facebook youtube rss
2019. június 05. | 06.11

Puskin

puskinkiskep

Kiprensky Pushkin

Alekszandr Szergejevics Puskin orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, a modern orosz irodalmi nyelv megteremtője, 1799. június 6-án született Moszkvában.

Gyermekkor

Puskin művelt, nemesi családba született, francia nevelők között nőtt fel. Apja, Szergej Puskin elegáns francia verseket írt, szűk körben költőnek is tekintették. Nagybátyja, Vaszilij Puskin a maga korában elismert író-költő volt, ő már oroszul írt, az elsők között volt, aki felismerte a fiatal Puskinban a nagy jövő előtt álló költőt. Édesanyja Nagyezsda Ossipovna Gannibal volt, akinek nagyapja – Abram Petrovics Gannibal – Nagy Péter cár etióp származású tisztje volt, bátor katona, aki idővel tábornok lett. Az ő révén Puskinnak afrikai vér is csörgedezik ereiben. Később érdekes családi hagyományát örökítette meg Nagy Péter szerecsene című elbeszélésében. Puskin kisgyermekkorától anyanyelvi szinten volt otthonos az orosz nyelvben. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a család kedvelte a nemzeti nyelvet, hanem az a tény is, hogy falusi birtokukon éltek, és dajkát csak a helybeli parasztasszonyok közt találhattak. Még a szülők is megkedvelték azokat a dalokat, amelyeket a dajka a bölcső felett énekelt. Ez a náluk élő, náluk öregedő asszony volt az orosz népi szellem az egész családban.

A líceumtól a száműzetésig

Puskin 1811-től a Pétervár közelében fekvő Carszkoje Szeló-i Líceum növendékeként mutatta meg először tehetségét. A költészet a szabadságot jelentette számára, a líceumban ismerkedett meg a szabadgondolkodás szellemével, ahol főleg a klasszicizmus kultusza uralkodott. A diákok verseket, költeményeket írtak, antológiákat és folyóiratokat készítettek. Legfőbb eszméik közé tartoztak a nemzeti szabadság és a felvilágosodás szabad gondolatai.

Pushkin derzhavin

Repin: Puskin verset szaval az idős Gyerzsavin előtt (Carszkoje Szelo)

14 évesen a Vesztnyik Jevropi közli első költeményét, majd 15 évesen a 18. század népszerű orosz költőfejedelme, Gyerzsavin költővé avatja Puskint a líceumban. Ifjúkori lírájában a dekabristák eszmeköre jelent meg, liberális irodalmi társaságok ülésein vett részt, szatirikus dalokat és epigrammákat, illetve politikai verseket írt a rabság és rabszolgaság ellen (Óda a szabadsághozCsaadajevhezA falu). Költeményeinek jellemzője a politikai szabadság követelése és a társadalmi ízlés elleni lázadó hang.

A falu

Köszöntlek, kis falum, - hozzád hozott az út, 
békesség, munka és ihlet örök tanyája,
hol önfeledt tűnődés tengerébe 
fut napjaim láthatatlan árja.
Tied vagyok - nem kell a hangos és hazug 
udvar pompája és a vad tivornya gőze -,
itt hallgat a mező, csak tölgyek lombja zúg, 
elönt a csönd: szabad gondolatok szülője. 
Tied vagyok - szeretem hallgatag 
kertjeid lombját és virágát
s a rétet, hol széna erős illata száll át,
s cserjék között rohan a csillogó patak.
(részlet)

A napóleoni háborúk végeztével, 1815-ben Puskin még csak 16 éves volt. Baráti körének jó része már a felvilágosodás és a forradalmi eszmék híve. Ezekből a fiatalokból verődött össze a később dekabrista mozgalomnak nevezett, főleg fiatal tisztekből és néhány költőből álló csoport, amely polgárosodó orosz világról ábrándozott. Kezdetben I. Sándor cár sem idegenkedett tőlük, sokan úgy vélték, maga is a felvilágosodás eszméi szerint kívánná megreformálni az orosz életet és jogrendet. Puskin 1817-ben végezte el a jó hírű gimnáziumot, ezt követően belépett a Zöld lámpa nevű irodalmi társaság tagjainak sorába. Barátainak többsége dekabrista felkelés részesei, majd áldozatai lettek. Mivel egymásutánban születtek lázító hangú költeményei, ezért a cár 1820-ban száműzte. Első nagyszabású elbeszélő költeménye egy igazán népmesei téma, a Ruszlán és Ludmíla, 1820-ban született meg.

Száműzetésben

Puskin először Kisinyovba került, majd Odesszába és a Krím-félszigetre. A száműzetés ideje alatt bejárta a félszigetet és a Kaukázust. Úti élményei A kaukázusi fogoly, a Bahcsiszeráji szökőkút, és a  Cigányok című elbeszélő költeményeiben jelentek meg, Ekkor már felbukkannak realista jegyek is költészetében. Puskin 1821-es naplójában írta meg, hogy május 4-én felvették a szabadkőművesek társaságába, tagja volt annak a kisinyovi páholynak, amely miatt az összes oroszországi páholyt betiltotta I. Sándor cár.

Puskin 1825-ben hazatérhetett Mihajlovszkojéba, anyja birtokára, ahol egyetlen társa a dajka, Arina Rogyionovna volt. Költeményeiben balsejtelmek és tűnődések, merengő hang, az elmúlás gondolatai jelentek meg. Moszkvába, illetve Szentpétervárra csak 1826-ban juthatott vissza, amikor az újonnan trónra lépett cár, I. Miklós udvarába rendelte. Visszatérte után műveit – megjelenésük előtt – személyesen az uralkodó cenzúrázta.

Téli utazás

Fáradtan ragyogva játszik
a felhőn a holdsugár,
bús, hideg fényében ázik
és búsul a néma táj.

Trojkám repül a derengő
éjszakában a havon...
Egyhangúan cseng a csengő...
Bóbiskolok, álmodom.

És nótára gyujt a jámscsik.
Ó, hazai, szép dalok!...
Boldogságról szól az egyik,
a másik meg sír, zokog.

Tűz seholse! Mindenütt csak
hó és árny és szürkület;
közelednek, maradoznak
a csíkos mérföldkövek.

Megyünk... Nina, holnap, ó, már
holnap látlak, kedvesem:
ülünk majd a kandallónál,
szívünk csordult szerelem.

S ha az óra éjfelet ver
nagylustán, és a megúnt
vendégsereg lassan elmegy -
végre ketten maradunk!...

Visz a szán... Bókol a jámscsik
a bakon. Hallgat a táj.
Fáradtan ragyogva játszik
a felhőn a holdsugár.

Drámák, elbeszélések

Történeti tárgyú munkákba kezdett, és megszületett a Borisz Godunov 1825-ben, amellyel megváltoztatta az orosz drámát. Később is írt történelmet feldolgozó műveket, de utóbbiakban már nem maga az orosz történelem, hanem a művészet és az emberi szenvedélyek felé fordul érdeklődése, mint Mozart és Salieri illetve A kővendég című drámáiban, melyek 1830-ban jelentek meg.

Puskin romantikus életsorsokat és történeteket is feldolgozott prózában, ezek a Néhai Petrovics Belkin elbeszélései című elbeszélésfüzér (A lövésA postamesterA parasztruhás kisasszonyA hóvihar), A pikk dáma, valamint A kapitány leánya.

morson 1 032317

Pjotr Koncsalovszkij: Alexander Puskin

1830-as évek

Puskin 1830-ban feleségül vette Moszkva kiemelkedő szépségét, a 18 esztendős Natalja Nyikolajevna Goncsarovát, s Péterváron telepedtek le. Négy gyermekük született, két fiú s két leány, Marija Alekszandrovna, Alekszandr Alekszandrovics, Grigorij Alekszandrovics és Natalja Alekszandrovna. 1831-ben megismerkedett Gogollal, akivel haláláig jó kapcsolatot tartott fenn.

Natalia Pushkina by Brullov

Natalja Nyikolajevna Goncsarova

Puskin a dekabrista mozgalom bukása után ismét a nemzeti történeti poéma és regény felé fordult, barátai emlékére írta az Üzenet Szibériába című versét. Költészetében folytatódott a szabadság gondolata, Nagy Péter korát a nemzeti szerveződés idejének érezte, és azt remélte, hogy létrejöhet I. Miklós alatt is egy hasonló Oroszország. Ez gondolat több művében is megjelent: Nagy Péter szerecseneCsaládfámPoltavaA bronzlovas. A történelmi ábrázolás csúcspontját az 1836-ban megjelent A kapitány lánya című regénye jelenti.

Üzenet Szibériába 

Szibéria vaksi bánya
Elszánt erőtök meg ne törje!
Az áldozat nem volt hiába:
Már érik példátok gyümölcse.

A lekünk vérzik veletek
S üzenjük: bízva várjatok,
Felnyitja rozsdás záratok
A barátság és szeretet.
(részlet)

Puskin népköltészet iránti vonzódása szorosan összefügg a történelmi érdeklődés gondolatkörével. Régi dalok, mondókák motívumai elevenednek meg műveiben. Az 1830-as évek elején meséket írt, a híresebbek közé tartoznak a Mese a Szaltán cárról, vagy a Mese a halászról meg a kis halról. Művészetében egyesül a folklór hagyománya és a fennkölt irodalom.

Anyegin

Romantikus korszakának és életművének csúcspontját világhírű verses regénye, az Anyegin megírása jelenti. Egy 19. századi ifjú nemes ábrázolásával a felesleges ember életérzésének rajzát adja, mellette körképet nyújt az orosz életről, társadalomról, világos és egyszerű stílusban. Az Anyegint úgyszólván valamennyi európai nyelvre többször is lefordították, Áprily Lajos fordítása igazi remekmű.  Mint emberábrázolás, mint korábrázolás, mint társadalom- és társaságábrázolás egyaránt maga a művészi tökély. Verselése játékosan bravúros, de ez a játék komorságot is ki tud fejezni. Az Anyegin tragikus mozzanata, amikor a hős értelmetlen párbajban megöli barátját.

Nemzedékeken át tartozott remekíróink kedvencei és ihletői közé Puskin. Jókai múlhatatlan szereplőként örökítette meg Szabadság a hó alatt című regényében, Krúdy Gyula pedig többször is leírja, hogy mennyire szereti és mennyire hatott rá hangulatábrázoló erejével.

Párbaj

Puskin 1833-34-ben ismét a bolgyínói birtokon élt, és hogy becsvágyó feleségének igényeit ki tudja elégíteni, udvari állást vállalt, de csak a legalacsonyabb udvari címet (kamarás-apród) kapta meg. 1837-ben, egy affért követően, felesége jó hírének megvédése céljából párbajozott az őt provokáló emigráns francia kalandorral. Abban az időben Európa-szerte a párbaj járványként terjedt az úri ifjúság körében. Puskin is kénytelen volt kihívni a rágalmazót. Pisztolylövésre ment a halálos játék, és Puskin halálos sebet kapott, amibe harmadnapra, február 10-én, Szentpéterváron belehalt. Lermontov A költő halála című versében örökítette meg emlékét.

Lermontov: A költő halála 

És ők koszoruját letépték, és helyette 
babérral befont töviskoronát
kapott, mely durván felsebezte 
fenséges, büszke homlokát.
Utolsó perceit keserítette méreg: 
álnok fülbesugók, gonosz tudatlanok,
s meghalt, s mardosta fullánkos remények 
tüntén keserű kín, s bosszút nem állhatott.

Elnémult a gyönyörű ének,
s nem zendül többé soha már.
Lelt szűk, iszonyú menedéket, 
s pecsét alatt hallgat a száj.
(részlet)

Megzenésített művei

Az orosz opera története voltaképpen Puskinnal kezdődik. Nemcsak az orosz operatörténet, hanem az egyetemes operatörténet legtöbbször megzenésített szerzője Puskin. Csajkovszkij, Muszorgszkij, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Rachmaninov és Aszafjev zenésítették meg Puskin műveit, gazdagítva ezzel az operairodalmat: Anyegin, A pikk dáma, Borisz Godunov, Ruszlán és Ludmilla, Mozart és Salieri, Az aranykakas, A fukar lovag, A Bahcsiszeráji szökőkút és a Mese Szaltán cárról.

Források:
Király István (szerk.): Világirodalmi lexikon. 10. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986.
literatura.hu

Képek:
Puskin
Repin: Puskin verset szaval az idős Gyerzsavin előtt (Carszkoje Szelo)
Pjotr Koncsalovszkij: Alexander Puskin
Natalja Nyikolajevna Goncsarova

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás