facebook youtube rss
2019. március 25. | 09.45

Paul Verlaine

paulverlainekicsikep

Netsurf17 Paul Verlaine

Paul Verlaine költő, a francia szimbolizmus egyik meghatározó alakja, 1844. március 30-án született Metzben. Jómódú polgári családba született, Párizsban  tanult jogot, de érdeklődése hamar az irodalom felé fordult, majd a korabeli párizsi művészvilág züllött, bohém életét élte, a kor furcsa szokása szerint. Verlaine a szimbolisták és a dekadens gondolkodók példaképe, a hanyatlás civilizált emberének érzelmi világát festette meg. Magyarországon a Nyugat első nemzedéke fedezte fel költészetét.

Élete

1866-ban a parnasszisták hatását mutató verseskötetet adott ki Szaturnuszi költemények címmel. Verseiről Mallarmé és a fiatal France is elismeréssel nyilatkoztak. 1870-ben megnősült, hosszú jegyesség után feleségül vette Mathilde Mauthét, őhozzá írta A jó ének  verseit.

x2gqy01wphmjymwj

Életének döntő fordulata volt a Rimbaud-val való találkozása 1871-ben, szerelmes lett a 17 éves fiúba. A két kicsapongó költő viszonya még a szabadelvű párizsi művészeket is megbotránkoztatta. Verlaine többször bántalmazta feleségét, majd elhagyta, az időközben megszületett fiával sem igazán törődött. Verlaine és Rimbaud együtt utazgatott Belgiumban és Angliában, itt kezdődött Verlaine életének legnehezebb periódusa kapcsolatuk egyre feszültebbé vált, a heves jelenetek egyre gyakoribbakká váltak. A nála tizenkét évvel fiatalabb, káprázatos tehetségű Rimbaud-val való közös utazások, szakítások és kibékülések után, 1873 tavaszán Rimbaud közölte Verlaine-nel, hogy útjaik végérvényesen szétválnak, ekkor az elkeseredett és részeg Verlaine revolvert rántott, és megsebesítette Rimbaud kézfejét.

kép

Verlaine-t két év börtönre ítélték, büntetését a belgiumi Monsban töltötte le, ahol vallásos témájú verseket kezdett el írni. A börtönévek megtörték, kétségbe ejtették és a valláshoz közelítették. Kiszabadulása után tudatosan vállalta kirekesztettségét, de a bűntudat is gyötörte. 1875 januárjában kiengedték a börtönből, felkereste Rimbaud-t, megpróbálta meggyőzni, hogy írjon Istenről, a bűnbánatról és minden jóra fordul, a vita azonban verekedéssé fajult, amelyben Verlaine alulmaradt. 1881-ben jelent meg vallásos verseinek gyűjteménye, Jóság címmel.

Mélységek és magasságok jellemezték életét, melyben – börtönből való szabadulása után – egy rövid nyugalmas periódus következett. Hazautazott Párizsba, dolgozni kezdett, de hamarosan ismét visszatért régi életéhez, csavargott, hónapos szobákban tengődött, prostituáltakkal létesített kapcsolatot és rengeteget ivott. Az önpusztító életmódnak köszönhetően 51 évesen, az alkohol rabjaként nyomorban, elszegényedve és magányosan halt meg1896. január 8-án.

Költészete

Költészetét leginkább a parnasszizmus eszméivel lehet jellemezni, szembefordult a romantikával és tagadta a költő prófétai küldetését. Elvetette a fejlődés hitét, és a végzet erejét hirdette. Első kötete, a Szaturnuszi költemények is a parnasszista költészeteszmény jegyeit hordozza. A kötetben játékos zenei virtuozitást, hangszimbolikát használt az érzelmi-logikai mondanivaló feloldására. Első kötetének legismertebb versei az Őszi chanson és az Érzelmes séta.

Érzelmes séta

Húnyó alkony nyilai bíborozták
a szélringatta sok-sok tavirózsát,
s a nagy, bús, sápadt rózsák csöndesen
tündököltek a nád közt a vizen.
Árván bolyongtam, fájó sebem égett,
a tó partján, ahol, mint felidézett
nagy, tejszinű rém, a füzek mögött
kétségbeesve imbolygott a köd
és sírt, oly hangon, mint a vadkacsák, ha
egymást hívják, csapkodva, kiabálva,
a fűzek közt, hol égő sebemet
hordoztam árván; de a szürkület
elfödte a nád közt a tavirózsát
s a nap nyilait, melyek bíborozták -
a sok rózsát, elfödte, csöndesen,
a sok nagy sápadt rózsát a vizen.

Szabó Lőrinc fordítása

Korai lírájára Baudelaire volt a legnagyobb hatással. Verseiben a mélység és a könnyedség egyesül, élete is kettős volt, mint költészete. Egyszerre volt hivatalába járó polgár és lázadó bohém, családapa és züllött alkoholista, családját Rimbaud-ért elhagyó homoszexuális, mélyen hívő vallásos ember és antiklerikális ateista. Költészetének szélsőséges kettősségét mutatja két verseskötete, a Szeretet és a Párhuzamosan. A Szeretet vallásos, barokkos szépségű versei mellett a Párhuzamosan kötet érzékisége és szörnyű látomásai, döbbenetes ellentétei egymásnak. A második kötet címe arra utal, hogy ezek a versek az előző kötet verseivel egy időben születtek. A szerelmi gyönyör minden árnyalata, a bűn változatossága, az alkohol adta mámor, mindezekért a bűnbánat, az önostorozó bűnhődés, az áhítatba menekülés, ez mind Verlaine világa.

A korszak modern művészetéről szóló kritikagyűjteménye Az átkozott költők című műve, mely valóságos kiáltványa az új költői iskoláknak. Verlaine a szimbolista mozgalmat szervező munkája mellett két kiemelkedő költőegyéniséget – Rimbaud és Mallarmé – is felfedezett.

A megtérés, a megtalált hit verseit tartalmazza a Jóság című kötete, amelyet a börtönből való szabadulása után jelentetett meg. Szintén vallásos költeményeket közöl a néhány évvel később megjelent, az Egykor és nemrég című kötete.

Jóság

- Uram, félek. Lelkem habozva rendül, 
Mert érezem, kell, hogy szeresselek. 
De hogy öleljem által térdedet, 
hisz az erény is fél sujtó kezedtül? 

Nem, nem. Sajog mellem sírboltozatja, 
hol árva szívem nyugszik hallgatag, 
a dörgedelmes égbolt rámszakad… 
Ki az, ki hozzád útam megmutatja? 

Nyujtsd a kezed, vezess te drága gyámol. 
Tört testem, ernyedt lelkemet vigyed - 
veled kötök, Uram, szelíd frigyet... 

Pihenhetek-e kebleden, Atyám, hol 
egykor vigasztalódva nyugodott 
kedves, szelíd szivű apostolod?
(részlet) 

Kosztolányi Dezső fordítása

Verlaine a varázslatos pillanatok költője volt, nem a teljességre törekedett, mint Baudelaire vagy Mallarmé, de a hangulatokat talán egy költő sem tudta oly szépséggel megörökíteni, mint ő. A francia nyelv egyik legnagyobb mestereként tartják számon. Kedvelte a klasszikus formákat, pl. a szonettet, legjellemzőbb műfajai a dal (chanson) és a hangulatfestő miniatűr.

Egyik legtöbbet idézett költeménye, az Ars poetica, ebben egyértelműen vallja, hogy a költészetben a leglényegesebb a zenei hatás. Verlaine a hangulatok impresszionista költészetét kívánta megteremteni.

Költészettan

Zenét minékünk, csak zenét,
ezért a versed lebegőben
ragadd meg a lágy levegőben,
amint cikázik szerteszét.

Ha szókat írsz, csak légy hanyag,
és megvetőn dobd a zenének,
mert édes a tétova ének,
s a kétes olvadó anyag.

Fátylak mögött tüzes szemek
és déli, reszkető verőfény,
s a langyos őszi ég merő fény,
kék csillagok tündöklenek.
(részlet)

Kosztolányi Dezső fordítása

Két legismertebb verse közül az egyik, a Költészettan, egy programvers. A költészetről vallott nézeteit vázolja fel, melyben elutasítja az erőltetett retorikus gondolati lírát, és a zenét részesíti előnyben. A másik az Őszi chanson, mely nem konkrét élményt „mond el”, hanem egy nagyon összetett, többértelmű, bonyolult hangulatot, megérzést, az őszhöz, az elmúlás szokványos jelképéhez fűződő impresszióit örökít meg. Megszólal a dalban a haláltól való félelem, de az elmúlás óhajtása is, a beletörődés a „sok tűnt kéj” után a végleges eltűnésbe. A haldokló természettel együtt haldoklik már az emberi lélek, de a pusztulás rettenetét szelíd melankóliába oldja, enyhíti a költemény zenéje, a szavak és főleg a hangok elbűvölő muzsikája.

Őszi chanson

Ősz hegedűl
Szünetlenűl
A tájon
S ont monoton
Bút konokon
És fájón...

S én csüggeteg
Halvány beteg,
Mig éjfél
Zeng, csak sirok,
S elém a sok
Tűnt kéj kél...

Oh, múlni már,
Ősz! húllni már
Eresszél!
Mint holt avart,
Mit felkavart
A rossz szél...

Tóth Árpád fordítása

Tóth Árpád fordítása különösen a hangok akusztikai lehetőségeit aknázza ki. A vers zenei élményt és búsongó érzést ébreszt a hallgatóban, pusztán a hangzás hordozza a vers tartalmát. A szavak jelentéshatárai elmosódnak, a konkrét és elvont szavak kerülnek egymás mellé. Verlaine szimbolista is, mert egy érzést, lelki tartalmat a külvilág érzékletes képeinek segítségével sejtet meg, ugyanakkor impresszionista is, mert egy futó, pillanatnyi hangulatot rögzít, old fel a vers dallamában.

Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád alkotott Verlaine költészetének lényegét érzékeltető fordításokat. Verlaine dekadenciája erősen hatott Ady Endrére is.

Rimbaud és Verlaine kapcsolatát, valamint a költőóriások életét dolgozza fel a Teljes napfogyatkozás című, 1995-ben készült angol-francia-belga filmdráma.

Képek:
Paul Verlaine
Verlaine és Rimbaud

Források:
Köpeczi Béla, Pók Lajos (szerk.): Világirodalmi kisenciklopédia. 3. átd. bőv. kiad. 2. köt. Budapest: Gondolat, 1984.
Paul Verlaine

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás