facebook youtube rss
2019. március 12. | 06.53

140 éve született Albert Einstein

alberteinsteinkisgep

Albert Einstein Head

Albert Einstein Nobel-díjas elméleti fizikus, a 20. század egyik legnagyobb tudósa, 1879. március 14-én született Ulm városában. Ő dolgozta ki a relativitáselméletet, és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben kapott Nobel-díjat az elméleti fizika területén szerzett eredményeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért. Zsenialitására jellemző, hogy előre tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket száz évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. Tudományos munkássága korszakos jelentőségű, olyan új megközelítési módokat tárt fel a fizikában, amelyekhez hasonlót Isaac Newton óta senki más nem tudott kidolgozni. Világunk alapvető dimenzióinak, az időnek és a térnek teljesen új értelmezését adta, új mérési módszereket alakított ki ezekre vonatkozóan. Olyan matematikai szemléletet és eszközöket adott az őt követő tudós nemzedékek kezébe, amelyek segítségével részletesebb és pontosabb válaszok születhettek a legalapvetőbb kérdésekre, például arra, hogy hogyan keletkezett a világegyetem és hogyan működik.

Család, gyermekkor

Apja Hermann Einstein mérnök, anyja Pauline Koch volt. Szülei attól tartottak, hogy fiúk szellemileg fogyatékos lesz, mert meglehetősen későn, négyéves kora után kezdett el beszélni. Hatéves korától szülei kívánságára hegedűleckéket vett. A szülők nem követték a hagyományokat, a fiú katolikus általános iskolába járt, ahol egyedüli zsidó volt az osztályban. A zene iránti szeretetét édesanyja oltotta belé. Az apja ötéves korában ismertette meg az iránytűvel. Einstein később ezt a tapasztalatát tartotta a legmeglepőbbnek, ekkor értette meg, hogy valami az „üres” térben is hat a tűre.

220px Albert Einstein at the age of three 1882

Einstein három évesen

Szellemi fejlődésére gyermekkorában és korai kamaszkorában két nagybátyja volt hatással, akik tudományos könyveket ajánlottak neki, valamint egy Max Talmey nevű orvostanhallgató, akit a rossz anyagi helyzete miatt a zsidó hitközség úgy támogatott, hogy hat éven át minden csütörtökön Einsteinéknél ebédelhetett. A tíz éves Einsteinnek ő mutatta meg Eukleidész Elemek és Kant: A tiszta ész kritikája című könyvét. Einstein nem szeretette az iskolát, de szorgalmas diák volt, különösen matematikából és latinból ért el kiemelkedő eredményeket. A család 1894-ben elköltözött Németországból Olaszországba, egyedül Albert maradt Münchenben, hogy befejezze az iskolát.

Egyetemi tanulmányok, házasság

Einstein félt, hogy 17 évesen besorozzák katonának, gyűlölt minden erőszakot, ezért 1895-ben csatlakozott a családjához. Középiskolai végzettség nélkül, még 16 éves korában felvételi vizsgára jelentkezett a  zürichi egyetemre, de nem érte el a szükséges pontszámot. 1896-ban Aurauban fejezte be a középiskolát, olyan bizonyítványt szerzett, mellyel felvételi vizsga nélkül is beiratkozhatott az egyetemre, és lemondott állampolgárságáról is.

1898-ban Einstein beleszeretett Mileva Marić szerb osztálytársnőjébe. 1900-ban megkapta tanári diplomáját, 1901-től pedig a svájci állampolgárságát is. Ezekben az időkben Einstein olyan baráti körben mozgott, ahol megvitathatta tudományos problémáit; ehhez a körhöz a matematikus Mileva is hozzátartozott. 1902-től a Svájci Szabadalmi Hivatalban dolgozott, mint szabadalomvizsgáló, azokat az újításokat vizsgálta, ellenőrizte, minősítette, melyek megértéséhez fizikára volt szükség. Einstein és Mileva 1903-ban házasodtak össze, két fiúgyermekük született, Hans Albert 1904-ben és Eduard 1910-ben.

5946225b5e0bed8c6ce6fa2bbb1a900f 1494242654

Mileva Marić és Einstein

1904-ben Einstein állását véglegesítették a szabadalmi hivatalban, és a következő évben megkapta a doktori címet „A molekuladimenziók újfajta meghatározásáról” című dolgozatára.

1905

1905-ben néhány hónap leforgása alatt befejezte doktori értekezését, és megírt négy cikket, amelyekkel megalapozta a modern fizikát. A legtöbb fizikus egyetért abban, hogy a négy közül három – a Brown-mozgásról, a fényelektromos jelenségről és a speciális relativitáselméletről szóló – olyan, amelyekért egyenként is megérdemelte volna a Nobel-díjat, melyet végül a fényelektromos jelenségért kapta meg.

Einstein egyrészt megkérdőjelezte az abszolút tér és az abszolút idő gondolatát, kifejtette, hogy el kell vetni Newtonnak az abszolút időről szóló tételét, épp úgy, mint ahogy az abszolút térről szóló elméletét is, mert ezek alkalmazásával nem lehet pontosan leírni azt, ami a világegyetemben lejátszódik. Másrészt megadta a világban lejátszódó események új és valósághűbb magyarázatát is. Einstein egyik igen lényeges megállapítása, hogy a fény sebessége állandó, matematikailag bizonyította be, hogy a fény sebességét minden megfigyelő ugyanakkorára fogja mérni, bármilyen gyorsan mozogjon is ő maga. A fénnyel kapcsolatos tér és idő mindig azonos mértékben változik, tehát a fénysugarak nem gyorsulnak és nem lassulnak.

E= mc2

A negyedik cikk  a „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?”, mely 1905 végén került publikálásra, a relativitás axiómájának újabb következményét mutatta meg, a híres egyenletet, mely szerint a test energiája (E) megegyezik a tömegének (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával: E= mc2, azaz a tömeg és az energia arányosak egymással. E tétele alapján vonta le azt a következtetést, hogy semmilyen tárgy nem mozoghat gyorsabban, mint a fény. Einstein ennek az egyenletnek komoly jelentőséget tulajdonított, mert megmutatta, hogy a tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is van energiájuk, ún. „nyugalmi energia”, ez különbözik a mozgási és helyzeti energiától. Ennek ellenére a legtöbb tudós ezt csak különlegességnek tekintette az 1930-as évekig.

A tömeg-energia ekvivalenciával magyarázható, hogyan képesek a nukleáris fegyverek hatalmas energiát termelni. Ha megmérjük az atommag tömegét, azt tapasztaljuk, hogy az kisebb, mint az őt alkotó részecskék tömegeinek összege. Ebből a hiányzó tömegből kiszámolható, mekkora energia van az atommagba zárva.

Professzori állások

Amint az első jelentősebb munkái megjelentek, Einstein azonnal állásajánlatokat kapott Európa számos egyeteméről 1907-ben megvált a berni Szabadalmi hivataltól és 1909-ben a zürichi egyetemen kapott professzori állást, majd a prágai egyetem professzorává nevezték ki. 1914-ben lett Berlinben a helyi egyetem professzora és a Porosz Tudományos Akadémia tagja. Einstein és családja 1914-be Berlinbe költözött, a feleség és a gyerekek azonban hamar visszaköltöztek Zürichbe. A pár eltávolodott egymástól, 1914-től külön életek, néhány év múlva pedig el is váltak. Mileva Einstein számos tételének kidolgozásában tevékenyen vett részt. A Nobel-díj összegét – ígéretéhez híven – később átutaltatta Milevának, hogy abból nevelje fel a fiúkat. Einstein. 1915-ben már mint svájci állampolgár vett részt a „Kiáltvány Európa népeihez” c. röpirat kidolgozásában, ez volt az első nyilvános politikai szereplése. Felháborította az élet értelmetlen pocsékolása és elkeseredve gondolt arra, hogy micsoda károk érik majd a résztvevő országokat a kultúra és a tudomány területén is. Ekkor készült el a nagy munka, az általános relativitáselmélet, ekkorra fejezete be az elmélet részleteinek kidolgozását

Általános relativitás

Egy olyan új, átfogó nézetrendszert dolgozott ki, amely a fizika legalapvetőbb összefüggései szintjén gyökeresen átformálta a newtoni világképet, egy olyan elméletet adott helyette, ami a térről és az időről kialakult, a hétköznapi tapasztaláson alapuló nézeteket egyszer és mindenkorra száműzte.

1915 novemberében előadássorozatot tartott a Porosz Tudományos Akadémián, amiben leírta az általános relativitáselméletet. Az általános relativitáselméletben a gravitáció nem erő (ahogy a newtoni elméletben), hanem a téridő görbületének következménye. Ez az elmélet szolgált a kozmológia megalapozására és a világegyetem sok tulajdonságának megértésére, melyet jóval Einstein halála után fedeztek fel. Az elmélet nem kísérletezés és megfigyelés során született, hanem matematikai és elméleti következtetésekkel. Amikor Einstein egyenleteit méréssel ellenőrizte egy brit asztrofizikus, pontosnak bizonyultak. 1919-ben a csillagászati fényképfelvételek egyértelműen bebizonyították Einstein nézeteinek helyességét.

Ennek ellenére nem mindenki hitt az elméletben. Voltak, akik egyszerűen elképzelhetetlennek tartották az életet egy abszolút vonatkoztatási rendszer nélkül. Einstein szerint sokan egyszerűen nem értették meg az azt leíró matematikát.

Azoknak a tudósoknak, akik megértették és elfogadták a relativitáselmélet mögött húzódó matematikai érvelést, Einstein tételei olyan új eszközt adtak kezükbe, mellyel a környező világot pontosabban és részletesebben leírhatták, és így további felfedezésekre juthattak a világegyetem szerkezetével és működésével kapcsolatban.

A húszas években Európa szerte rendkívül népszerűek voltak a „limerickek”, a rövid abszurd kis versikék. A relativitáselmélettel kapcsolatban is születtek ilyenek, természetesen tudományos szempontból nem voltak a legprecízebbek.

Élt egyszer egy Csillag nevű gyönyörű lény
Aki gyorsabban mozgott, mint maga a fény.
Elindult egy napon
egy „relatív” úton,
S megérkezett: előző éjjel! – ez kétségtelen tény.

Nobel-díj

1919-ben Einstein feleségül vette Elsa Löwenthalt, hűséges ápolóját. Felesége első házasságából született két lányát együtt nevelték, házasságukból közös gyermek nem született.

Az 1920-as években Einstein volt a vezető alakja a berlini egyetemen hetente rendezett fizika kollokviumnak. 1921. március 30-án Einstein New Yorkba ment, hogy előadást tartson az új relativitáselméletéről. 1921-ben a relativitáselmélet még túlzottan vitatott volt ahhoz, hogy Nobel-díjat érdemeljen, ezért döntött úgy a Nobel-bizottság, hogy egy korábbi munkájáért adják oda. Így a fényelektromos jelenséggel kapcsolatos munkájáért kapta meg a rangos elismerést. Einstein és korábbi tanítványa, Szilárd Leó együtt fejlesztettek ki egy hűtőgépet 1926-ban, melynél folyékony fémet az elektromos áramtól átjárt cseppfolyós fémre ható mágneses mező mozgat. Ezen az elven hűtik az atomerőművek reaktorait, mivel nincsenek benne könnyen meghibásodó alkatrészek: forgórészek és dugattyúk.

Einstein 1921 by F Schmutzer restoration

Einstein 1921-ben

Háborúellenesség és nemzetközi jószolgálat

1925-ben Mahatma Gandhival és másokkal együtt kampányt indított a kötelező katonai szolgálat eltörlése érdekében. A 30-as években az általános leszerelést sürgette a tartós béke biztosítása érdekében, bekapcsolódott a Háborúellenesek Nemzetközi Szövetségének munkájába. Einstein sokat utazott, híres tudósokkal, vezető politikusokkal, népszerű közéleti személyiségekkel találkozott a világ minden táján, Amerikától egészen Japánig.

Őszintesége, szívélyessége és barátságos viselkedése mindenkire nagy benyomást tett. Minden megnyilatkozásával arra törekedett, hogy a maga eszközeivel hozzájáruljon a háború utáni megbékéléshez és a kölcsönös együttműködés kialakulásához.

Egész életében a természet és az emberiség iránt érzett szeretete és nagyrabecsülése vezérelte, ezeket a gondolatokat fogalmazta meg a belga Erzsébet királynéhoz írott levelében, akivel baráti viszonyt ápolt: „Az embernek mindössze annyi intelligenciát adott a sors, hogy felmérhesse: milyen kevés is a tudása a létező dolgok megismeréséhez. Ha az ebből fakadó illő alázatot mindenki átérezné – a világunk sokkal boldogabb lenne.”

Amerika

1933-ban Hitler kormányzásának egyik első döntése értelmében eltávolították a zsidókat és a politikailag gyanús állami alkalmazottakat az állásukból – beleértve egyetemi tanárokat is – hacsak előtte nem bizonyították lojalitásukat Németország felé.

800px Einstein Albert Elsa LOC 32096u

Einstein és második felesége, Elsa

Einstein és családja 1933. október 17-én hajóra szállt az Egyesült Államok felé, és soha nem tértek vissza Európába. Princentonban telepedtek le, ez a város lett Einstein új szakmai otthona, új barátokra tett szert, új kollégák munkájával ismerkedett meg. Felesége 1936-ban bekövetkezett halála után egy darabig magányosan élt, amíg testvére, Maja is meg nem érkezett, mert neki is menekülnie kellett a fasizmus térhódítás elől. Einstein 1936-ban amerikai állampolgárságot kapott, de mellette megtartotta a svájci állampolgárságát is.

Einstein az 1930-as évektől a második világháborúig segítette amerikai vízumhoz juttatni a zsidóüldözés elől menekülő európaiakat. A nácizmussal rokonszenvező fizikusok hiteltelenné próbálták tenni Einstein elméleteit, és politikai feketelistára helyezni azokat a német fizikusokat, akik hittek elméleteiben.

Atombomba

Einstein hajlandó volt tudományos ismereteit a nácizmus elleni harc érdekében rendelkezésére bocsátani. 1939 augusztusában levelet írt az Egyesült Államok elnökének, Rooseveltnek, melyben felvázolta, hogy a legújabb tudományos felfedezések lehetővé teszik az atomenergia katonai felhasználását, egy rendkívüli nagy hatóerejű bomba kifejlesztését. Arra intette az elnököt, hogy az amerikai kutatás jelentős anyagi támogatása, valamint lényeges mennyiségű uránérc biztosítása az Egyesült Államok számára létfontosságú, mert a németek hasonló kísérleteket folytatnak. A meghódított Csehszlovákiából már az uránérc kivitelt betiltották, tehát annak használatát tervbe vették. A Rooseveltnek küldött levélnek volt köszönhető mind az anyagi alap, mind az uránérc biztosítása. Einsteint 1943-ban kinevezték a haditengerészet különleges robbanóanyag fejlesztési részlegéhez vezető tudományos munkatársnak.

Az atombomba tervezése, kivitelezése és kipróbálása idején mind Einstein, mind a magyar és német egyetemeken képzett, de Amerikába menekült fizikusok létfontosságúnak látták az atombomba kifejlesztését, később azonban – annak hatásáról értesülve– a bomba betiltásának, illetve nemzetközi felügyeletének szóvivőivé váltak.

Einstein később azt állította, hogy ha tudta volna, hogy a németek képtelenek lesznek nukleáris fegyvert előállítani, akkor nem ösztönözte volna erre az amerikaiakat sem. A háború után ő is visszatért a korábbi politikai elveihez, a békés egymás mellett élésre épülő nemzetközi kapcsolatok létrehozásának szükségességéhez.

einstein sticks his tongue 1951

Einstein híres fotója 1951-ből

Az örökkévalóságnak

Einstein nagyon szerette választott hivatását, a tudományos kutatómunkát, megtalálta benne a felfedezés különleges, felemelő, mással nem pótolható örömét. Azt vallotta: „A politika a jelennek szól, egy egyenlet viszont az örökkévalóságnak.

Einstein álmában halt meg egy princentoni kórházban 1955. április 18-án, csak egy ápolónő volt jelen a halálos ágyánál, aki elmondta, hogy a beteg német szavakat mormolt, amelyeket ő nem értett. Még aznap elhamvasztották, mindenféle ceremónia nélkül a New Jersey-beli Trentonban, ahogy ő szerette volna. Hamvait ismeretlen helyen szórták szét.

Források:
Einstein
Fiona Macdonald: Albert Einstein: A különc fizikus, akinek relativitáselmélete forradalmasította a világegyetemről kialakított képünket. Budapest: Talentum Kiadó, 1994. (Tudósok, akik megváltoztatták a világot)

https://www.youtube.com/watch?v=YsiU2_PaSTQ

https://www.youtube.com/watch?v=TigWvmkCa9E

Képek:
Einstein
Einstein három évesen
Mileva Marić és Einstein
Einstein és Elsa
Einstein 1921-ben
Einstein 1951-ben

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás