facebook youtube rss
2019. június 11. | 06.04

200 éve született Gustave Courbet francia festő

gustavcourbetkicsi

c courbet gustave

Gustave Courbet francia festő, a modern realista festészet megteremtője, a barbizoni iskola egyik legnagyobb tehetségű és hatású egyénisége, 1819. június 10-én született Ornans-ban. Courbet a XIX. századi festészet egyik legnagyobb jelentőségű és legnagyobb hatású alakja, aki nemcsak mint művész volt igen kiváló, hanem bátor és eleven harcos is abban a küzdelemben, amely a festészet felszabadításáért és megújításáért folyt.

Gyermekkor

A Courbet család a kispolgári réteghez tartozott. Gustave volt a legidősebb gyermek, és egyben az egyedüli fiú a családban, négy lánytestvére született, akik gyakran álltak modellt a festőnek. Ornans a Jura hegység lábánál, a svájci határ közelében fekszik. Courbet egész életében kötődött a környék hegyvidéki tájaihoz. Gyakran visszatért ide, a táj komor jellegzetessége, komor parasztjai, földhözragadt plebejus alakjai művészetének mindvégig fő ihletői maradtak. Az ornans-i iskolában kezdte tanulmányait, majd a Besançon-i  Királyi Kollégiumban folytatta. Festészetet egy helyi művész foglalkozásain tanult. A kollégiumi növendékek forradalmár csoportjának egyik vezetője lett Gustave Courbet.

Párizs

Párizsban jogot kezdett tanulni, de csakhamar a festészetet és a társasági életet választotta. 1840-től kezdve minden idejét festészeti tanulmányainak szentelte. Beiratkozott Charles Steuben akadémikus festőnek a tanfolyamára, látogatott néhány, úgynevezett független akadémiát is, hogy modell után dolgozhasson. Ezen kívül csodálattal tanulmányozta a spanyol, a velencei és a holland festészet mestereit is. Mindenkitől tanult, de senkinek sem volt tanítványa. Maga akarta saját munkájával kialakítani önmagát, elkerülve a különböző hatásokat.

gustave courbet.jpgPortrait

Önarckép

Courbet viselkedése már ekkor nagy önbizalomról tanúskodott, megjelenése – erős, magas testalkata, fürgesége, hosszú fényes fekete haja és szakálla – is ezt erősítette. Courbet tudta, hogy ha ismertté akar válni, akkor ki kell állítania a Szalon évenkénti hivatalos kiállításán. Első alkalommal 1841-ben ajánlotta fel műveit, ám várnia kellett, hogy első képeit bemutassák. Az Önarckép fekete kutyával című képét a zsűri csak 1844-ben fogadta el, ezután minden évben rendszeresen megküldte képeit.

self portrait with a black dog

Önarckép fekete kutyával

Önarcképek

Egész életében festette önarcképeit. A művész nemcsak életének különböző szakaszaiban festette meg magát, valószínűleg nagy örömet okozott neki önmaga bemutatása mindig más összefüggésben. Különböző szerepekben jelenik meg, mint fiatal dandy kihívó pillantással (Önarckép fekete kutyával), fiatal ábrándozó művészként (Bőröves ember), szenvedélyes szerelmesként (Szerelmesek falun), zenészként, Krisztusként, az őrület határán lévő emberként, párbajban megsebesültként és még sok más alakban. 1844-ben készült Szerelmesek falun című kép Courbet-t ábrázolja Virginie Binet-vel. Courbet magánéletéről keveset tudunk, de az bizonyos, hogy a nőcsábász festőnek sok rövid életű kalandja volt. Egyszer kötelezte el magát hosszabb időre, jó tíz évre Virginie Binet-tel, 1847-ben fia is született modelljétől. A festő túl sokra értékelte szabadságát és munkáját ahhoz, hogy hosszabb időre lekösse magát. 1847-ben készítette el költő barátja Baudelaire portréját.

portrait of charles baudelaire 1849.jpgLarge

Baudelaire portréja

1848-as forradalom idején

Courbet-nak nem sikerült bejutnia a párizsi felsőfokú képzőművészeti iskolába, az École des Beaux-Arts-ba, lényegében autodidakta maradt, a Louvre-ban tanulmányozta és másolta Rembrandt, Van Dyck és Velázquez képeit. Emellett arcolt nemcsak a művészet szabadságáért, hanem az emberi szabadságjogokért is. Barátságban volt Zolával, együtt küzdöttek a demokráciáért és a szocialista eszmékért. Az 1848-as forradalomban a szocialista klub alapításában is részt vett, címlapokat rajzolt Baudelaire lapja számára, de a véres eseményektől már távol tartotta magát, inkább festményeivel állt a forradalmárok mellé.

Első sikerek a Szalonban

1849-ben alkotta a Pipás férfi című önarcképét, amely zabolátlan életörömöt mutatja be. Ezt a művét nemcsak elismerés fogadta, hanem felháborodás is a konzervatív ízlésű kritikusok részéről. 1849-ben a festő első igazi sikerét aratta a Szalonban, amikor az újra felállított zsűri hét beküldött munkáját fogadta el. A francia állam megvásárolta a Délután Ornans-ban című, első nagy sikert aratott képét, és Courbet-t aranyéremmel tüntették ki. Ez jogot biztosított számára, hogy ezután kiállíthat a Szalonban anélkül, hogy bemutatná a képeket a válogató bizottságnak.

After Dinner at Ornans

Délután Ornans-ban

A Délután Ornans-ban Courbet egyik fő műve, amely Cézanne-ra is nagy hatást gyakorolt. 1849 őszét és telét a festő Ornans-ban töltötte, ahol hatalmas realista kompozícióján, az Ornans-i temetésen dolgozott, amelyet az egy évvel korábban elhunyt nagyapja emlékének szentelt. A kép botrányt keltett, mindenekelőtt azért, mert egy kis falu életéből vett esemény bemutatásához olyan formátumot választott, amely addig a nagy történelmi kompozíciók számára volt fenntartva, azonkívül Ornans egyszerű lakói álltak számára modellt. Courbet egy egyszerű jelenetet a történelmi kép rangjára emelt.

courbet

Ornans-i temetés

Fürdőző nők és az Alvó fonólány

Még nagyobb botrányt kavart a Szalon 1853-as kiállításán szereplő Fürdőző nők című képe, amely két hölgyet ábrázol egy tó partján, a molettebb hölgy háttal áll, s majdnem mezítelen. 1853-ban maga a császár, III. Napóleon botránkozott meg a Fürdőz nők című képén, és lovaglóostorával indulatosan végigvágott a képen. Sokan írtak róla elmarasztaló kritikát, köztük Delacroix is. Végül egy gyűjtő vásárolta meg a képet, s házába hívta a művészt, ahol Courbet sok képet festett, amelyeket ma Montpellier-ben, a Fabre Múzeumban őriznek. Egy kép is született Courbet Montpellier-be érkezéséről, címe Jó napot Courbet úr! A mű sikeres ötvözete a két festészeti műfajnak, a figuratív- és a tájképfestészetnek.

1024px Gustave Courbet Bonjour Monsieur Courbet Musée Fabre

Jó napot Courbet úr!

A festő érzékisége azokon a képein is megmutatkozik, amelyeknek témája nem erotikus. Ennek bizonyítékai két falusi témájú képén figyelhetők meg, az Alvó fonólányon és a Búzát rostáló nőkön. Mindkét kép bemutatásra került a Szalonban, az első 1853-ban, a második 1855-ben. Alvó fonólány Courbet alvó nőket ábrázoló művei közül a legszebb. 1853-ban festette a Birkózók című képet, mely jellegzetes példája a művész realizmusának. Courbet szembeszegül a klasszicista iskolával és az akadémizmussal, az életet egyszerűen és tárgyilagosan, mindenki számára érthetően kívánja bemutatni.

Gustave Courbet The Sleeping Spinner WGA05461

Alvó fonólány

Műterem

Legjelentősebb kompozícióját 1855-ben festette, címe: Műterem. A kép a művészetek szimbólumait, s a korabeli francia társadalom rétegeit reprezentálja. A kép középpontjában Courbet saját magát ábrázolja, amint éppen egy tájképet fest szülőföldjéről. 1855-ben Courbet a Világkiállításon tizenegy képét mutatta be a Franciaországot képviselő festők csoportjában, azonban az Ornans-i temetést és a Műterem című képet nem fogadta el a zsűri. Egy műgyűjtő anyagi segítségével Courbet a kiállítás közelében felépíttette saját pavilonját, melynek neve „Le Réalisme” lett, és mintegy negyven képet állított ki benne. A közönség mérsékelt lelkesedéssel fogadta, viszont a művészvilágban a függetlenségnek ez az aktusa nagy visszhangot keltett. Sem Delacroix, sem Ingres nem titkolta lelkesedését mindaz iránt, amit felfedeztek Courbet pavilonjában.

courbet latelier du peintre

A műterem

Courbet 1856-ban belgiumi és hollandiai utazásra indult. A művész számos kiállításon vett részt Franciaországban és külföldön, mindenekelőtt Belgiumban, Hollandiában és Németországban. Korának legismertebb és legellentmondásosabb festője lett.

Szajna-parti kisasszonyok és Az álom

1857-ben a Szalon újabb küzdelem színtere lett. Keményen megtámadták a Szajna-parti kisasszonyokat, mely 1856-ban készült. Ezt a képet az impresszionizmus előfutárának is szokták nevezni. 1859-ben készült el a Menyasszony öltöztetése című alkotása.

Gustave Courbet 027

Szajna-parti kisasszonyok

1863-ban megint nagy botrányt kavart a Szalonra beküldött, Hazatérés az értekezletről című képével, elutasították a valláserkölcs megsértése miatt. Több képével is kritizálta a korabeli álszent erkölcsiséget, köztük a Szajna-parti kisasszonyok cíművel, amely két ledér hölgyet ábrázol.

Courbet gyakran kapcsolja össze az álmot és az érzékiséget, sokat támadták leplezetlen erotikája miatt a magánrendelésre festett, Az álom című képe miatt, amely két hölgy meghitt szerelmi együttlétét ábrázolja, a háttérben egy csendélettel. Szeretője volt az egyik hölgy, aki modellt feküdt ehhez a festményhez, valamint A világ kezdete című képéhez.

1024px Gustave Courbet Le Sommeil 1866 Paris Petit Palais

Az álom

Szalonon belül és kívül

1866-ban tájképeivel szerepelt a Szalonon, köztük Az őzek című képpel. Mindenkinek el kellett ismernie, hogy senki nem tud többet e korszakban a tájak és állatok ábrázolásáról, mint Courbet. Nagy híve volt a szabadban való festésnek (plein air). Kiemelkedő realizmussal tudta érzékeltetni az erdőt, a dús növényzetet és az őzek selymes bundáját.

Az 1867-es párizsi világkiállításon nem fogadták el A műterem című képét, ezért külön kiállításon mutatta be műveit, nagy felháborodást keltve ezzel. Itt voltak láthatóak A műterem, a Gabonaszitálók, a Hazatérés az értekezletrőlA szarvavadászat és más állatképek. A fiatalok bálványozták Courbet művészetét, a korabeli festők – köztük Munkácsy Mihály – tanultak tőle, a későbbiek gyakran ősüket fedezték fel benne, főleg a realista és az impresszionista festők.

Courbet LHallali du cerf

A szarvasvadászat

Tenger

1868-ban készült a Nő a hullámok között című alkotása, mely hatással volt az impresszionisták egész nemzedékére. Ugyanebben az évben alkotta meg a Meztelen nő kutyával című képet is, amely jellegzetes példája Courbet női aktjainak. A modell a festő egyik barátnője volt.

Hullám és a Tengerpart Étretat-ban, vihar után egyaránt 1869-ben, Normandiában, Étretat-ban készült. Courbet-nak a tengert ábrázoló képei közül vitathatatlanul az ebben a korszakban készült alkotásai a legjobbak. 1870-ben, a Szalonban történt bemutatásukon rendkívül kedvezően fogadták.

hudozhnik kurbe gyustav zhizn i tvorchestvo 7

A hullám

1869-ben készült A tenger című festménye. A zöld tenger végtelensége eleven, erőtől duzzadó energiaként jelenik meg a képen. Az ég csak szelíden-egyenletesen felhős, de a lassan hullámzó víztömeg magában hordozza a legnagyobb vihar lehetőségét. A kép gazdag, sok színárnyalattal vibráló felülete érezteti Courbet művészetének erejét, sokrétűségét, érzelmi telítettségét.

Párizsi kommun és a börtön

1871-ben részt vett a párizsi kommünben, mint a művészeti bizottság elnöke, feladatköre Párizs múzeumügye és a műemlékvédelem lett. Kommün idején rombolták le a Vendom oszlopot, amely szemükben a bonapartizmus szimbóluma volt. A Vendom oszlop ledöntése 1871-ben című képén megörökítette az oszlop lerombolását. A kommün bukása után elfogták, vád alá helyezték, műveit elkobozták, hat hónapra börtönbe vetették, ahol sok csendéletet festett. Számos képe gyümölcsöket ábrázol, mint például az Almák és gránátalmák kehelyben, a cellában ugyanis nem dolgozhatott modellel, csak az almák álltak rendelkezésére. Szabadulása után azonnal elutazott Ornans-ba. 1873-ban készítette az Önarckép a Saint-Pélagie börtönben című képet és az Almafák Courbet apjának Ornans-i kertjében című festményt.

courb222

Önarckép a Saint-Pélagie börtönben

Emigráció

Courbet 1873-ban emigrációba kényszerült, Svájcba ment a Genfi-tó mellé. Attól félt, hogy újra bebörtönzik, ezért ott élt haláláig. Száműzetésében főleg tájképeket festett, azokból egyet, a Neufchateli-tó címűt Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban őrzik. 1877-ben sokat romlott Courbet egészségi állapota, és december 31-én meghalt La Tour-de-Peilz-ben, ahol négy évig élt. Halálát vízkór (szív- és májbetegség) okozta, amit a mértéktelen ivás és evés idézett elő.

Művészete

Temperamentumos egyénisége, érzelemvilága és festői tehetsége révén alakult ki gazdag tematikájú realista, gyakran lírai realista festészete. A műfajok egész sora jelenik meg művészetében, festett portrékat, csoportképeket, kompozíciókat, tájképeket állatképeket, erotikus képeket, aktokat, csendéleteket. Témaválasztása szinte teljes körű a természet- az ember- és a művészetek ábrázolása terén. A szabadtéri megfigyeléseken alapuló tájképfestészete és realizmusa már előrevetítette az impresszionisták megjelenését.

Források:
Dávid Katalin: Courbet. Budapest: Képzőművészeti Alap, 1953. (Realizmus nagy mesterei)
ekultura.hu

Képek:
Courbet
Önarckép
Önarckép fekete kutyával
Baudelaire
Délután Ornans-ban
Ornans-i temetés
Jó napot Courbet úr!
Alvó fonólány
A műterem
Szajna-parti kisasszonyok
Az álom
A szarvasvadászat
A hullám
Önarckép a Saint-Pélagie börtönben 

Tovább a kategóriában: « Puskin Apák napja »

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás