facebook youtube rss
2019. augusztus 28. | 04.35

Goethe

Staedel KunstDerModerne Tischbein JohannHeinrichWilhelm GoetheinderroemischenCampagna 1787 web 1

Johann Amadeus Goethe német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus, a német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője, 1749. augusztus 28-án született a Majna-parti Frankfurtban. A líra, a dráma és az epika műfajában egyaránt remekművek sorát alkotta. Életművében tökéletes egységre talált a franciáktól tanult felvilágosodás, az ókortól tanult klasszicizmus, a német múltból és az akkori német jelenből megértett történelmi haladás, a feudalizmusból a polgáriságba és a bontakozó természettudományos gondolkodásba való átlépés. Személyében testesíti meg a világhatású német klasszicizmust, de úgy, hogy előkészíti a romantikát. Főszerepe van a líra világtörténetében is, hiszen egyéb remekművek mellett ő írta a Faustot. A regényirodalmat a Werther, Wilhelm Meister regények, a Lélekrokonság (újabb fordításában Vonzások és választások) és az ezekhez kapcsolódó önéletrajz, a Költészet és valóság a széppróza legfontosabb klasszikusai közt biztosítja a helyét.

Gyermekkor

Apja, Johann Caspar Goethe sokoldalú műveltségű, köztiszteletben álló jogász volt, aki magánvagyonából élt. Komoly, rendszerető, szilárd férfiként ismerték. Vele ellentétben édesanyja, Catharina Elisabeth Textort a melegszívű asszony volt, akit természetes vidámságú és derült életfelfogásúként jellemez. Johann Wolfgang első gyermekük volt, hat gyermeke közül csupán ő és egy évvel fiatalabb húga, az 1750-ben született Cornelia Friederica Christiana maradt életben. Az ifjú Goethének és húgának boldog gyerekkoruk volt a szülői házban. Édesapjuktól és házitanítóktól magánleckéket kaptak, ezen felül tanultak latinul, franciául, ógörögül és angolul is. Költői tehetségét édesanyjától örökölte. Az apja taníttatta rajzolni, úszni, lovagolni, vívni, mindenre, ami egy előkelő ifjú képzettségéhez akkoriban tartozott.  Goethe igen szeretett rajzolni, nagyon korán kezdett érdeklődni az irodalom iránt is. Kedvelte a színházat és rajongott a bábszínházért is.  A koraérett Goethe 15 éves korában olyan fiatalemberek társaságába keveredett, akik nem egyszer éjszakai kimaradásra is rávették. Ez időre esik a költő első szerelme, egyik új barátjának nővére, Margit iránt. Nevét a költő a Faustban örökítette meg.

800px Goethehaus ffm011

Goethe szülőháza

Lipcse

1765-ben, tizenhat éves korában az ifjú Goethét Lipcsébe küldte apja jogot tanulni, 1768-ig. A jog azonban nem vonzotta, sőt az egyetemi tanulmányok sem. A város nagy hatással volt rá, szívesen töltötte idejét új, lelkes barátaival, Schlosserrel, későbbi sógorával, és Berisch-sel, egy előkelő ifjú nevelőjével, akik költői tevékenységre buzdították. Addigi irodalmi próbálkozásait mind elégette, korábbi írásai közül csak egyetlen írása maradt meg. Schlosser révén megismerkedett a Frankfurtból ideszármazott borkereskedővel, akinek Kätchen (Katica, Anette) nevű leánya szerelemre lobbantotta. Őhozzá írta első szerelmes verseit, majd 1770-ben név nélkül jelentette meg Annette című versgyűjteményét. A leány viszontszerette, de a fiatal Goethe féltékenysége miatt a kapcsolatuk megszakadt. Ennek emlékeit örökítette meg egy pásztorjátékában.

Goethe Schoenkopf 500x763

Az 1767-68. tanév végén súlyos betegségbe esett, és elhagyta a várost. A lipcsei tartózkodás kitágította látókörét s fejlesztette műérzékét, ott tartózkodásának eredményei azok a dalok is, amelyeket Leipziger Liederbuch név alatt szoktak említeni, s amelyek megzenésítve 1770-ben jelentek meg Goethe neve nélkül Lipcsében. Ezek voltak első kinyomtatott költeményei.

Édesapja nemigen volt megelégedve a jogi tanulmányok előmenetelével, és sürgette annak folytatását. Goethe betegeskedése azonban ezt lehetetlenné tette, s így kénytelen volt az egész 1769. évet otthon tölteni, ami csak fokozta a feszült viszonyt az apa és fia között. Ezt csak anyja befolyása és anyja barátnőjének társasága enyhítette.

Strasbourg

1770 tavaszától a strasbourgi egyetemre járt, hogy befejezze jogi tanulmányait. Ugyanitt belépett a Sturm und Drang nevű körbe, és nemsokára annak legkiválóbb képviselőjévé vált. Nagy hatással volt rá Herder, ő hívta fel Goethe figyelmét Homéroszra, Shakespeare-re és az éppen akkor megjelent Ossziánra. Megismertette a különböző népek költészetével. A képzőművészettel való foglalkozást sem hagyta abba, nagy hatással volt rá a székesegyház is. Goethe ekkorra már az irodalomban is sokat fejlődött. Itt keletkeztek első csírái a Faustnak, és lírája is erős lendületet vett. Goethe gyakran lovagolt ki Elzász falvaiba népdalokat gyűjteni, s egy ilyen útja alkalmával ismerte meg egy lelkésznek lányát, Friederike Briont. Ez a szerelem ihlette első népdalszerű, lírikus költeményeit: Vadrózsa, Májusi dal. Ebben a viszonyban annyi báj, gyöngédség s költészet volt, ami Goethe egyetlen későbbi viszonyában sem lelhető fel. Strasbourgban végre letette a vizsgáit, és megszerezte a jogászdoktori diplomát. Ezzel befejezte tanulmányait, s 1771-ben hazatért.

Májusi dal

S te rózsás felhő
A kék egen:
Aranyban úszó
Szép szerelem!

Tőled virágzik
A zöld mező,
Tőled párázik
A levegő!

Oh hogy szeretlek,
Szép kedvesem!
S hogy ég szemedben
A szerelem.

Mint a pacsirta
Dalt és eget,
Mint nyíló rózsa
Hajnalt szeret,

Úgy szeret téged
E hő kebel,
Ki ifju kedvvel
Árasztod el,

És bele szikrát
Új dalra vetsz -
Légy áldva, áldva,
A mért szeretsz!
(részlet)

Az ifjú Werther szenvedései

Apja óhajtására 1772 májusában a wetzlari birodalmi törvényszéknél joggyakornok lett. Írt a Frankfurter gelehrte Anzeigen című lapba, amit Schlosser ez időben alapított, s érintkezett számos íróbarátjával. Egy újabb szerelem komoly veszedelembe dönthette volna az ifjút, ha az akaraterő nem tartozott volna fő jellemvonásai közé. Charlotte Buff (Lotte), egy wetzlari hivatalnok leánya volt e szenvedélyes szerelem tárgya. Nagy kézügyességgel és fantáziával, készített Lottének egy kis színházmodellt. Beleszeretett anélkül, hogy tudta volna, hogy az árva leány már el van jegyezve közvetlen hivatali fölöttesével, s a szenvedély és kötelesség oly erős harcát vívta, hogy már-már öngyilkosságra gondolt. Lelkében szintén mély nyomot hagyott: barátja, a braunschweigi követségi titkár öngyilkossága. Halott barátját becsmérlő szavai miatt párbajozott is, amiért börtön várta.

E szerelem emléke a börtönben írt Az ifjú Werther szenvedései című alkotása, illusztrációként abba Lotte képét Charlotte Buff után maga rajzolta. Valószínűleg a fiatalasszony adatta ki a neki ajándékozott kézirat alapján. Szülővárosában valóságos diadalmenet várta és a mű hatására öngyilkossági láz futott végig Európán a reménytelen fiatal szerelmesek soraiban. A mű szentimentális, tele van költői szépségekkel, s nyelve mindent fölülmúl, amit a német próza eladdig fölmutathatott. A Werthernek óriási hatása volt az egész korra. Goethe hírneve a legszélesebb körben elterjedt, s számos látogatót vonzott házukba. A kor leghíresebb emberei keresték fel, s barátaivá lettek.

Goetheportre

Az ifjú Goethe, 1775-ben

Újabb anyagot költészetéhez egy újabb szerelem szolgáltatott. 1774-75 telén megismerkedett Elisabeth Schönemann-nal (Lili), egy frankfurti bankár leányával, akiről Stella című szomorújátékában rajzol képet. Életének e korszakából való még a Clavigo című dráma is, amit Beaumarchais naplója alapján, nyolc nap alatt írt meg. 1774 decemberében ismeretséget kötött a weimari herceggel, s meghívta Goethét Weimarba, miután átvette 1775-ben a nagyhercegség kormányzását.

Frankfurtba visszatérve Goethe ügyvédi gyakorlatot folytatott, emellett az irodalomhoz is hű maradt, befejezte a Götz von Berlichingent. A darab nagy hatást tett, s megalapozta költői hírnevét. Számos utánzat, egész sereg lovagjáték és lovagregény keletkezett eme munka hatására. Goethe maga is a német történelemnek több mozzanatát akarta így feldolgozni, de fejlődése utóbb más irányt vett, s ezen irányú terveivel fölhagyott.

Weimar

A weimari udvar már Goethe odaérkezése előtt is némileg irodalmi központnak számított. Műfordítók, drámaírók, lapszerkesztők és zenészek éltek ott. Később Herder és Schiller is csatlakozott hozzájuk.  Goethe megnyerte Károly Ágost rokonszenvét, s csakhamar benső bizalmas barátjává lett. A herceg 1776-ban követségi tanácsossá, majd rövidesen titkos tanácsossá nevezte ki, s Goethe igyekezett hivatali kötelességeinek is megfelelni. Ő kezelte az összes építési ügyet, a bánya- és az erdőigazgatást, majd a hadügyeket is, ő volt a herceg első minisztere, aki 1782-ben valóban miniszterelnökévé nevezte ki, bár ő ezt éppen nem óhajtotta, sőt Der Sänger című balladájával tiltakozott is ellene.

Ugyanezen évben II. József császár nemességgel tüntette ki. Ez az idő költői szempontból terméketlen volt. A munka és mulatságok annyira lefoglalták, hogy nem maradt ideje a múzsa számára. Szerelmét Lili iránt újabb szerelmek felejtették el. Ezek közül különösen kettő volt mélyrehatóbb: Charlotte Stein és Corona Schröter iránt. Steinné asszony (szül. Schardt), a hercegi főlovászmester neje, a nála hét évvel idősebb igen érdekes és finom lelkű nő volt. A költő kezdettől fogva érdeklődött iránta, de ő eleinte hidegen viselkedett vele szemben.

11445goethe

Goethe és Charlotte von Stein egy festményen 1790-ből

Az 1776-ban megérkezett Corona Schröter énekesnő ifjú bájai ugyan háttérbe szorították egy időre Goethe szívében Steinné képét, de ki nem törölhették, s lassan észrevétlenül erős, de tiszta, az erkölcs és kötelesség határain túl nem csapó szerelmi viszony fejlődött, ennek emléke a költő leveleiben maradt fenn. Költői működése arra szorítkozott, hogy néhány énekes játékot írjon a műkedvelő színház számára, így 1779-ben megírta az Iphigenia Tauriszbant.

Ez idő tájt kezdett foglalkozni földtani, majd növénytani, anatómiai, és különösen színtani tudományokkal. 1779-ben a herceggel Svájcba utazott, s elkezdte megírni az Egmont, a Torquato Tasso és a Wilhelm Meister néhány kisebb töredékét.

Itália

Nem tudott alkotni, mert a környezet nem nyújtott neki ehhez elég tápot. Régi óhaja volt Itáliát, a művészet klasszikus hazáját látni, s most e vágya csak fokozódott, mert hozzájárult az elégedetlenség, politikai nézeteltérés közte és a herceg között, és Steinné asszonytól való szabadulás vágya. 1786 júliusában Karlsbadba ment, ahol kiadója ajánlatot tett összes munkáinak sajtó alá rendezésére. Innen indult el, az itáliai utat inkognitóban, Möller kereskedő neve alatt tette meg. Előbb Velencébe, majd Rómába ment. Itt fejezte be az Iphigeniát, emellett sokat foglalkozott a képzőművészetekkel, ami kétségkívül nagy hatással volt költői képzeletére is. A művészet országából Goethe nem vágyódott haza, másfél év után, 1788 tavaszán tért vissza. A herceg felmentette politikai hivatalaiból, s csupán a tudományos és művészeti intézetek felügyeletét hagyta meg nála, ehhez később (1792) még az újonnan alapított udvari színház intendánsi hivatala járult.

Goethe Iphigenia in Tauris 1803

Angelica Kauffman rajza: Jelenet Iphigenia Taurisban weimari előadásából, 1802

Az olaszországi út eredménye volt három drámájaelkészült, az Iphigenia, a Tasso és az Egmont, és az Italienische Reise című útleírás. Római emlékeit, amelyek közé egy milánói nővel való szerelmi viszonya vegyült, Römische Elegien című költeményeiben örökítette meg. 1790-ben, amikor az Itáliából hazatérő Amália hercegné elé utazott Velencéig, akkor írta meg a Velencei Epigrammáit.

Újabb hölgy Goethe életében Christina Vulpius volt, egy hivatalnok leánya, akitől 1978. december 25-én fia született, Ágost volt az egyetlen, aki gyermekei közül életben maradt. Christinát később, 1806-ban törvényesen is elvette feleségül.

covers 60235

Barátsága Schillerrel

Meghatározó befolyással volt lelki életére az a meleg barátság, amely közte és Friedrich Schiller között létrejött. A szorosabb érintkezésre Schillernek egy levele adott alkalmat, amiben Goethét az általa szerkesztendő Horen című folyóirat munkatársául kéri fel. Goethe szívesen válaszolt, s szorgalmasan dolgozott ebbe a folyóiratba. Levélváltás közben a két költő mind több érintkezési pontot talált, s a jó viszony mindkettejükre serkentőleg, s termékenyítőleg hatott. A közízlés furcsaságai, a középszerű írók, és a fonák irodalmi viszonyok ellen közösen valóságos hadjáratot indítottak csípős és szellemes epigrammáikkal, amiket Xéniáknak neveztek el, s a Musen-Almanachenban adtak ki. Az 1797. évet ballada-évnek nevezik a költő életében, mert ez évben írta egész sorát a legkiválóbb balladáknak és románcoknak. Még előbb, 1795-ben fejezte be Wilhelm Meisters Lehrjahre című regényét, amelyben azt az eszmét akarja illusztrálni, hogy a művészet és élet a gyenge embert is önállóságra juttatják. Költői erejének teljében alkotta 1796-ban Herman und Dorothea című elbeszélő költeményét. A cselekményt a polgári életből merítette, amit a nagyszerű háttér és az egyes alakok művészi jellemzése valóságos eposszá emelik. Goethe ifjúkori munkái óta egyetlenegy sem volt, amely nemzeténél ilyen osztatlan tetszésben részesült volna.

800px Goethe Schiller Weimar 3

Goethe és Schiller szobra Weimarban

1799 óta, amikor Schiller is Weimarba költözött, Goethe figyelmét a színpadra irányította. Eközben nem szűnt meg a képzőművészetekkel foglalkozni, szerkesztett művészeti folyóiratot is (Propyläen), s írt néhány kisebb művészettörténeti dolgozatot. E széles körű tevékenységnek közepette érte 1805-ben Schiller halála, amely mélyen megrendítette. Csak három hónappal később tudta barátját elsiratni az Epilog zur Glocke c. költeményében.

Még be sem hegedt a seb, ami Schiller halálával érte, s már újabb események dúlták föl lelkét. 1807-ben szerelemre gyúlt Minna Herzlieb iránt, ezt rajzolta meg Die Wahlverwandschaften című utolsó regényében, amelyet a mély, tragikus tartalom, és a művészi kidolgozás egyaránt legjobb munkái sorába emel.

Faust

Munkáinak új összes kiadása számára 1831-ben tett pontot főművére, a Faustra, amelyen egész életén át dolgozott. Minden korszaka nyomot hagyott rajta és a két részes világdráma végeredményben egész életének foglalata lett. Ebben a munkájában rakta le mindazt, aminek eszméje az emberről és világról félszázados életének tapasztalatain átszűrődött. Ez nemcsak Goethének fő műve, hanem a legjelentékenyebb is mindazok között, amiket német költő valaha alkotott. Benne az ember tragikuma van lefestve, az ellentmondás, a vágyak szárnyaló nagysága, s az eszközök lenyűgöző csekélysége között.

Az első rész, már csak az ifjúkori fogantatás okán is, sokkal személyesebb, szubjektívabb, mint a második. A magánélet „kisvilágában” játszódik. Témája a reformáció-kori népkönyv nyomán Faust doktor, az öregedő, kiábrándult, öngyilkosságra készülő tudós szerződése Mefisztóval, az ördöggel, aki először uszkár képében jelenik meg Faust dolgozószobájában. Lelkéért cserébe Mefisztó megfiatalítja ügyfelét, lehetővé teszi, hogy újrakezdjen mindent és bármilyen kívánságát teljesíti. Az eredeti Faust-mondától eltérően, ahol Faust mágikus hatalmat akart az ördögtől, Goethe hőse az élet célját és értelmét keresi. Olyan maradandó pillanatra vágyik, amely ezt a keresését beteljesíti, amelynek megnyugodva átadhatja magát, mert benne nemcsak az ő véges személyes sorsa, hanem a végtelen emberi élet is mindenestül átélhető. Olyan pillanatra tehát, amely egyszerre nyújt teljes kielégülést és rejti magában a továbbhaladás, a változás kimeríthetetlen lehetőségét. A második részben fokozatosan kiszélesedik a nézőpont, és Faust immár a nagyvilágot járja be az emberiség képviselőjeként. A második rész allegorikus-fantasztikus helyszínekre tevődik át, egy képzeletbeli császári udvartól jelképes mitológiai régiókig. Faust mint középkori várúr Mefisztó közvetítésével meghódítja az ókorból elmenekült Helénát, és nászukban a klasszikus görög szépségeszmény és a modern nyugati civilizáció egyesülése fejeződik ki. A frigyükből született gyermek, a Byron romantikus vonásait viselő Euphorion azonban életképtelennek bizonyul, és Faustnak vissza kell térnie a maga korába, ahol utópikus államot alapít egy mocsaras, elhagyott vidéken, amelyet lecsapol és termővé tesz. Végül már vak aggastyán, de egy vízióban felrémlik előtte egy eljövendő szabad nép szabad hona, és a nyüzsgő munkálkodás képe láttán megnyugszik. Kimondja a bűvös szavakat, amelyek Mefisztónak szolgáltatnák ki a lelkét, de az angyalok közbelépnek, és megmentik.

Ramberg 2 Faust 350x516 A. Schwerdgeburth, J. H. Ramberg: Faust és Mefiszto, rézmetszet, 1828

Faust nemcsak Goethe életművének betetőzése, hanem olyan összegző, enciklopédikus mű is, amely egy jelképes hős sokértelmű történetében átfogja az antikvitástól a középkoron át a fáradhatatlan polgári tevékenység koráig az egész európai kultúra fejlődését, és a nyugati ember alapkérdéseire keresi a választ.

Goethe ezután mindinkább magába fordult, zárkózottá lett, és csak a tanulmányainak élt. A keleti nyelvekkel való foglalkozás gyümölcse egy lírai gyűjtemény: Westöstlicher Diwan, amelyben részint keleti költeményeket dolgozott át, részint eredetieket írt, közben befejezte és kiadta a Farbenlehrét. Az évenkénti karlsbadi utazás alkalmat nyújtott ásványtani tanulmányainak folytatására is. E nyaralásai alatt írt kisebb novelláit és verseit foglalta össze Wilhelm Meisters Wanderjahre c. munkájában, ebből éppen ezért teljesen hiányzik az egység.

1810-ben kezdte írni önéletrajzát Aus meinem Leben, Dichtung und Wahrheit cím alatt, amely 1775-ig terjed, s nemcsak művészi előadás, hanem becses forrásmunka is. A költőt egyre több csapás érte, s ő mind jobban elidegenedett a világtól. Nejének 1816-ban bekövetkezett halála sokkal mélyebben érintette, mint azt a világ gondolta volna. Menye, Otília pótolta őt némileg, aki szerető gondoskodással vette körül a költőt öregségében. A szerelem és lemondás szenvedésein még egyszer át kellett esnie, amiket a 17 éves Ulrike von Levetzow kisasszony szépsége okozott számára.

1828-ban meghalt hercegi barátja, Károly Ágost, akit nemsokára a neje követett. De legmélyebben fiának halála érintette meg, aki 1830-ban Rómában hunyt el. Ez évben végezte be a Faust II. részét, ami tele van szimbolikus célzásokkal, mély eszmékkel. Ez volt utolsó műve. Nem sokkal később meghalt. A weimari fejedelmi sírboltban nyugszik, Károly Ágost nagyherceg és Schiller mellett.

Emlékezete és hatása

A kortársak tanúsága szerint Goethének már külső megjelenése is rendkívüli emberre vallott. Hatalmas termete mutatta a benne lakozó férfiasságot és szilárdságot, míg tekintetéből, amivel mindenkit megbűvölt, a költői lélek sugárzott. Több mint százféle arcképe van, ezeket Rollett H. Die Goethebildnisse (Bécs, 1883) c. könyvében állította össze. Számos szobra közül nevezetesebbek a frankfurti Schwanthalertől, a weimari kettős szobor (Goethe és Schiller) Rietscheltől, David, Nagy és Rach kisebb mellszobrai.

Goethe hatása az európai gondolkodásra és művészetre mindmáig óriási, ahogy a magyar irodalomra is az. Nálunk főleg Kazinczy Ferenc korában érezhető, amikor irodalmunkban egész iskolává lett a német, s különösen Goethét utánzó irányzat. Werther hatása alatt írta meg Kármán József költői szépségekben gazdag kisregényét, a Fanni hagyományait. A Werthernek magának három magyar fordítása jelent meg a 19. században, az első 1823-ban, a második 1837-ben, mind a kettő névtelenül, a harmadik pedig 1864-ben Bajza Jenőtől. Kazinczy több darabját is lefordította, ezek a Stella, Testvérek, Clavigo és az Egmont. Goethe lírája és balladái hatással voltak Kölcsey Ferencre is. Arany foglalkozott Goethével, s nagy művészettel fordította le a Balladát az elűzött és visszatért grófról. A Faust hatása alatt írta Madách Imre Az ember tragédiáját.

Források:
Hegedüs Géza: Világirodalmi arcképcsarnok. 1. köt. Budapest: Trezor Kiadó, 1994.
Johann Wolgang von Goethe
Király István (főszerk.): Világirodalmi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986.

Képek:
Tischein: Johann Wolfgang Goethe
Goethe szülőháza
Goethe verse
Az ifjú Goethe, 1775-ben
Goethe és Charlotte von Stein
Iphigenia Taurisban
Utazás Itáliában
Goethe és Schiller szobra Weimarban
Faust és Mefiszto, rézmetszet

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás