facebook youtube rss
2019. szeptember 04. | 04.55

Czóbel Béla

czobelbelakicsiA legfranciább magyar festőnek tartott Czóbel Béla a modern magyar képzőművészet meghatározó, nemzetközileg is elismert képviselője, 1883. szeptember 4-én született Budapesten.

czobel bela kalapos onarckep 1903 devenyi 2

Kalapos önarckép

Az európai modernizmus legjelentősebb helyszínein élt és alkotott, s az újabb és újabb környezet mindig frissítően, inspirálóan hatott művészetére. A nagybányai indulás, majd a müncheni akadémián töltött rövid idő után Párizsba ment. A mozgalom megszületésével szinte egy időben kötődött a fauvizmushoz, az akkori legmodernebb párizsi irányzathoz. Itt a Függetlenek Szalonjában állított ki, de alapító tagja volt a magyarországi Nyolcak csoportjának is. A későbbiek folyamán Czóbel festészete elsősorban a bergeni és a berlini évek alatt a német expresszionizmushoz közeledett, rész vett berlini Brücke csoport munkájában is. Egyéni, újra kiszínesedő, leginkább a Párizsi iskolához sorolható stílusát az 1920-as évek második felére, újabb párizsi tartózkodása folyamán alakította ki. A szentendrei évek alatt tovább oldódott festészete, mindvégig megtartott kontúrozás mellet harmonikusabb hangulat és világosabb színek jelentek meg képein. Témaválasztása nagyon gazdag és egyben hagyományos is, önarcképeket, arcképeket, aktokat, tájképeket, városrészeket, enteriőröket, csendéleteket festett.

Nagybánya

Czóbel Béla a gimnázium elvégzése után a festői tanulmányait Nagybányán kezdte, rögtön az érettségi utáni nyáron odautazott. Czóbelt Ferenczy Károly művészete ragadta meg, mégis Iványi Grünwald Bélát választotta mesteréül, akinek fiatalos, minden újért lelkesedni tudó természete is hozzájárulhatott ehhez. Czóbel a legjobbat választotta, amikor kezdő lépéseit a nagybányai mesterek vezetése mellett tette meg, hiszen a festőegyénisége kibontakozását igyekeztek elősegíteni. Czóbel később is ragaszkodott ahhoz, hogy a látványból, a közvetlen élményből kell kiindulni. A Nagybányán töltött első nyár után a magyar festőnövendékek szokásos vándorútja következett. Csak fénykép révén ismerjük egyik legkorábbi festményét, a Lehel Ferenc Nagybányán címűt. A nagybányai művésztelepen ismerkedett meg első feleségével, a szintén festőnövendék Isolde Daiggal.

Párizs

Az 1902-1903-as tanévben a müncheni akadémián tanult, itt a festés technikáján kívül nem sok ismeretet tudott szerezni, így a következő évben már a párizsi Julian-Akadémiára iratkozott be, 1903 őszén. Szorgalmasan tanult és még ebben az évben megnyerte az Akadémia egyik akt-rajzpályázatát, a Nemzeti Szalon őszi tárlatán és a Champs-de-Mars-i Szalonban is már állíthatott ki képeket. 1904-ben festette az első jelentős alkotását, az Ülő paraszt című képét. 1905-ben ismerkedett meg és kötött barátságot Picassóval, Modiglianival és a fauve-ok csoportjához tartozó többi festővel, s 1905-ben már a Salon d’Automne-ban (Őszi Szalon) állított ki, ez volt a Matisse köré csoportosuló festőcsoport kiállítási otthona.

01paraszt

Ülő paraszt

A Szalmakalapos férfi című képe valószínű, hogy szerepelt a Salon d’ Automne kiállításán, összehasonlítva a nagyon hasonló témájú, két évvel korábbi Ülő paraszt című képével, jól látható az a változás, ami végbement Czóbel képalkotó szemléletében. A figurát síkszerűen kezeli, az arc árnyékos részein hideg színeket, a megvilágított helyeken meleg színfoltokat használ, színei a valóságban látottaknál élénkebbek. Megjelennek a színeket, formákat körülfogó határozott kontúrvonalak, amelyek szerves egésszé kovácsolják a kompozíciót.

20120119foto cz2

Szalmakalapos férfi

A Festők a szabadban című képe a kompozíció szempontjából nagyobb ívű alkotás, Czóbel teret ad temperamentumának, fantáziájának, dinamikus festői ösztöneinek. Czóbel Béla 1905-ben házasságot kötött első feleségével, Isolde Daig, német-holland származású festőművésszel, tőle született Lisa Czóbel nevű lánya 1906-ban, aki később világhírű balett-táncos lett.

czobel bela festok a szabadban 1906

Festők a szabadban

Nyolcak

1906 nyarán visszatért Nagybányára, magával hozta a Párizsban készült, a nagybányai festők felfogásától erősen különböző képeit, és ezzel valóságos forradalmat idézett elő a fiatal festők között. Későbbiekben már nem tért vissza Nagybányára, bár nem szakadt el teljesen első mestereitől, még a jubiláris nagybányai kiállításra is küldött a műveiből. A következő két nyarat Nyergesújfalun töltötte Kernstok Károlynál, több fiatal festőtársával együtt. Itt született meg, a később Nyolcak néven megalakuló művészcsoport gondolata, amelynek munkájában Czóbel ugyan nem vett aktívan részt, de nevét és műveit adta a mozgalom sikeréhez. Párizsban rendszeresen részt vett a Salon d’ Automne és a Salon des Indépendants (Függetlenek Szalonja) kiállításain, 1907-ben pedig már gyűjteményes kiállítást rendezett. Nem feledkezett meg a budapesti bemutatkozásról sem, időként a Nemzeti Szalon és a Könyves Kálmán Szalon tárlataira képeket küldött.

Bergen

Az első világháború idején menekülnie kellett Franciaországból, 1914-ben Hollandiába, Bergenbe költözött, és a háború végéig, 1919-ig ott tartózkodott. Amszterdamtól 50 km-re fekvő kisvárosban virágzó festői élet volt abban az időben. Az itt létrejött bergeni iskolának Czóbel is tagja volt, részt vett a holland festők kiállításain, 1919-ben 14 képét állították ki Holandsche Kunstenaarsking kiállításán. Hollandiai korszakából két jellegzetes képet lehet kiemelni, egy 1918-ban keletkezett portrét, mely a bergeni protestáns lelkészt ábrázolja, és az 1916-ban festett Labdát tartó fiút. Az emberi alak ábrázolásakor nem az anatómia törvényeit vette figyelembe, az arcot, a karokat, a testet a dekoratív kompozíció érdekében deformálta, stilizált formákat használt, síkszerűségre törekedett.

image245

A labdát tartó fiú

Berlin

Czóbel Béla 1919-ben tovább vándorolt, Berlinbe költözött, s bemutatkozásként sikerült a hollandiai képeiből gyűjteményes kiállítást rendeznie. Festői világa ismét új elemekkel gazdagodott, így a 20-as évek elejére a sokféle ifjúkori hatás ötvözetéből kialakult a sajátos czóbeli világ. Itt már teljesen magára talált, mindent, emberi alakot, tájat, szobabelsőt, aktot egyaránt csendéletnek látott. A berlini pályaudvarról festett képe nyitja meg a sort, játékszerként bánik a vonattal, házakkal, emberekkel, mintha egy csendélet elemeit rakosgatná össze. A meseszerű képen a figurák bábokká, az élettelen tárgyak, a házak, a vonat pedig mintha élővé válnának. A falu vége című képén még szembetűnőbb sajátos térábrázolása, hogy a vonal- és színperspektíva törvényeit figyelmen kívül hagyva, meghatározhatatlan nézőpontból szemlélve vetíti vászonra motívumait. Czóbel munkásságának jelentős alkotásai, melyek egyben a XX. századi magyar művészet kiemelkedő darabjai, számos külföldi múzeum és magángyűjtemény falait díszíti.

czobe302

A falu vége

Budapest

Időközben rendszeressé vált kapcsolata Budapesttel, első jelentősebb bemutatkozása 1924-ben történt, a Váci utcai Belvederében láthatott a közönség egy kis ízelítőt műveiből. Ezután részt vett minden jelentős kiállításon, művei szerepeltek a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, a Tamás Galéria és a Fränkel Szalon tárlatain. Az 1932-ben készült Olvasó nő című képét is az egyik budapesti kiállításon láthatta először a közönség. A nyarakat ismét Magyarországon töltötte báró Hatvany Ferencnél, aki jó barátja és a művészet lelkes pártolója volt, az ő birtokán készült két remek karakterportréja, a Szakácsnő és a Piros kendős lány. 1933-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíját.

09pirosken

Piros kendős lány

Újra Párizs

1925-ben ismét Párizsba költözött, és több mint egy évtizedet töltött egyfolytában a francia fővárosban. Fiatal korában jelentős sikereket ért el, de Párizs hamar elfelejtette őt, így szinte mindent elölről kellett kezdenie. A síkszerűséget lassan felváltotta a térbeli előadás. Csendben, szívósan, kitartóan dolgozott, egymás után születtek remekművei: a Vénuszfej, az Álarc és mandolin, az Akt piros ruhában, a Párizsi utca, a Madonna, a Párizsi intèrieur, a Gyümölcscsendélet. 1926-ban sikeres gyűjteményes kiállítást rendezett legújabb műveiből. A képeiről valamiféle időtlen, bölcs nyugalom sugárzik, mély érzelmi életet élő, befelé forduló művész gondolatai vetítődnek áttételesen a vászonra. Modelljei, legyenek azok női alakok, csendéletek, vagy tájak, csupán önmagukat adják, természetesen, magától értetődően, minden magyarázkodás nélkül.1930-ban készült egyik legelragadóbb műve, a Múzsa, és egy remek karakterportréja, a Szakácsnő. 1934-ben szerepelt először a velencei Biennálén, ahol egyik képét, az Öntöző lány az üvegházban címűt, a francia közoktatási miniszter vásárolta meg. Ekkor jelent meg a róla szóló monográfia Kállai Ernő tollából. A híre lassan eljutott Amerikába is, a magyar származású műkereskedő, Joseph Brummer rendezett kiállítást műveiből New Yorkban, először 1927-ben, majd egy nagyobb szabásút 1936-ban. Egyik festményét a washingtoni múzeum meg is vásárolta.

9503a5dd56519e31e2b4baccc2f3aec5

Gyümölcscsendélet

Szentendre

Czóbel Béla 1934-ben elvált első feleségétől, a festő és művészettörténész Isolde Daigtól. Modok Máriát ebben az időben már ismerte, hiszen a harmincas évek közepén, amikor Szentendrén járt, találkozott már a fiatal festőnővel. Czóbel hazatelepedett Franciaországból, és 1940 szilveszterén összeházasodtak, a második világháború alatt Szentendrén tartózkodtak, és Czóbel hamarosan mély barátságot kötött a festők városával is.  

cultura czobel bela muterem kicsi

Czóbel Béla a műtermében

A művészt megihlette az új környezet és az újra megtalált otthon gyönyörűséggel és óriási munkalázzal töltötte el. Ekkor készültek a Virágzó almafák Szentendrén, Almaszedők, és a Kékterítős csendélet című képek. A negyvenes évek elején új színekkel bővítette palettáját. A sötét kontúros képek színvilágát egyre inkább felváltották a derűsebb hangulatú, tüzes, mélyről világító kompozíciók. Bár kontúrvonalai rejtettebben megmaradtak, képei mégis oldottabbak, színekkel telítettebbé váltak. Művészi felfogása alapjában véve nem változott, talán csak a színskála gazdagodott, palettája kivilágosodott, egyre világosabb színárnyalatok jenetek meg a képeken. Rokonlelket csak egyet fedezhetett föl a művészcsoport tagjai között, ő volt Barcsay Jenő. Czóbel a második világháború alatt is töretlen erővel alkotott, gyarapította galériáját a következő képekkel: Női hát, Fekvő nő, Hatvany Ferenc műterme, Női fej, Terem a hatvani kastélyban, Ülő nő, Ülő lány, Szentendrei táj, Csendélet asztalon.

cultura czobel bela hatakt 1941

Női hát

Megbecsülése, elismerése

Párizsban igen jól ismerték és megbecsülték művészetét, de idehaza is, 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat, néhány év múlva a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, majd Kiváló Művész címmel is kitüntették. Az ötvenes években készült képei: Csendélet Chiantis üveggel, Leányfej, a Rózsa pohárban, a Fiú a labdával, itt a csaknem negyven évvel azelőtt használt, 1916-ban készült festménye motívumait variálta. 1956 novemberében a Csók Galéria mutatta be képeit, grafikáit, 1958-ban pedig a Nemzeti Szalon. Itt lett kiállítva a Rózsaszínruhás lány című képét, újabb főművének egyikét. 1958-ban a velencei Biennálé magyar pavilonjában egy egész terem az ő műveit mutatta be a látogatók számára. Még életében, 1975-ben nyílt meg Szentendrén a nevét viselő múzeum. A szentendrei Templomdombon levő, a római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum. Az épület azóta erősen leromlott állapota szükségessé tette felújítását. A megújult Czóbel Múzeum a festő halálának negyvenedik évfordulóján újra megnyitotta kapuit.

Források:
Clarisse, Philiph: Czóbel. Budapest: Corvina Kiadó, 1970.
Genthon István: Czóbel. Budapest: Képzőművészeti Alap, 1961. (A művészet kiskönyvtára, 24.)

Képek:
Kalapos önarckép
Ülő paraszt
Szalmakalapos férfi
Festők a szabadban
A labdát tartó fiú
A falu vége
Piros kendős lány
Gyümölcscsendélet
Czóbel Béla a műtermében
Női hát

Tovább a kategóriában: « Goethe 360 éve született PURCELL »

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás