facebook youtube rss
2019. máj. 06. | 04.14

110 éve született Radnóti Miklós

radnotimikloskiskep

radnotimikloselsokep

Radnóti Miklós költő, műfordító, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, 1909. május 5-én született Budapesten.

Gyermekkor

Születésekor anyja és ikertestvére meghaltak. Családi neve eredetileg Glatter volt. Az apa, Glatter Jakab a fia születése és felesége halála után hamar elköltözött abból a bérházból, ahol addig élt. Nem tudni, hogy mi történt Radnóti Miklóssal élete első két esztendejében, nem tudni, hogy a család hol helyezte el a csecsemőt, és ki gondoskodott róla. Az apa 1911-ben ismét megnősült, második felesége Molnár Ilona volt. 1914-ben megszületett féltestvére, Ágnes. Meghitt családi légkörben, érzelmi biztonságban töltötte gyerekkorának ezt a szakaszát, amiről az Ikrek hava című önéletrajzi ihletésű elbeszélésében is írt. A Szemere utcai elemi iskolába, majd a Markó utcai főreáliskolába járt.

radnoti miklos dobol

A kisgyermek Radnóti Miklós

Radnóti 11 éves volt, amikor apja váratlanul meghalt agyvérzésben. Ezután a kis Miklós egy ideig különböző rokonoknál lakott, ekkor szerzett tudomást a családi tragédiákról, hogy édesanyja belehalt a szülésébe, Molnár Ilona a nevelőanyja, Ágnes pedig a féltestvére, majd néhány évvel később arról, hogy születésekor az ikertestvére is meghalt. A nevelőanya egyedül nem tudott volna két gyereket eltartani, így a család úgy tartotta célszerűnek, ha Molnár Ilona és lánya Nagyváradra költöznek, ahol rokonaik éltek.

Hivatalos gyámja Grósz Dezső lett, aki tisztességgel gondoskodott róla, de igen szerény viszonyok között. A kisgyerekkorában megszokott bensőséges családi légkör elvesztése súlyos hiányt jelentett Radnóti számára. A lazább családi kötöttségei miatt középiskolás éveiben nagyobb szabadságot élvezett, mint a hasonló korú társai, korán önállóvá vált. Sokat sportolt, iskolai atlétikai versenyeken érmeket is nyert.

Első versek diáklapokban

Irodalmi érdeklődésének felkeltésében nagy szerepet játszott a matematika tanár Hilbert Károly, aki korrepetálta Radnótit, és könyveket ajánlott neki, elbeszélgetett vele olvasmányairól. Radnóti hamarosan saját verseket vitt hozzá. 1926-ban nála ismerkedett meg későbbi feleségével, Gyarmati Fannival. Radnóti élete végéig kapcsolatban maradt tanárával. Radnóti első verseit különféle diáklapokban közölte. Fejlődésében fontos szerepet játszott, hogy bekerült a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Kör nevű egyesületbe. Az egyesület lapjában, a Haladásban Radnótinak több verse, elbeszélése, kritikája is megjelent. Nemcsak a társasági és irodalmi élet iskolája volt ez számára, hanem életre szóló barátságokat is kötött. Radnótit minden bizonnyal ebben a körben érintette meg a kereszténység szelleme és a baloldali gondolkodás. A Haladás Kör műsoros délutánokat is szervezett. Kétévi működés után felforgató eszmék terjesztésének a gyanúja miatt hatóságilag feloszlatták, és a lapot megszűntették.

Radnóti Miklós 1930

Radnóti Miklós 1930-ban

Készülés az egyetemre

Radnóti 1927-ben tett érettségi vizsgát, utána gyámja kívánságára a csehszlovákiai Reichenbergben az Állami Textilipari Főiskolán tanult egy évig. Hazatérése után 1928-1930 között két éven át dolgozott Grósz Dezső textilkereskedésében. Egyetemre szeretett volna menni, ehhez azonban gyámja beleegyezését nehezen tudta megszerezni. Tudatosan készült az egyetemre, mivel kereskedelmi iskolában érettségizett, a gimnázium nyolcadik osztályának anyagából különbözeti vizsgát kellett tennie, beleértve a latin érettségi vizsgát is. Vizsgáit 1929 decemberében tette le. Ez alatt a két év alatt több nemzedéki irodalmi vállalkozásba is bekapcsolódott, tagja lett a Kortárs című lap szerkesztőségének 1929-1931 között.

Az első verseskötet

Versei kötetben először 1929-ben jelent meg a Jóság című, kilenc fiatal költőt bemutató antológiában. Radnóti korai írásait még Glatter Miklós néven közölte, a Radnóti Miklós nevet 1930-tól használta. Első verseskötete a Pogány köszöntő már ezzel az új névvel jelent meg. A kötet címe arra utal, hogy a fiatal költő belép az irodalomba, és jelzi, hogy társadalmon kívüliként, egy új, népies lírával rokon költői hangon szólal meg. Radnóti a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szeretett volna tanulni, ide azonban, az 1920-as, ún. „numerus clausus” törvény értelmében – amely meghatározta a különböző nemzetiségekhez és felekezetekhez tartozó hallgatók arányszámát – zsidó vallása miatt nem vették fel.

MEDITÁCIÓ

Most már elhiszek mindent csöndben:
éjjel Mondschein szonátát és Áve
Máriát hallgattam egy szál
csöpögő gyertya mellett, - az
ablakon át fények feszültek a
falra furcsán, - imára kulcsolt
szivvel és kezekkel űltem, - ave,
ave! - a gyertya is tövig ég majd,
de a kedves keze mégis szép,
hosszú, keskeny, úgy szeretem
és ül rajtam a szerelem
mint régi templomok falán
fehér szentek fején megűlő
fényesszemű és szelid galambok.

Szegedi évek, két verseskötet

A szegedi  Ferencz József Tudományegyetem magyar-francia szakán kezdte meg tanulmányait 1930-ban. Itt hamarosan barátokra talált, és tagja lett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma nevű diákszervezetnek, amely kiszállásokat szervezett a környékbeli falvakba, előadásokat hirdetett és kiadóként is működött. Sík Sándor, a modern magyar irodalom professzora hamar fölfigyelt rá és meghívta tudósképző szemináriumába. Egyetemi évei alatt megtapasztalta az erősödő antiszemitizmust.

1931-ben elkobozták Újmódi pásztorok éneke címmel megjelent második kötetét, szegedi szállásán házkutatást tartottak, majd kihallgatták, és vádat emeltek ellene. Izgatás, vallásgyalázás címén nyolcnapi fogházra ítélték, ezt Sík Sándor közbelépésére felfüggesztették. Radnóti a nyarat Párizsban töltötte, mély benyomást tett rá a város és a kulturális sokszínűség. Lírája két kötettel gazdagodott Szegeden 1933-ban jelent meg Radnóti harmadik, Lábadozó szél című kötete, amelyben az előző, elkobzott kötetének anyagából is újraközölt néhány verset. A Lábadozó szélről Babits Mihály elmarasztaló kritikát írt a Nyugatban, ahol Radnótinak először 1932-ben jelent meg verse. 1934-ben „summa cum laude” minősítéssel bölcsészdoktorrá avatták, disszertációját Kaffka Margit művészi fejlődéséről írta.

01 27c

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házasságkötésük idején

Költői kiteljesedés

1935. augusztus 11-én házasságot kötött a szerelmes verseit már kora ifjúságától ihlető Gyarmati Fannival, rövid nászútjukat a Balatonon töltötték. Irodalmi munkássága ezekben az években kezdett kiteljesedni. 1935-ben Radnóti szerkesztette a 12 fiatal költőt bemutató Korunkcímű antológiát. 1935-ben jelent meg Újholdcímű kötete, amely fordulatot hozott pályáján. Formailag ekkorra vált biztos érzékű és ízlésű költővé, tematikailag pedig itt jelenik meg költészetének talán legfőbb motívuma, az erőszakos halál előérzete. Ez teljesedett ki következő, 1936-ban megjelent, Járkálj csak, halálraítélt! című kötetében, amelyért a következő évben Baumgarten-díjat kapott. Ekkorra már rendszeresen publikált verset és kritikát a Nyugatban, és Babits elleni korábbi lázadása feltétlen tiszteletté alakult át.

01 29a

Műfordítással is ekkor kezdett foglalkozni, és néhány év alatt az egyik legkiválóbb műfordítóvá képezte ki magát. 1937-1938 között irodalomtörténeti előadásokat tartott a rádióban, sorozata az 1938-as zsidótörvény miatt szakadt félbe. Számtalan remek antológiaterve maradt hátra, szerkesztői ötleteinek csak a töredékét tudta megvalósítani. Ezekben az években szoros barátságot kötött Vas Istvánnal, közös vállalkozásuk volt Apollinaire válogatott verseinek fordítása.

A Baumgarten-díj lehetővé tette, hogy másodszor is Párizsba utazzon, ezúttal feleségével. Ez az út sok egyéb élmény mellett megismertette Federico García Lorca költészetével. Következő kötete, a Meredek út 1938-ban jelent meg. Ebben közölte Első eclogáját, a később bújtatott ciklussá teljesedő eclogáinak első darabját.

Ikrek hava

1939 nyarán harmadszor is Franciaországba utazott. Hazatérése után fejezte be Ikrek hava című önéletrajzi elbeszélését, amely egyszerre jelent meg Válogatott versek című kötetével, 1940-ben. Az a gondolat, hogy születése életáldozattal járt, első zsengéitől kezdve egészen 1941-ig, időről időre megfogalmazódott verseiben. Legteljesebb formában az Ikrek havában beszélt róla. A személyes tragédiák illetve késleltetett lelepleződésük komoly identitásproblémát okoztak a kamasz fiú számára. Amikor személyiségének összetevői éppen megszilárdulóban voltak, ez az élmény jelentősen befolyásolta a világhoz és önmagához való viszonyát. A haláltudat így kamaszkorától kezdve áthatotta gondolkodását.

Munkaszolgálat

Radnótit háromszor hívták be munkaszolgálatra. Az első 1940. szeptember elejétől december 18-ig tartott. Ekkor már durva antiszemita támadások is érték a sajtóban. Magánéletében is érzelmi válságon ment keresztül, szerelmes lett Beck Judit festőművészbe, viszonyuk körülbelül egy évig tartott. Hozzá írta a Zápor és a Harmadik ecloga című verseit. Házassága azonban nem került veszélybe, érzelmi visszatéréséről többek között az Októbervégi hexameterek című vers tanúskodik. 1942-ben Naptár című rövid ciklusát jelentette meg.

Másodszor 1942. július 3-án vonult be és 1943. április végén szerelték le. Sorozatos megaláztatások érték, könyveit elkobozták. Munkaszolgálatos tapasztalatait naplójában örökítette meg. A háborús cenzúra nem egy versének közlését törölte, így leginkább csak műfordításaival fordulhatott olvasóihoz. Fordításai az antikvitástól a kortársakig terjedtek, a szerzők formavilágának legapróbb árnyalatait is nagy gonddal adta vissza. Válogatást adott ki La Fontaine  francia költő verses állatmeséiből. A fordítások javát az 1943-ban megjelent, Orpheus nyomában című kötetben gyűjtötte össze. Ezután belekezdett William Shakespeare Vízkereszt című drámájának fordításába is, de csak a második felvonásig jutott, a munkát nemzedéktársa, Rónay György fejezte be.

Erőltetett menet

Utolsó alkalommal 1944. május 20-án vonult be munkaszolgálatra. A bevonulása előtti napon írta a Töredék című versét. A szerbiai Bor városába vitték, ahol a német Siemens cég és az Organisation Todt nevű szervezet hadi célokra rézbányát működtetett. A bori tábor a Bor és Žagubica közötti harminc kilométeres szakaszon létesített lágerek láncolata volt. Radnóti a Heidenau nevű lágerbe került, itt írta remekműveit, a két utolsó eclogát, a Gyökér, a Levél a hitveshez és az À la recherche című verseket.

Levél a hitveshez

A mélyben néma, hallgató világok, 
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, 
de nem felelhet senki rá a távol, 
a háborúba ájult Szerbiából 
s te messze vagy. Hangod befonja álmom, 
s szivemben nappal ujra megtalálom, 
hát hallgatok, míg zsong körém felállván 
sok hűvös érintésü büszke páfrány.

Mikor láthatlak ujra, nem tudom már, 
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, 
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, 
s kihez vakon, némán is eltalálnék, 
most bujdokolsz a tájban és szememre 
belülről lebbensz, így vetít az elme; 
valóság voltál, álom lettél ujra, 
kamaszkorom kútjába visszahullva
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e? 
(részlet)

Augusztus 29-én a szovjet hadsereg előrenyomulása és a jugoszláv partizánok tevékenységének megélénkülése miatt a tábort kiürítették. A munkaszolgálatosokat erőltetett menetben a Borban lévő központi lágerbe vezényelték, majd két lépcsőben Hegyeshalom felé indították útnak azzal a céllal, hogy onnan német lágerekbe mennek tovább. Radnóti az első lépcsőbe került, amely szeptember 17-én indult el. Indulás előtt Borban írt verseinek tisztázatát átadta Szalai Sándor szociológusnak, aki megmenekült és a kéziratot hazajuttatta. Költészetének erejébe és fennmaradásába vetett hite oly erős volt, hogy még az „erőltetett menet” közben is képes volt olyan remekművek megírására, mint a négy Razglednica. Október 31-én írta utolsó versét, a negyedik Razglednicát. A vers sorai: „Tarkólövés. – Így végzed hát te is…” az ő végzetét is előrevetítették. Szentkirályszabadján még több túlélő is látta a költőt. A beteg munkaszolgálatosokat – köztük Radnótit – egyetlen győri kórház se fogadta be, és akik nem bírták az erőltetett menetet és összeestek, azokat lelőtték. Radnótit 1944. november 4-én lőtték tarkón a Győr közelében levő Abda község határában, több fogolytársával együtt. Az áldozatokat a község határában tömegsírba temették.

Bori notesz

A tömegsírt 1946. június végén tárták fel, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét, az ún. Bori noteszt, benne utolsó verseivel. Az exhumált holttesteket Győrbe szállították és június 25-én a helyi zsidó temetőben elhantolták. A ruházatában talált dokumentumok alapján azonosították Radnótit. Iratai között volt a jegyzetfüzete, a notesze, amelyet átadtak a költő özvegyének. Első oldalára Radnóti öt nyelven, magyarul, szerbül, németül, franciául és angolul a következő szöveget írta: „Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére: Budapest, VII. Horánszky u. 1. I.”

Az 1946-ban megjelent Tajtékos ég című posztumusz kötetében, amelyet Gyarmati Fanni még az abdai tömegsír feltárása előtt állított össze, csak azok a bori versek jelentek meg, amelyeket Szalai Sándor hozott haza. A bori notesz teljes anyaga első ízben a Radnóti Miklós versei című gyűjteményes kötetben látott napvilágot 1948-ban.

Források:
http://radnoti.mtak.hu/
Péter László (szerk.): Új magyar Irodalmi lexikon. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2000.

Képek:
Radnóti Miklós
Radnóti kisgyerekkorában
Radnóti 1930-ban
Radnóti és Gyarmati Fanni
Járkálj csak, halálraítélt!

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás