facebook youtube rss
2019. szeptember 27. | 04.56

135 éve nyílt meg az Operaház Budapesten

operahazkicsi

1.jpg.1200x0 q85

A Magyar Állami Operaház Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke, neoreneszánsz stílusban épült, Ybl Miklós tervei alapján. Podmaniczky Frigyes együtt közösen dolgozták ki a díszítések tervét. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek közreműködtek, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. A mészkőből faragott főhomlokzat enyhén ferde földszintje fokozza az épület monumentalitását. Az Operaházat nagyrészt a kor elvárásainak megfelelően lett kialakítva, Ybl Miklós a párizsi Operát vette alapul, ahol az volt a fő elv, hogy a nézőtér az annak tengelyében elhelyezett díszlépcsőn át közelíthető meg, így lett kialakítva az előcsarnokot, illetve a lépcső csarnoktere.

Magyar Királyi Operaház

1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, és az operaház 1884-re elkészült. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor, Ferenc József császár jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. 1888–1891 között az igazgató Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első „aranykora”. Az első világháború kitörése erősen visszavetette az Opera fejlődését, egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. Az operaház a második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. Azóta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház.

Előcsarnok

Az előcsarnok színvilágát különféle színű nemes márványok határozzák meg, a ragyogó máj színű falak, a sötétszürke-fehér oszlopszékek, a fehér fejezetű és lábazatú, fekete-szürke erezetű oszlopok. Az előcsarnok a pompáját részben az aranyozott dongaboltozatának köszönheti. A padlót fekete-fehér mintázatú mozaik borítja, az előcsarnok két oldalán óriási bronzmedencék állnak, kos fejekkel díszítve. Az előcsarnok dekorációja követi a főhomlokzat vezérgondolatát, az európai és magyar zene kapcsolatának ábrázolását. A bejárat fölötti négy kör alakú dombormű  négy híres zeneszerző portréját ábrázolja. A főbejáratot egy aranyozott lant díszíti. Az előcsarnok mennyezetének aranyozott keretű kazettáiba Székely Bertalan a kilenc múzsát festette meg, velük indul az operai falkép ciklus. A múzsák Apollón kísérői, a művészetek és a tudományok ihletői, akik énekelve vonulnak az Olümposzra, az istenek gyönyörködtetésére. A négy- és nyolcszögű kazettákat T-alakú mezőkbe komponált puttók kísérik.

3.jpg.400x0 q85

Előcsarnok

A díszlépcső

A díszlépcső falait márványból készült bábos lépcsőkorlátok kísérik, reneszánsz reliefekkel ékesítve. A lépcsőház középpontját a harmadik pihenőn, a márványfal előtt elhelyezett, Strobl Alajos által megalkotott Erkel Ferenc portré képezi. Lejjebb, vele szemben egy Liszt Ferenc portré látható. Az első emeleten jobboldalt Ybl Miklós márvány mellszobra, a bal oldalon Sándor Erzsi szobra áll.

Operaház lépcsőház

Díszlépcső

Az ablakok feletti domborművek puttókat ábrázolnak, amelyek Apollón babérkoszorúját tartják. Ezeket a hármas nyílású árkádíveket két-két vörösmárvány oszlop tartja. Az ívháromszögekben festett maszkok láthatók, a mennyezet alatt körbefutó aranyozott stukkófríz közé pedig híres operák címeit írták fel, plakettjüket szárnyas oroszlánok támasztják meg. A lépcsőház aranykazettás tükörmennyezetét Than Mór képei díszítik, amelyek témája a zene ébredésének és hatalmának bemutatása. Than kilenc téglalap alakú, táblaképszerűen előadott festménye látható a tükörmennyezeten.

Nézőtér

A nézőtér festészeti munkálatait szinte teljes egészében Lotz Károly végezte. A nézőtér patkó alakú, négy egymás fölött hátralépő páholysorból áll. A páholysorokat aranyozott mellvédek és könyöklők díszítik. A földszinti mellvédet apró maszkok és pelikánok, az első emeletit maszkot tartó puttók, a második emeletit puttók hangszerekkel, a harmadik emeleti mellvédet pedig operacímek díszítik. A páholykönyöklőket aranyozott cinköntvény groteszk

figurák díszítik, amelyeket Strobl Alajos készített. A harmadik emelet kihajló karzatán ércből öntött, aranyozott virággyümölcs füzérdíszek díszlenek. A páholysorok közepén, az első emeleten áll a három részes királyi díszpáholy. A két szintnyi magasságot átfogó páholy oldalain, a kíséreti páholyok fölött négy allegorikus szobor áll, a  hangnemeket szimbolizálva. A páholyok félkörívű nyílásai fölötti ívmezőkben a négy sarkalatos erény aranyozott stukkószobra, a Mértékletesség, az Igazság, a Bölcsesség és az Erő látható. Az oszlopszékeket zenélő puttókat ábrázoló domborművek díszítik. Az 1. emeleten található a királyi páholy fogadóterme, a Vörös Szalon. Nevét tölgyfaborításáról és meggyszínű selyemkárpitjáról kapta. Falait és mennyezetét Than Mór másik mitológiai ciklusa díszíti. A Vörös Szalon a mai napig nem látogatható, az előadásokat kizárólag a három legfőbb magyar közjogi méltóság és vendégeik nézhetik innen.

11.jpg.1200x0 q85

Nézőtér

Kupola

A kupolát az emeletek felett korinthoszi oszlopokon nyugvó ívek tartják. Hatszögletű mezőiket egy-egy zenélő puttót ábrázoló festmény díszíti. A kupola főműve a magyar falkép festészet egyik kiemelkedő alkotása, A Zene megdicsőülése. A viselő freskó barokkos mozgalmassága ellenére tökéletes stílusegységet alkot a nézőtér reneszánsz nyugalmával. A kör alakú kompozíció, az Olümposzt ábrázolja, a tizenkét főisten Apollón zenéjét hallgatják, kíséretükkel a gráciákkal, múzsákkal, démonokkal együtt. A Mainzból rendelt csillár formatervét, arányait és díszítését Ybl Miklós tervezte. Évente kétszer a csillárt egy kézi csörlő segítségével leengedik a földszinti nézőtéri székekig, hogy kicseréljék a kiégett izzókat.

13.JPG.1440x0 q85

Mennyezet

A 19. századi eklektika fontos ismertetőjegyei a figurák szembeállítása (például Pallasz Athéné és Aphrodité, a múzsák és a bacchánsnők, Írisz és Zephürosz stb.). Ugyancsak erre a stílusra vall a hármas, vagy hárommal osztható csoportok kialakítása. A kép színvilága világos, de nem rikító, nincsenek túlzott kontrasztok benne. Alapja a pasztell égbolt, a figurák és az őket díszítő drapériák mind meleg árnyalatúak

Királylépcső

A Dalszínház utcai kocsi feljárótól egy reprezentatív, elkülönített útvonal, az úgynevezett királylépcső vezet az 1. emeleti szalonokhoz. A földszinti előcsarnokot Kovács Mihály tizenhét mezőre osztott, zenélő puttókat ábrázoló falszalagja díszíti, a lépcsőfeljárat mellett két bronz apródszobor áll. A királylépcső emeleti galériája az Operaház egyik legszebb terme, itt láthatók a színház Emlékgyűjteményének időszakos kiállításai is.

7.jpg.1440x0 q85

Királylépcső

A Székely-terem

 A téglalap alakú helyiséget a királylépcső felől egy gazdagon díszített tölgyfaajtón keresztül lehet megközelíteni, amelyet a teremben egy-egy faragott fél oszlop keretez, rajta gyümölcsök, virágok, groteszkek faragványaival. A bejárattal szemben egy fából faragott kandalló áll. A kandalló két oldalán Bartók Béla és Kodály Zoltán szoborportréja áll, ezek Pátzay Pál alkotásai. A mennyezet geometrikus beosztású tölgyfa, finoman aranyozva, két historizáló bronzcsillárral. A terem fő dísze Székely Bertalan A négy évszak című, meztelen puttókat ábrázoló, a mennyezet alatt körülfutó falkép-fríze.

Szekely Bartalan Parlour photo Attila Nagy.jpg.1200x0 q85

Székely terem

Opera Café

Ebben a kávéházban patinás környezetben fogyaszthatnak el egy ebédet, vacsorát, egy délutáni süteményt vagy egy pohár pezsgőt az operakedvelő vendégek. Magyarország ismert étteremtulajdonosával, Zsidai Zoltán Roy-jal és az ország egyik ünnepelt séfjével, Litauszki Zsolttal az élén az Opera Café az európai konyha változatos és minőségi irányvonalát képviseli ízletes salátákkal, tésztákkal, szendvicsekkel, desszertekkel és süteményekkel, széles pezsgő és helyi bor választékkal és kávé különlegességekkel. Az Opera Café az előadás után is nyitva tart, biztosítva az opera kedvelő vendégek számára a vacsorázási lehetőséget. A szezonális terasz csodás kilátást nyújt a Világörökség részét képező Andrássy útra.

opera cafe 2.jpg.1200x0 q85

Opera Café

Az utolsó nagyszabású felújítási munkálatokra, a 125. évadot megelőzően került sor, 2008 nyarán. Magyar Állami Operaház 2009. szeptember 26-27-én operagálával és ünnepi koncerttel tisztelgett az Ybl-palota átadásának évfordulója előtt, ennek során a megismételték az 1884. szeptember 27-i ünnepi nyitóest programját.

Források:
Magyar Állami Operaház
Opera

Képek:
Operaház
Díszlépcső
Nézőtér
Előcsarnok
Mennyezet
Királylépcső
Székely terem
Opera Café

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás