facebook youtube rss
2019. szeptember 17. | 04.18

175 éve született Puskás Tivadar

puskastivadarkicsi

3 211a

Puskás Tivadar, Európa első telefonközpontjának megalkotója, a telefonhírmondó feltalálója, 1844. szeptember 17-én született Pesten. „Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.” Ezekkel a szavakkal kezdte meg adását a vezetékes telefonhálózatra épülő beszélő újság”, a rádió előzménye, a telefonhírmondó, Puskás Tivadar találmánya.

Gyermekkor

Ősei Csíkból származtak, apja, ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó, édesanyja Agricola Mária volt. Tivadar a házaspár első gyermekeként jött a világra, katonás fegyelemben nevelkedett. Gyermekkorában korán kitűnt páratlan képességeivel, éles logikájával, ami különösen a matematikában mutatkozott meg. 1854-ben kezdte meg gimnáziumi tanulmányait Budán, majd Bécsben a Theresianumban és Pesten a Műegyetemen tanult. Daliás, szép ifjú volt már ekkoriban, kitűnő vívó és nagyszerű lovas. Hamar és nagy akaraterővel megtanult angolul úgy, hogy leborotváltatta a haját, ezzel kényszerítette magát az otthonmaradásra és a tanulásra.

Távíróközponttól a telefonközpontig

Tanulmányai idején meghalt az édesapja, és a tőle örökölt pénzen Angliába utazott 1866-ban, hogy ott folytassa tanulmányait. Mellette egy angol lordnál vállalt nevelői állást, ebből tartotta fenn magát. 1867-ben Erdélyben az angol Waring Brothers et Eckersly vasútépítő cég alkalmazottja lett, mely a Nagyvárad–Kolozsvár-Brassó vasútvonal kiépítésén is dolgozott. Puskás feltehetően tolmács és helyi ismeretekkel rendelkező szaktanácsadó volt az angol építésvezetők mellett. 1872-ben a cég csődöt jelentett, és Puskásnak új munka után kellett néznie. Vállalkozó kedve azonban nem hagyta cserben, és a bécsi világkiállításon menetjegyirodát nyitott. A kiállítás ideje alatt kedvezményes menettérti vasútjegyeket árusított, amelyekhez szállodai, vendéglői utalványok és kiállítási belépők tartoztak. A vállalkozás sikeres volt, de megelégelte az egy helyben ülést, és 1873-ban elhajózott Amerikába szerencsét próbálni. Lenyűgözte az új világ ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival. Rövid időre visszatért Európába, ahol távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt vette hírét a telefon feltalálásának. Visszautazott New Yorkba, ahol meggyőzte Edisont hogy egy a távíróközpontokhoz hasonló központ segítségével tetszőleges számú személy egyidejűleg használhatja a telefont. Vezetésével épült a párizsi és budapesti telefonközpont. Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok Bostonban is. 1879-ben hazatért, és öccsével, Puskás Frenccel  megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Közben 1880-ban Londonban házasságot kötött a már Kolozsvárott megismert Vetter von Lillien Sophie grófnővel, gróf Török József elvált feleségével.

1881-ben a párizsi elektromossági világkiállításon Puskás Tivadar is részt vett és helyszíni közvetítővonalakat épített ki a Párizsi Nagy Operaház és a kiállítás egyik csarnoka között. Az operaház műsorát közvetítették a kiállítás egyik csarnokába, ahol a meghívottak mikrofonok segítségével sztereóban hallgathatták az előadást. 1882. február hónapban Puskás Tivadar hasonló bemutatót tartott Budapesten, ahol a Vigadóban rendezett újságíróbál résztvevői 12 db telefonkészüléken hallhatták a Nemzeti Színházból közvetített Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját

1881. május 1-jén helyezték üzembe Magyarország első telefonközpontját, mely Budapesten, a Fürdő utca 10. alatt nyílt meg, és kezdetben 25 felhasználó számára biztosította a telefonálás lehetőségét. Öccse 1884-ben bekövetkezett halála után átvette a pesti telefonhálózat vezetését. 1886-ban Baross Gábor miniszter államosíttatta a telefonhálózatot.

A Telefonhírmondó kísérleti terme

A telefonhírmondó kísérleti terme

Telefonhírmondó, mint a broadcasting őse

A telefonhírmondót Puskás Tivadar találta fel és szabadalmaztatta, Budapesten működött a világon először. A telefonhírmondó egy telefonokból álló, központi egység köré szervezett találmány, jóval nagyobb jelentőségű, mint a telefonközpont. Ez volt az eddig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és az internet őse. 1893. február 15-én szólalt meg először a telefonhírmondó. A központ Budapest, Magyar utca 6. számú házban néhány szoba volt. A hálózat fokozatos bővülésével rohamosan nőtt az előfizetők száma is, 1893-ban 500-an, 1900-ban már 6437-en voltak, akik igényelték e különleges szolgáltatást. Az előfizetési díj havonta egy forint ötven krajcár volt. A naponta ismétlődő műsorok többsége hírekből (helyi, színházi, országgyűlési, udvari, politikai, katonai, sport) és tőzsdejelentésekből állt. A szerkesztőség nagy hangsúlyt helyezett a színházi- és a hangverseny közvetítésekre is. Állandó összeköttetést létesítettek több színházzal, elsősorban az Operaházzal és a Blaha Lujza téren állt egykori Népszínházzal. A színházakban négy-négy mikrofont helyeztek el, amelyek tisztán továbbították a zene- és énekhangokat.

telefonhirmondo

Korabeli reklám plakátja

A Telefonhírmondó Vállalat egy arasznyi nagyságú falapot állított az előfizetőinek lakásába, mely szobadísznek is beillett. Két drót vezetett az utcáról e laphoz, melyen két hallgatókagyló lógott, melyek örökösen öntötték a hírt reggel 9 órától este 9 óráig. A feltaláló Puskás Tivadar alig egy hónapig vezethette a vállalkozást, mivel 1893. március 16-án, a Hungária Szállóbeli lakásán szívrohamban meghalt. Halálának hírét az általa megalapított telefonhírmondó repítette világgá.

Jókai Mór így reagált Puskás Tivadar találmányára: „A Telefonhírmondó korunknak legelmésebb találmánya. Egy élő hírlap, mely minden nyomtatott hírt megelőz, a nap eseményeit odahozza helyünkbe: nappal értesít, tudósít, este pedig a színházi élvezeteket osztja szét otthon ezereknek. Fő- és székvárosunknak ez az egyik legérdekesebb speczialitása.”

1024px Telefon Hirmondo Stentor reading the days news

A telefonhírmondó egyik munkatársa felolvasás közben, 1901

Telefonhírmondó pavilon a milleniumi kiállításon Jókai Mór hangjával

Az 1896-os milleniumi ünnepség nagyszabású kiállítását 520 000 négyzetméteren rendezték meg a Városligetben, melyet Ferenc József nyitott meg 1896. május 2-án. A 240 pavilonban kizárólag magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A kiállítást 5 főkapun keresztül közelíthette meg a közönség. Az ipari csoport végén kapott helyet az építőipar csarnoka. E csarnok körül sorakoztak a járművek csarnokai, a posta-, távírda- és telefon-pavilon, valamint a bányászati és kohászati csarnokok, melyekben a legfrissebb vívmányokkal szembesülhettek az odalátogatók. A telefonhírmondó pavilon belső falán fülhallgatók voltak elhelyezve, melyekből folyamosan hallhatóak voltak a legfrissebb politikai, színházi hírek, de hallható volt Jókai hangja is, amint a Szegény gazdagokból idéz, Szilágyiné Bárdossy Ilona operaénekesnő és más színészek, énekesek hangja is. A pavilon rendezője Szvetics Emil, a telefonhírmondó technikai igazgatója volt.

Telefon hírmondó pavilon 1896 22

A Telefonhírmondó pavilonja a milleniumi kiállításon

1923 telén hatalmas hóvihar tombolt Budapesten, elpusztította a háztetőkre szerelt vezetékeket. A telefonhírmondó üzemeltetése ezért hónapokig szünetelt. 1924 tavaszán elkezdődött a tatarozás és az új vonalak építése, lassan ismét elindultak az adások. 1925. december 1-jén a Telefonhírmondó Rt. egyesült az induló Magyar Rádióval és Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. néven működött tovább.

Forrás:
Puskás Tivadar
Virtuális rádiómúzeum
A Telefonhírmondó, az első beszélő újság

Képek forrása:
Puskás Tivadar
A telefonhírmondó kísérleti terme
Korabeli reklám plakátja
A telefonhírmondó egyik munkatársa felolvasás közben, 1901
Telefonhírmondó pavilonja

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás