facebook youtube rss
2019. máj. 08. | 12.00

90 éve született Kányádi Sándor

kanyadisandorkiskep

kanyadi20foto2000

Kányádi Sándor a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapítója, 1929. május 10-én született Nagygalambfalván. Egy interjúban mesélt arról, hogy szerinte mi a magyar nemzet célja. „Nekünk egyetlen hazánk van – kezdte –, ez a magyar nyelv. S mi ebbe a nyelvbe csomagolva jöttünk, érkeztünk meg ide. […] Egy nemzetnek a célja az, hogy az Isten által csak számára kiválasztott nyelvet az emberiség, az emberi lét legvégső határáig továbbvigye, gazdagítsa, gyarapítsa, éljen vele és benne, mindannyiunk örömére és Isten nagyobb dicsőségére.” Legnagyobb példaképe Arany János volt, a legszebb magyar versnek A vén cigányt tartotta. 

Székely földműves családban született Kányádi Sándor. Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna volt, akit 1940 karácsonyán, 11 évesen veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte el, utána a Székelyudvarhelyen tanult, először a Református Kollégiumban, majd a Római Katolikus Főgimnáziumban, végül a Fém- és villamosipari Középiskolában.

kanyadi20foto2003

Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel, ő közölte 1950-ben első versét, Beke Pista levelet ír címmel a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1950-ben költözött Kolozsvárra, fél évig járt a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte. Az ötvenes években az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, majd az Utunk és a Dolgozó Nő folyóiratok munkatársa lett. 1955-ben jelent meg első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa.

1957-ben jelent meg a Sirálytánc című verseskötete, a könyvet megjelenése után hatósági utasításra a nyomdában azonnal bezúzták, ennek költségeit is a szerzővel és a kiadó szerkesztőjével fizettették meg. A kötet bezúzására a címadó vers adott ürügyet, egyik szerkesztőtársa ugyanis személyében érezte támadva magát.

Két nyárfa

Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem hajolnál,
te sem volnál, ha nem volnék,
ha én hozzád nem hajolnék.

Osztódom én, osztódol te:
só vagy az én kenyeremben,
mosoly vagy a bajszomon,
könny vagyok a két szemedben.

Köt a vére, köt a vérem:
szeretőm vagy és testvérem.
köt a vérem, köt a véred:
szeretőd vagyok s testvéred.

Szellőm vagy, ki megsimogatsz,
viharom, ki szerteszaggatsz,
szelőd vagyok, ki simogat,
viharod, ki szétszaggatlak.

Ha nem volnék, te sem volnál,
én sem volnék, ha nem volnál.
Vagyunk ketten két szép nyárfa,
s búvunk egymás árnyékába.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született, Zoltán Sándor 1962-ben és László András 1971-ben. Házasságkötésük évében, 1958-ban született, Két nyárfa című versnek irodalmunk legszebb szerelmes versei között van a helye.

kanyadi20foto2020

1960-tól három évtizeden keresztül a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt. Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein. 1961-ben két gyermekkönyve is megjelent, a Kicsi legény, nagy tarisznya és a Fényes nap, nyári nap címmel.

1964-ben adták ki a Harmat a csillagon című kötetét. 1966-ban jelent meg a Kikapcsolódás című verseskötete, mely újabb fordulatot jelentett a költő pályáján. A népi tematika háttérbe szorult, intellektualizálódott lírája, beépítette költészetébe a szürrealizmus, a szimbolizmus és a neoavantgárd bizonyos verstechnikáit.

Harmat a csillagon

Megjártam bár a történelmet,
konok vagyok, konokabb, mint a gyermek,
kinek apja hiába magyarázza,
hogy nem labda a hold,
konok, ki ha százszor meglakolt,
százegyedszer is a könyörtelen
igazat keresem.
Ez a kenyerem.

A boldogság tört szárnyú madara
vergődik a tenyeremen;
a boldogság tört szárnyú madarát,
mely évezredek óta
röppen fel s hull alá,
nekem kell fölrepítenem.

Vergődtem, vergődöm magam is,
- megviseltek a hosszú századok -;
szétosztom minden örömöm,
a bánatomon is osztozzatok.
(részlet)

Kányádi Sándor 1967-ben utazott először nyugatra, Bécsben tartott előadást Líránkról Bécsben címmel. Még ebben az évben egy újabb kötete jelent meg Függőleges lovak címmel, mely Utunk-díjban részesült. 1969-ben Székely Jánossal, Békés Gellérttel részt vett a Bolzanói Szabadegyetemen.

1969-ben írta a Kétszemélyes tragédia című drámáját, mely a debreceni Alföld című folyóiratban jelent meg. 1970-ben Fától fáig címmel jelentek meg válogatott versei, a kötet elnyerte a Romániai Írószövetség díját. 1971-ben a Pen Klub meghívására Sütő Andrással együtt Norvégiába és Svédországba utazott. 1972-ben Bukarestben a Kriterion Kiadó adta ki A bánatos királylány kútja című gyermekverseket, meséket és történetek tartalmazó kötetét, Soó Zöld Margit illusztrációival.

covers 189322

Püski Sándor meghívására Sütő Andrással, Farkas Árpáddal, Domokos Gézával és Hajdú Győzővel együtt az Egyesült Államokba és Kanadába látogatott 1973-ban. Legszebb versei címmel új kötete jelent meg 1974-ben.

1978-ban több mint tizennégyezer példányban jelent meg a Szürkület: Versek 1970–1977 című kötete, mely elnyerte a Romániai Írószövetség díját. Ebben a kötetben jelent meg az életműve, és az egyetemes magyar irodalom egyik legjelentősebb költeménye, a Halottak napja Bécsben című verse, valamint a Fekete-piros című leíró költemény, melyek azonnal a pódiumok rendszeres és kedvelt versévé váltak. A Halottak napja Bécsben című verset később számos nyelvre lefordították.

Halottak napja Bécsben 

Én királyom nagy királyom
ki születtél kolozsváron
gyertyámat most érted gyújtom
szál virágom néked nyújtom

mennyben s pokolban szószóló
légy érettünk közbenjáró

Fölséges uram kend
hogyha férkőzése
volna közelébe
kérje meg odafent

hogy vetne már véget
a nagy protokollnak
dolgaink romolnak
s bizony hogy avégett

s lenne védelmünkre
hogy ne kéne nyelvünk
féltünkben lenyelnünk
s önnön szégyenünkre
(részlet)

1979-ben Fekete-piros versek címmel jelentek meg válogatott versei a Magvető Kiadó gondozásában, a Móra Kiadó Farkasűző furulya címmel adta ki gyermekkötetét, az Európa Kiadó pedig versfordításait jelentette meg. 1980-ban hanglemezre mondta verseit, mely Fekete-piros versek címmel Bukarestben jelent meg; Kriterion Kiadó pedig Kenyérmadár címmel adta ki gyermekverseit.

KenyC3A9rmadC3A1r2028198029

A nyolcvanas években tetőzött a diktatúra Romániában, szinte megszűnt a civil társadalom és a diktatórikus állam között mindennemű konszenzus, fontos magyar nyelvű könyvek az évtized második felében csak Magyarországon jelenhettek meg. A magyarországi pártvezetés a háttérben valamennyi segítséget nyújtott, az elmenekült, ismertebb művészek, értelmiségiek állást kaphattak, illetve nem toloncolták vissza őket. Kányádi Sándornak is fölajánlották az áttelepülést 1986-ban, a költő azonban visszautasította a meghívást.

1981-ben hosszabb észak- és dél-amerikai előadó körúton vett részt feleségével. A második amerikai útnak jelentős volt a költészeti hozadéka is, ezek a versek az 1989-es, Sörény és koponya kötetben a Dél keresztje alatt ciklus keretében jelentek meg. A verseskötet elnyerte az Év Könyve-díjat. Ezzel egy időben Erdélyi jiddis népköltészet című kétnyelvű népköltészeti fordításkötetét a budapesti Európa Könyvkiadó adta ki.

1985-ben több gyerekkönyve jelent meg a Móra Kiadónál, a Világlátott egérke, Tudor Arghezi gyermekverseinek fordítása,  A világ szája címmel és  A táltosmadár hanglemezen a Hungarotonnál, Illyés Kinga és Kányádi Sándor előadásában. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de útlevelet nem kapott, így tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből.

1990-ben újabb versfordítások jelentek meg Bukarestben a Kriterion Kiadónál, ezúttal Rilke versei. A Hungaroton A világlátott egérke címmel dupla nagylemezen adta ki meséit Sinkovits Imre előadásában.

1992-ben Kolozsváron a Dácia Kiadó Vannak vidékek címmel adta ki válogatott verseit. 1993-ban életművét Kossuth-díjjal és Magyar Művészetért-díjjal ismerték el. Több gyerekkönyve is megjelent ebben az évben Billeg-ballagKilenc kecske, valamint hanglemezen a Mesék meséje.

1997-ben jelent meg a Valaki jár a fák hegyén: Egyberostált versek című kötete a tavaszi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, és júniusban ő nyitotta meg Budapesten a Vörösmarty téren az Ünnepi Könyvhetet. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották, életműve fölkerült az Internetre, és Magyar Örökség-díjban részesült.

2001-ben Több gyermekkönyve is megjelent a Holnap és a Cartaphilus kiadónál, a Virágon vett vitézTalpas történetekMeddig ér a rigófütty, és A bánatos királylány kútja.

2002-ben megjelent a Felemás őszi versek című kötete. A kötet nagy összegző verssel a Sörény és koponya című kétrészes művel zárul, a verset a költő életműve koronájának, személyes sorsszimbólumának szánta. Első változata az azonos című kötetben jelent meg 1989-ben, mely e mostani, két részes mű első szakasza lett. Keltezésük szerint a versek 1975-2002 között születtek.

Kányádi Sándor 2009-től a budapesti I. kerület díszpolgára lett. A Kossuth-díjat 1993-ban kapta meg, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal 2004-ben, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét pedig 2009-ben. 80. születésnapjára Meggyötörten is gyönyörű címmel reprezentatív kötetet jelentet meg a Helikon Kiadó szerkesztésében. Ezek mellett még többtucatnyi díjjal tüntették ki. 2014-ben a Nemzet Művésze, 2017-ben Prima Primissima díjas lett.

Kányádi Sándor a kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors, mint alaptémák határozták meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg. Életének kilencvenedik évében, 2018. június 20-án hunyt el Budapesten. Szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezték végső nyugalomba.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve folyamatosan jelennek meg, Kaláka együttes is örökéletűvé tette sok művét. Nagyon fontos szerepet játszott a Kaláka együttes életében, szinte nincs nap, hogy ne játszanánk valahol megzenésített verseiből – mondta Gryllus Dániel, a zenekar vezetője Kányádi Sándorra emlékezve.

Három olyan lemez is született, amelyen a Kaláka, illetve Gryllus Dániel zenéivel kizárólag Kányádi-versek hallhatók. Az első 2004-ben a Hangzó Helikon-sorozat induló kiadványa, a költő 75. születésnapjára időzített Kaláka-Kányádi album volt, ezt követte négy évvel később a Fehéringes versek című CD, a költő felnőtteknek szóló munkáival, majd 2009-ben újabb Kaláka-Kányádi-lemez, ezúttal a gyerekeknek.

Források:
Digitális Irodalmi Akadémia
Magyar Művészeti Akadémia

Képek:
Kányádi Sándor
Kányádi Sándor kollégistaként
Kányádi Sándor és felesége
A bánatos királylány kútja
Kenyérmadár

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás