facebook youtube rss
2019. április 29. | 05.57

125 éve született Molnár C. Pál

molnarcpalkicsi

1980 1 1.700x390

Molnár C. Pál festő és grafikus, 1894. április 28-án született Battonyán. Mesterségbeli felkészültsége sokirányú műveltséggel párosult. Műveiben a klasszikus mediterrán hangulat neoklasszicista nyugalommal párosul, így oldódik fel a nyugtalanság, a mozgalmasság az elmélyülésben, így lesz kiváló egyházi és díszítő festő. Leginkább a klasszikus hagyományokat tisztelte, de korának irányzatait is beleépítette művészetébe, tudott élni a szecesszió, a szimbolizmus, a szürrealizmus és a nagybányai iskola hagyományaival. Igen termékeny alkotó volt, haláláig alkotott, a festés, a rajzolás volt életerejének fenntartója.

Tompapusztától Párizsig

Apja, Molnár József gazdatiszt volt a Battonya melletti Tompapusztán. Édesanyja, Jeanne Contat svájci-francia nevelőnő volt egy földbirtokos családnál. Hét gyermekük közül Pál volt az első. A műszaki érdeklődésű fiút egy 1912-ben megnyert országos rajzpályázat indította el a művészpálya felé. 1915-1918  között a Mintarajziskola és Rajztanárképzőben (ma Képzőművészeti Egyetem) tanult rajztanári szakon, Szinyei Merse Pál volt a mestere. A Szinyei családdal, mint házitanító utazott Svájcba, és 1919-1921 között ott élt, Genfben és Lausanne-ban voltak az első kiállításai. Megvalósult élete álma, Svájcból Párizsba utazhatott, ahol egy Louvre-beli Tiziano kép másolásával bízta meg egy svájci hölgy, cserébe finanszírozta párizsi tartózkodását. A Louvre-beli mesterek műveinek másolását tekintette igazi iskolájának, ott tanulta a legtöbbet.

Szerelemmolnarcpal

Szerelem

Illusztrációk, fametszetek, plakátok

Párizsból hazatérve Budapesten is el kezdett kiállítani, először a Belvedere szalonban. Ekkor vette fel anyja családnevének kezdőbetűjét, s így lett művészneve Molnár C. Pál. Hazatérése után irodalmi műveket illusztrált, fametszeteket készített és plakátokat tervezett. Az EST Lapok illusztrátoraként is ismertté vált, éveken át naponta küldte, még külföldről is, lendületes rajzait a pesti élet mindennapjairól. Munkái a kor divatos art deco stílusában készültek, és a nagyvárosi polgárság életét örökítették meg. Modorosság, frivolitás, rezignáltság jellemzi az ábrázolásokat, ugyanakkor a művészi megfogalmazás egyéni, a kompozíció sok esetben bravúros. 1925-ben a Képzőművészek Új Társaság (KUT) felvette tagjai sorába.

20120215 9003 15507

Toscanai táj alakokkal

Római ösztöndíj

1926-ban Giotto di Bondone azonos című alkotásának hatására festette a Szent Ferenc a madaraknak prédikál című festményét, melyet 1928-ban mutattak be a Nemzeti Szalonban. Ezzel az alkotásával három éves ösztöndíjat nyert a római Collegium Hungaricumba. Itáliában a trecento és a quattrocento volt rá a legnagyobb hatással. Ennek nyomán dolgozta ki egyéni technikáját, amely többek között világos színeiben, a lágy tónusátmenetekben nyilvánult meg, de megfigyelhető a szürrealista és a metafizikus festészet hatása is. Fő törekvése a fantasztikum és a realitás ötvözése volt. 1928-1931 között Aba-Novák Vilmos, Pátzay Pál, Szőnyi István és Molnár C. Pál boldog alkotóéveket töltöttek együtt Rómában, egy életre magukba szívták Itália művészi levegőjét. 1929-ben Monzában az Angyali üdvözlet fametszeteiért érdemelte ki az aranyérmet, majd itthon Zichy Mihály-dijat kapott. 1930-ban Varsóban a grafikai Biennálé különdíját nyerte el, a Milánói Triennáléról pedig grafikai aranyérmet hozott el.

0059 t3258

Angyali üdvözlet

Fametszetek

1930-as években a fametszet irányába fordult, irodalmi műveket, többek között Kosztolányi Dezső, Megyery Sári, Bródy Lili, Keleti Artúr és Szabó Lőrinc verseit, írásait illusztrálta. 1931-ben az Ernst Múzeum felkérésére műveiből gyűjteményes kiállítást rendeztek, és a Szinyei Társaság nagydíját is elnyerte. Grafikusi pályájának csúcsát Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című drámájának 1932-1933-ban készített munkái jelentik. Rostand örökzöld színdarabjához harminc szemléltető ábrát metszett fába. A dráma szereplőit és különböző epizódjait bravúros jellemképekben ábrázolta, paródia volt ez a javából, mesteri móka. Kötetbe gyűjtve rövidesen elnyerték az év legszebb hazai könyvének járó kitüntetést. 1935-ben Rosner Károly magyar és angol nyelvű tanulmányával is kiadták, a könyv számos díjat nyert.

fametszetek mcp001.1000x0

Cyrano de Bergerac

Egyházi munkák

Az 1930-as évektől a festészet lett alkotói tevékenységének fő területe, jelentős művészi sikerek kísérték pályáját. A római évek után fontos, elsősorban egyházi megbízásokat kapott. Kőszegtől, Budapesten át Battonyáig, országszerte sok templomban láthatók csodálatos oltárképei, mennyezetképei. A legjelentősebbek közé tartozik az esztergomi Keresztény Múzeumban látható Az utolsó vacsora, a mezőhegyesi Madonna, a Városmajori templom oltárképe, a belvárosi Szt. Anna-plébániatemplom mennyezetképe és a Béke téri Szent László-templom szárnyas oltára. Molnár C. Pál szokatlanul merész és közvetlen stílusban nyúlt a szentek ábrázolásához, emberközelbe hozta őket. 1934-ben a Varsói Nemzetközi Fametszet Biennálé, és a Padovai Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás aranyérmese lett.

800px SztAnnaFrFotoThalerTamas

Szt. Anna-plébániatemplom mennyezetképe

1936-ban Budapest jubileumi aranyérmével tüntették ki Molnár C. Pált, az 1937-ben megrendezett párizsi világkiállításon pannóit Grand Prix-val, Cyrano de Bergerac fametszetsorozatát ugyancsak aranyéremmel jutalmazták. 1941-ben A képzőművészet iskolája címen kézikönyvet szerkesztett és néhány fejezetet ő is írt.

A háború után

Munkásságának íve a háborús megrázkódtatások ellenére sem tört meg. A háború vége őt is felszabadította a kiszolgáltatottság, az életveszély, a kiábrándultság lidércnyomása alól. A borzalmas rombolás világossá tette számára, hogy csak az élni akarással és az újjáépítéssel lehet továbblépni. Családi otthonát a Ménesi úton a budai ostrom után lakhatóvá kellett tennie, a művészi alkotómunka elemi feltételeinek biztosítására mindent elölről kellett kezdenie. Kijavította sérült képeit, barátaival folyóiratot alapított, segítette a Szinyei Társaság és a Fészek Klub újjáélesztését, alapítója és állandó kiállítója volt az 1945-ben alakult Budai Művészek Egyesületének. A háború után is folytatta egyházművészeti tevékenységét, oltárok, főoltárok, szárnyas oltárok, oltárképek, triptichonok, freskók készültek keze nyomán, ezek közül az egyik legszebb munkája a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia szárnyas oltára.

o budapest inner city parish church 5

Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia szárnyas oltára

Ötvenes-hatvanas évek

Az 50-es évektől több művésztelepen is megfordult, ahol természet utáni tanulmányokat készített. Munkái egy részét "tájmonográfiáknak" nevezte. Fő témaként megjelenített tájképein hazai, itáliai, alpesi élményeit szintetizálta. Az idő előrehaladtával stílusa megváltozott, ez táblaképein is megfigyelhető. A lágy, tiszta színeket tartalmazó kompozíciókat drámaibb hangvétel váltotta fel. Színei sötétebbek lettek és jobban érvényesülni engedte az ecsetkezelést. Táblakép festészetének alapjait irodalmi olvasmányai, filozófiai nézetei szolgáltatták, témaköre szerteágazó volt. Képein mitológiai (Pegazus lázadása), történeti (Cézár halála), művészettörténeti (A hold lányai, Hommage a Giorgione, Gótika), irodalmi (Don Quijoték mindig vannak) idézetek jelennek meg. Mindezt saját korának aktualitásával ütköztette. Molnár C. Pál kísérletezésnek, összegzésnek tekintette az önarcképfestést.

3804 4211 molnar c pal muterem muzeum

Önarckép

Sorsával és korával megbékélt ember volt, ugyanakkor kritikusan nézte a korabeli jelenségeket, ezt ironikus hangvételű képekkel fejezte ki. Művészi-technikai kísérletezéseinek eredményei a táblaképek fraktúrájának gazdagodásában mérhetők le, a sejtelmes felületek szürrealisztikus hatásúak, tele vannak asszociációs ötletekkel. Néhány absztrakt képet is festett. Munkásságának második szakaszára kevésbé jellemző a könyvillusztráció. Kivételt képez a Magyarország útikönyv, melynek munkálataiban részt vett. Illusztrátori tevékenységének elismerését elsősorban az újrakiadások jelezték.

Az utolsó évtized

Az utolsó évtizedekben szinte kizárólag olvasmányainak, tapasztalatainak, elmélkedéseinek anyagát dolgozta fel, amiben az élet értelmére, az elmúlás kérlelhetetlenségére vonatkozóan kereste a válaszokat. Csontváry és Urbán György mellett Molnár C. Pál is megfestette a Taorminai görög színház romjait. 1981. július 11-én halt meg, utolsó képét, a Caligula lovát már nem fejezhette be. Művei számos külföldi múzeum anyagában megtalálhatók (Nürnberg, Városi Múzeum; München, Városi Múzeum; Róma, Museum Arte Moderna; Velence, Museo della Biennale; New York, Modern Museum). A Magyar Nemzeti Galéria 12 festményét őrzi.

mcpmuteremmuzeum

Molnár C. Pál Műterem Múzeum

Emlékezete

Halála után három évvel, 1984-ben a család és a Molnár C. Pál Baráti Kör megalapította a Molnár C. Pál Műterem Múzeumot. A gyűjtemény az ő festményeit, rajzait, fametszeteit mutatja be abban a Ménesi úti villába, ahol a festő műterme volt, ahol ötven éven át élt és alkotott. Szülőhelyén, Battonyán egy neoklasszicista épületben létrehozták a Molnár C. Pál Emlékházat, ahol a művész szülőhelyének adományozott képeit állították ki. Összesen 44 festmény, 20 grafika és egy fametszet-sorozat képezi a kiállítás anyagát. A legjelentősebbek az Angyali üdvözlet, a Mezőhegyesi jegyzetek, az Önarckép; és a Dante: Divina Comedia című képek.

dante all 768x606

Dante: Divina Comedia, Molnár-C. Pál Emlékházban, Battonyán

Források:
Fitz Péter (főszerk.): Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 2000.
Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum
Pogány Ö. Gábor: Molnár C. Pál. Budapest: Corvina Kiadó, 1988.

Képek:
Molnár C. Pál
Szerelem
Toscanai táj alakokkal
Angyali üdvözlet
Cyrano de Bergerac
Szt. Anna-plébániatemplom mennyezetképe
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia szárnyas oltára
Önarckép
Molnár C. Pál Műterem Múzeum
Dante: Divina Comedia

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás