Nyomtatás
2019. máj. 30. | 05.20

Benny Goodman, a swing királya

bennygoodmankicsikep

300bennygoodman

Benny Goodman  amerikai klarinétművész, zenekarvezető, a swing királya, 1909. május 30-án született Chicagóban. Zenetörténeti jelentőségű örökséget hagyott maga után.

Gyermekkor a zene bűvöletében

Benny Goodman oroszországi zsidó emigráns családba született kilencedik gyermekként. Édesanyja írástudatlan volt, édesapja egy chicagói vágóhídon dolgozott. A kis Benny apja akarata szerint – mint minden gyereknek – zenét kellett tanulnia, ő a klarinétot kapta. Igen hamar bekerült a helyi fúvós- és tánczenekarba. Tízéves korában a chicagói zsinagógában kezdett klasszikus klarinétjátékot tanulni, mestere olyan technikai alapokat biztosított számára, hogy korának, de valószínűleg minden idők legjobb jazz klarinétosává tette. Tizenkét évesen, 1921-ben lépett fel először. Benny kitartóan gyakorolt, klasszikus képzettsége miatt remek kottaolvasó lett belőle, igazi profinak számított, amikor meghallotta játékát Ben Pollack, a kor egyik legkiemelkedőbb zenekarvezetője.

Még akkor is csak tizennégy éves volt, amikor az Amerikai Zeneművészek Szövetségének tagja lett. 1925-ben, 17 esztendősen aztán meghívást kapott korának egyik legkiválóbb nagyzenekarába, Ben Pollack együttesébe. Ezzel nemcsak magát, hanem a családját is el tudta tartani. Először Chicagóban, aztán New Yorkban léptek fel. Tehetségére hamar felfigyeltek, 1929-től már önálló zenészként rádióknál és hangstúdiókban dolgozott, többek között Gershwin-felvételeken.

Benny Goodman Trio és Quartet

Benny Goodman 1934-ben létrehozta első big bandjét, Fletcher Henderson komponált és hangszerelt a zenekarnak. 1935-ben négy lemezt készített Teddy Wilson zongoristával – aki az első afro-amerikai zenész volt a fehér zenészek között – és Gene Krupa dobossal, ez volt a Benny Goodman Trio. A trio turnéja nagy sikert aratott 1935 nyarán. Ezzel kezdődött meg a dzsessz-zene új korszaka. 1936-ban triója kvartetté bővült Lionel Hampton, a második színes bőrű zenész belépésével. Hampton akkoriban egy kis éttermet vezetett, ahol maga főzött, szolgált fel a vendégeknek és játszott a közönségnek. A kvartettnek a sikere óriási volt, mert a vibrafon-klarinét párosítás újként hatott, és mert a négy tagból ketten fehérek, ketten pedig feketék voltak. Ezzel megalapozták a vegyes zenekarok helyét a jazz történelmében. Az akkor forradalminak számító, és sokakat megbotránkoztató, heves sajtóvitákat kavaró összeállítással Benny Goodman nagyon sokat tett az amerikai feketék egyenjogúságáért.

benny g quartett

A Benny Goodman Quartet

A swing korszak kezdete

Benny Goodmann 1935-ben leszerződött az NBC rádió Let's Dance  című műsorába, mely az egész országban hallgatható volt. Az utolsó adás napján Goodman azt a tanácsot adta zenészeinek, hogy játszanak kedvük szerint. A műsor olyan fergeteges örömzenélésbe csapott át, hogy a táncosok extázisba estek, hivatalosan a jazztörténelem ettől a naptól számolja a swing korszak kezdetét.

A műsor megszűnése után Goodman munka nélkül maradt, de egy remek ügynök turnéra küldte őket. A körút utolsó állomásán, 1935 augusztus 21-én a Los Angeles-i Palomar Ballroomban akkora volt a siker, hogy néhány napon belül tele lett vele a sajtó. Óriási siker volt az 1936. márciusi Paramount színházbeli fellépés is, itt a fiatalok a széksorok között táncoltak, megrohanták a színpadot autogramokért, és még lovas rendőröket is be kellett vetni. Benny Goodman ezután minden koncertjét a Let's Dance című számmal kezdte és a Goodbye-jal búcsúzott a közönségétől. A swing-stílus legalapvetőbb ismertetőjegye, hogy a kisebb zenekarok helyét átvették a tíznél is több zenészt foglalkoztató big bandek, amelyek egyetlen vezető zenész, mint jól csengő márkanév vezetésével működtek.

Filmek, jazzkoncertek

Benny Goodman zenekara még filmszerepet is kapott a The Big Broadcast of 1937 és a Hollywood Hotel című zenés vígjátékokban. Olyan slágereket játszottak, mint a Sing, sing, sing, a Don't Be That Way, vagy a Stompin' at The Savoy. Goodman sikereinek csúcspontja az 1938-as Carnegie Hall-beli fellépése volt. A Manhattan központjában álló, az Egyesült Államok legpatinásabb hangversenyterme 1891-ben épült, számtalan remekmű premierjének színhelye. 1938. január 16-án új időszámítás kezdődött a zenetörténelemben: Benny Goodman a Carnegie Hallban elérte, hogy az emberek nem táncolni jöttek, hanem hallgatni a zenét. Megszületett a jazzkoncert fogalma.

Ezután nagy sikerű koncertsorozatot adott a híres koncert teremben 1938-1939-ben, a zenei utazás a spirituáléktól a swing műfajáig terjedt. Ezekről a koncertekről felvételek készültek, amelyeken közreműködött többek között Lionel Hampton, Fletcher Henderson és Duke Ellington is. A swing robbanásszerűen tört be a gazdasági válság hatásaitól szenvedő Amerikába. Népszerű dallamvilága, erőteljes ritmusa, a lassú számokban andalító hangulata alkalmas volt arra, hogy az emberek – főleg a fiatalok – menekülést találjanak benne a gondok elől. A swing kultusszá vált, a zenészek pedig kultikus figurákká. A zenedarabokat rajongók hada kísérte koncertről koncertre.

Kontrasztok

Benny Goodman klasszikus zenei örökségéről sem szabad megfeledkeznünk, mint klasszikus muzsikus is hírnevet szerzett, 1938-ban felvételt készített a Budapest Vonósnégyessel, Mozart klarinétötöséből. Tanácsadói unszolására felkérte Bartók Bélát, hogy komponáljon számára egy magyaros kamaraművet. A Kontrasztok klarinétra, hegedűre és zongorára írt kamaradarab, három tételből áll, ezek a Verbunkos, a Pihenő és a Sebes. A kelet-közép-európai folklór hatásáról tanúskodik a három tétel címe. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor Bartók kamarazenéjében fúvós hangszert alkalmazott, a cím is a három hangszer különbözőségét emeli ki.

A Kontrasztokkal Bartók hidat épített a jazz és a klasszikus zene között, két fő inspiráló eleme a népzene és a jazz volt. Bartók maga működött közre a Columbia-gyár hanglemezfelvételén, ő maga zongorán, Goodman klarinéton, Szigeti József pedig hegedűn játszott. Még a fotó is híven tükrözi a kontrasztot köztük, Bartók és Szigeti egyenes tartása mellett Goodman hanyagul keresztbetett lába egészen jellegzetes. A fotó szinte szimbólum lett.

Bartók Béla aktívan és kreatívan vett részt a Kontrasztokkal kapcsolatos valamennyi munkafolyamatban – komponálás, próbák, lemezfelvétel, hangversenyek – de muzsikustársa, Benny Goodman igazi zenei világa, a jazz, ezután is idegen maradt számára.

szigeti bartok benny

Szigeti József, Bartók Béla és Benny Goodman

Amikor a fiatal jazz-zenészek előálltak saját forradalmukkal, és divatba jött a modern jazzirányzat, a bebop, Benny Goodman zenekara is széthullott. A bebop új szemszögből közelítette meg a dallam és a harmónia kapcsolatát, mely gyors tempójáról és virtuóz hangszeres improvizációiról ismert. A műfaj a negyvenes évek elején alakult ki.

Európában

Benny Goodman Londonban 1949-ben mutatkozott be, s az amerikai zenészek között elsőként koncertezett a Szovjetunióban is. Ő képviselte az Egyesült Államokat a brüsszeli Világkiállításon is. 1962-ben az amerikai vezetés a hidegháború végét egy igazán prominens nagykövettel kívánta jelezni a Szovjetunió felé, Benny Goodman moszkvai koncertjén maga Hruscsov is a hallgatóság között ült. Az együttes igazi szupercsapat volt, az akkori amerikai élvonal legjobbjaival. Ennek a koncertnek inkább politikai szerepe volt, mint zenei, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a koncert anyaga nem jelent meg hanghordozón.

The Benny Goodman Story

Goodman magánélete is elég aktív volt, sokszor nősült meg. 1956-ben életéről film készült The Benny Goodman Story címmel. Benny Goodmann nagyszerű zenészekkel, zeneszerzőkkel dolgozott együtt, Colplanddel, Hindemith-tel, Bersteinnel, Poulenc-kel, Stravinskyval és másokkal is. Az 1960-as években sok klasszikus felvételt készített, ahol ragaszkodott hozzá, hogy a kortárs műveket, melyeket neki írtak, maguk a zeneszerzők vezényeljék. Így született a Morton Gould balett zenéje, Leonard Bernstein Fúga klarinétra és jazz-zenekarra, Aaron Copland Concertója. A pályatárs klarinétos Woody Hermannak írt Ebony Concerto is lemezre került, ezt is a szerzője, Stravinsky dirigálta.

Zenésztársai felnéztek rá, bár nem igazán szerették, mert betegesen maximalista volt, koncert után akár egész zenekarát végigkergette a tűzlépcsőn, mindenféle indok nélkül kirúgott embereket. Mániákusan rajongott hangszeréért, egy családi videón látható, hogy még a reggeliző asztalnál is gyakorolt.

Utolsó évtized

A swing királya élete végéig dolgozott, 1976-ban Magyarországon is adott koncertet. 1978-ban, 40 évvel az 1938-as nagy jazzkoncert után megismételték a Carnegie Hallban az estet a még élő tagokkal. A nyolcvanas években a koncertezés és a lemez felvételek mellett tanított is a Stanford Egyetem dzsesszprogramjában. Játéka egyszerre volt elegáns, tüzes, kifinomultan briliáns és egyéni. Benny Goodman megannyi csodálatos felvételt és eseményt hagyott maga után. Munkájában és játékában mindig következetes volt. 1986-ban bekövetkezett halálakor egy Brahms szonátát gyakorolt. Pályafutása során tizenegy Grammy-díjat kapott, és 1986-ban beválasztották a Down Beat című szaklap dicsőségcsarnokába az olvasók szavazatai alapján. 1986. június 13-án, hetvenhét éves korában halt meg.

Források:
Száz éves lenne Benny Goodman
Benny Goodman a klarinét mestere

Képek:
Benny Goodman
Benny Goodman Quartet
Benny Goodman, Bartók Béla és Szigeti József

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat