenes években megjelent további versköteteiben (Az idő foglya, A bábu vére) folytatódik a megőrzés, a belső kontinuitás, az üresedő világgal szemben az emlékekhez való egyre mélyebben átélt ragaszkodás motívuma:

 De nem igaz, hogy akinek
lábát, kezét levágják, ott belül,
Átkapcsolt örömök vigaszával
él mint a többi, él, mint azelőtt
(Élni tovább, részlet)

 

Az emberi méltóságát emelik ki gondolati versei (Különbözés, Csak mi). A nagyszabású körképre utaló Panorámában a magasból szemlélődő moralista tekinti át a kor „londoni vásárát”.

 – Az a kíváncsi szobor ott,
akár a katedrálisok
talányos figurája,
mindegy: angyal, vagy ördög.
Túlságosan magasból néz a földre.
Nem láthatja a küzdés igazát.
Fölénye csak viszonylagos.
Tulajdonképp
elhanyagolható.
(Panoráma, részlet)

 

Meghittebb tartalmak (A feleség levele, Egy kamaszregény vázlata) a nyomorúság, a betegséggel való találkozás élményei a költői tematikát is átszínezték (Ki itt belépsz…, Tanúvallomás). Megfogyatkoznak a bensőséges pillanatok, az idill alkalmai, a szemlélet elszántan objektív.

Fodor András 1981-1986 között az Magyar Írószövetség alelnöke volt, 1983-tól pedig a Kortárs szerkesztője.

fodorhalozatiprojekt

Utolsó évek

A kilencvenes években visszaemlékezések, tanulmányok, kritikák (Szülöttem föld), naplók (A Kollégium, A somogyi diák) és esszék (A révkalauz lámpái, Szomjúság zenére) mellett két új verseskötete is megjelent, Meggyfa és Megyek magam címmel. Költészete a naplóival párhuzamosan haladt. A naplófeljegyzésekből gyakran rekonstruálható egy-egy költői mű születésének története vagy érzelmi háttere, az emberi kapcsolatok is, amelyek igen nagy szerepet kaptak Fodor András lírájának alakulásában.  Évtizedeken keresztül vezetett naplói fontos kultúrtörténeti, irodalomtörténeti és politikai adalékokkal szolgálnak a kor történetéhez. Halála után jelentek meg hátrahagyott versei Kései rádöbbenés címmel. A tiszta és tartalmas kapcsolatok, a humánum Fodor András költészetében a legnagyobb érték. A zene szeretete szinte egész életét jellemezte, versei is mind dallamosak, sokszor a zakatoló vonat ütemes kattogásának ritmusa hallatszik bennük. Élete során sokat utazott, mégis a hűség költője volt, magatartását a harmónia vágya szabta meg.

Esszék

Műveltsége és racionalista hajlama Fodor Andrást kiváló értekező prózaíróvá avatta. Tanulmányíróként közvetlen szolgálatot vállalt, az irodalmi értékrend és szemlélet előítéletein akart változtatni. József Attila-esszéjében, a Szólj költeményben egy költőtípus mellett érvel, egy művészi attitűd létjogosultságát bizonyítja a példa- és mértékadó géniusz életművének bemutatásával. Nyílt vagy közvetett vitát folytat azokkal az interpretációkkal, amelyek az avantgarde lázadót, az elidegenedés és az egzisztencializmus előfutárát, vagy a szólamszerű agitációt méltatják József Attilában. A költő sorsáról, az értetlenség és a magány okairól, következményeiről szólván Fodor András a tehetség megbecsülésének, szeretetének és támogatásának követelményeire figyelmeztet. Ez utóbbi gondolat aktuális nyomatékkal tér vissza A nemzedék hangján  című tanulmánykötet lapjain, főként irodalmi, képzőművészeti, zenei életünkben elismerést hosszasan nélkülöző alkotóiról vázolt portréiban. Vers- és műfordítás-elemzések, a zenei tárgyú eszmefuttatások, a világirodalom távlatait fölvillantó tanulmányok és a naplójegyzetek bizonyítják az esszéíró szellemi világának tágasságát, a kozmopolitizmustól érintetlen nemzetköziségét, sokoldalú fogékonyságát és több művészeti ágra kiterjedő műveltségét.

1b962d550a2211ca92befca523742eb6 4

Fodor András mellszobra Kaposmérőben, Gera Katalin alkotása

Fodor András és a zene

Más könyvesszéi (Igor Sztravinszkij, Vallomások Bartókról) a modern zene történetének egyetemes jelentőségű alakjaihoz kapcsolódnak. Fodor András az ábrázolás pontosságával, az életrajzírói, illetve kortörténeti alaposságával szakmabeli zenészeket is elismerésre késztetett. A Bartók-könyv történetírói precizitással és a személyes emlékezet élményszerűségével idézi föl azt a „küzdelmet”, amelyet a fordulat éve után az akkori fiatal értelmiség javának a bartóki örökség teljes birtokbavételéért, földolgozásáért a kulturális politika ellenében kellett megvívnia. A két kötet egyik fontos közös tanulsága, hogy a modern zene nemzetközi kapcsolataiból kiszakítva a maguk értékeit sem tudjuk igazán fölfogni, tehát a Bartók-élmény szükségszerűen vezette el a költőt és nemzedékét a művészetek egyetemes szemléletéhez.

Fodor András sokoldalú, nagy műveltséggel rendelkező alkotó volt, elmélyülten foglalkozott a zenével és a képzőművészettel is. 1959-1968 között rendszeresen szervezett zenehallgató és zeneértelmező esteket, ahol Bartók Béla, Igor Sztravinszkij, Anton Webern, és a kortárs magyar szerzők műveit éppúgy sorra vette, mint az akkor nehezen hozzáférhető külföldi szerzőket és műveiket.

Források:
Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975. 3. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.

Képek:
Fodor András
Fodor András és felesége
Józan reggel
Fordul az ég
A bábu vére
Fodor András mellszobra
Fodor András hálózati kiadás projekt

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás