facebook youtube rss
2020. február 03. | 04.40

90 éve született Csoóri Sándor

csoori wiki 370x230

Csoóri Sándor a Nemzet Művésze és Budapest díszpolgára címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró és politikus, 1930. február 3-án született Zámolyon. Pályáját költőként kezdte, majd a költészettel egyenrangú kifejezőeszközévé emelte a szociográfiát, a filmet és az esszét is. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Elindulás

Csoóri Sándor református parasztcsaládban született, elemi iskoláit szülőfalujában végezte el. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd a Pápai Néplap és a Veszprém megyei Népújság munkatársa lett. Az ELTE Orosz Intézetében tanult, de betegsége miatt félbe kellett hagynia tanulmányait, tüdőszanatóriumba került. 1953-bann az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa volt, 1955-től pedig az Új Hang versrovat-szerkesztőjeként dolgozott. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd 1958-tól szabadfoglalkozású íróként indult el a pályája.

Hatvanas évek

A hatvanas évektől a Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselője és vezető egyénisége volt. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, ezért a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival eszmecserét váltani, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel és Kósa Ferenccel. Népszerűsége rendkívül magas volt, előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán.

Hetvenes évek

A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, melynek legfőbb ismérvei: a képek, a váratlan és meglepő asszociációk sora, az elégikus, meditatív jelleg, a személyes hangvétel, a lázadó hang és a közösség iránti elkötelezettség. A gyermekkor, a szerelem és a természet áhítata, lírájának alapkövei. Költészetében a szerelem eredeti, mindent átfogó jelentésében kap helyet. ”Költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.” (Görömbei András)

A járdára ejtett szőlőszemben

Gyönyörű ősz volt az idén is, napos november,
de mindenfelé csak öregek ténferegtek,
lassan mozogtak a verőfényben,
mint kukoricát morzsoló  öklök.
Lesütött szemmel jártam köztük a parkban, a körutakon.
Nem akartam, hogy lássák: az elmúlásra engem
csak a te újra és újra kitavaszodó
tested emlékeztet.
A járdára ejtett szőlőszemben is azt kerestem:
hátha meglátom benne édes mozgalmasságod
utcai jelenetét,
az égbolttal összejátszó mosolyodat,
körülpillézve sűrűn holtsárga levelekkel.

A MAFILM dramaturgja

Csoóri még a hatvanas években összebarátkozott két filmrendezővel, Kósa Ferenccel és Sára Sándorral. Hamarosan beleszeretett a film műfajába és 1968-tól húsz éven át dramaturgként dolgozott a MAFILM-nél. Az első alkotásuk, a Tízezer nap, a cannesi filmfesztiválon 1967-ben rendezői nagydíjat nyert. Közösen alkotott filmjeik – Feldobott kő, Nincs idő, Hószakadás, 80 huszár, Krónika, Pergőtűz, Tüske a köröm alatt – mind a történelmünk nehéz, mindig döntésekre kényszerítő pillanataiból vették témájukat, és a nemzeti önismeret mélyítését segítették elő.

TN6 1111004834139

Politikai és közéleti szerepvállalása

Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője volt. 1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok Monori találkozóján, és a lakiteleki tanácskozás előkészítője volt. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, majd 1993-ig elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke lett. A fotó a folyóirat szerkesztőségében készült a kilencvenes évek közepén. A korabeli fotón Csoóri Sándor, Görömbei András irodalomtörténész, Lázár Ervin író, meseíró, Nagy Gáspár költő, prózaíró, Tőkéczki László történész és Rátkay Ildikó látható.

hitel 1991csoorisandor

Politikai és közéleti szerepvállalásának legsűrűbb időszakában, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján néhány évre még szépirodalmi munkásságát is föláldozta a közvetlen társadalmi cselekvésért. 1990-ben megkapta a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt megtagadtak tőle. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke volt, ő kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.

Rendszerváltozás évtizede

A rendszerváltozás évtizedében keserűen tapasztalta, hogy a nemzet legfőbb érdeke, a nemzeti egység, sokféle akadályba ütközött. Egyre keserűbb felismerése lett számára az is, hogy a rendszerváltás utáni hatalmi versengésben a magyar nemzet elemi érdekei szorultak háttérbe. Esszéi, versei megteltek keserűséggel, de mindig megjelent benne a megoldást kereső, sorsjavító szándék. Életműve sokágú és nyitott, még vázlatosan is nagyon nehéz áttekinteni, mert Csoóri Sándor egyszerre sok műfajban alkotott, és sok problémával foglalkozott.

Ha ennyi volt az élet

Melegszem egy kicsit ebben a versben,
ha már a szemetekben is tél van, hófúvás
és a fölborogatott asztalokon is jégcsap.
Jöttök-mentek, siettek, a forgóajtók
szűk rekeszében ott esetlenkedik
közöttetek a halál, de ti már őt se
veszitek észre, mint akik eladták
szembogarukat a balkáni piacon.

Volt idő, amikor még fázni tudtunk
együtt. Mind a húsz körmünk
kint éjszakázott a hortobágyi hóban.
Forgott a felvevőgép, sötét berlinerkendők
bojtjai lobogtak a tanyák közt zúzmarásan,
 s háttal az éjszakának, zúzos tarkónkkal
tudtuk: mögöttünk ott a végtelenség.

Volt-nincs világ. A szívek azóta reumásak
A bőr alatt mélyen sérült szavak és sérült
forradalmak hevernek temetetlenül –
S már csak a kutyák zabálhatják föl őket.

(részlet)

Esszék, szociográfiák

Esszéinek világát különleges vitalitás, életakarat és életszeretet hatja át. Személyisége egészével küzdött a világ elidegenedése és elembertelenedése ellen, a magyarság legfontosabb önismereti kérdéseit vizsgálta. Esszéinek legfontosabb jellemzője a közvetlen személyesség, az élményszerűség, a költői látásmód és az önéletrajzi jelleg. Szellemének nyugtalansága és egyéniségének gazdagsága révén bármely tárgy ürügyén fontos és eredeti mondandója volt. Beavatta az olvasót élményeibe, gondolkodásának természetébe, a nemzeti, közösségi ügyekben való felelős történelmi cselekvésbe.

Csoóri irodalmi szociográfiáiban őszintén szólt a magyar társadalom megoldatlan problémáiról, lehetőséget biztosítva a gondolati elemzéseknek, morális kérdésfelvetéseknek. Csoóri Sándorban nagyon erős volt a közéleti elkötelezettség, hatni akart, alakítani, megváltoztatni a világot. A dokumentumszerű tényvilágot költői látásmóddal szemlélte, az egyedinek az egyetemes vonatkozásaira is rámutatott.

Gyermekversek

Gyermekversei a gyermekköltészet legfontosabb forrásához és mintájához, a népköltészethez nyúlnak vissza, népdalokhoz, népballadákhoz, mondókákhoz, kiszámolókhoz. A népköltészet élő, megújuló, folytatható lehetőséget jelentett számára. Ezt jól bizonyítja, hogy fiával Ifj. Csoóri Sándorral a 70-es években kibontakozó táncház-mozgalom kezdeményezői, alakítói voltak. A Kaláka együttes zenésítette meg a Duda című versét.

A játékosság, a szójátékok és a hangzásbeli összecsengések jól érzékelhetőek A költőinas című versben.

A költőinas

Verset írok, költő leszek,
de előbb még egy kicsit eszem,
méregerős gyíkpörköltet
hadd lobbanjon föl az eszem.

Mert a vershez parázslás kell,
varázslás és lázas álom,
meg kell egy tű hegyén hálni
s elhajózni egy lapáton.

Lopakodó seprűnyélen
én már jártam mindenfele,
ott is, ahol csigalépcsőn
jön az eső a földre le.

S ott is, ahol én előttem
senki sem járt, csak egy tücsök
vasembereknek hegedült,
égig érő házak között.

Annyi lámpa volt Ott,
hogy a szemem belefájdult –
úgy hagytam ott azt a helyet,
mint a szél, ha tovaszáguld

Ki volt Csoóri Sándor?

„Fülep Lajosnak mondta el Ady, hogy úgy érzi magát, mintha ő volna az utolsó magyar, aki még tehet valamit ezért a népért. Olyan ez a felelősségtudat, mint valami üldözési mánia – mondta Ady. Egy percre sem lehet kitérni előle. Csoóri Sándor nemzeti felelősségtudata Adyéhoz fogható. Ezért él sokágú életet – állandó pergőtűzben. Milyen könnyű lett volna félreállnia, tovább gazdagítania egy-egy műfaját, kilombosítani például tehetségének mozarti, artisztikus vagy individualista hajlamát! Hiszen nemcsak Ady és Németh László, Illyés Gyula az ő vállalt elődje, hanem Csokonai, Kosztolányi és Szabó Lőrinc is. Nem tette, mert nem tehette. Öntörvényű élet az övé. Önpusztítóan is öntörvényű. Költő? Szociográfus? Publicista? Esszéíró? Prózaíró? Filmíró? Politikus? Szerkesztő? Közügyekben loholó önkéntes? Mindegyik együtt. S ezáltal sokkal több is, mint ezek összege.” (Görömbei András)

Csoóri Sándor világa című, 56 perces dokumentumfilm 2005-ben, a 75. születésnapja alkalmából készült, a népköltészet legrejtettebb titkairól mesél nekünk Csoóri. Így írt erről Görömbei András: „A népi kultúrának a modern világképben felismert helyét és szerepét éppen az minősíti, hogy Csoóri Sándor a modern költészet tapasztalatai felől fedezi fel a népi kultúra korszerű értékeit. Csoóri Sándor a bartóki modell fogalmának azáltal ad új értelmezést, hogy a maga rendkívül sokrétű élménykörével szembesíti. Azok is elismerik koncepciójának különös értékét, érvelésének élményszerű gazdagságát, drámai sokszínűségét és elevenségét, akik egy-egy ponton vitatták nézeteit.”

Budapest, Esztergom és szülővárosa, Zámoly is díszpolgári címet adományozott Csoóri Sándornak. Utolsó éveiben visszavonultan élt. A nyilvánosság előtt utoljára a 85. születésnapja tiszteletére szervezett ünnepségen jelent meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2016. szeptember 12-én hunyt el, az Óbudai temetőben helyezték örök nyugalomba.

Források:
Bódis Zoltán: Csoóri Sándor gyermekverseinek megközelítése: Gyermekirodalom és népiesség. In: Változatok a gyermeklírára. 2. köt. p. 99-119.
Csoóri Sándor
Csoóri Sándor: Már én sem volnék: Harminc év. Budapest: Nap Kiadó, 2012.
Csoóri Sándor: Föld, nyitott sebem: Összegyűjtött versek. Budapest: Nap Kiadó, 2010.
Digitális Irodalmi Akadémia
Görömbei András: Csoóri Sándor. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2003. (Tegnap és ma. Kortárs magyar írók)
Pécsi Sándor (szerk.): Csoóri Sándor legszebb versei. Pozsony: Ab-Art Könyvkiadó, 2011.

Képek:
Csoóri Sándor
Ötlettől a filmig: 80 huszár
Hitel szerkesztőségében

0
megosztás

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás