facebook youtube rss
2020. máj. 12. | 04.25

Fagyosszentek

fagykaragyumolcsosben

A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok, (május 12., 13., 14.), valamint Orbán napjának (május 25.) a közös elnevezése. Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúk voltak, Szent Szervác pedig püspök. A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelések ugyan nem függnek össze, a magyar néphagyomány viszont megteremtette a kapcsolatot.

Egy kis meteorológia

A májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg. A jelenséggel régóta foglalkoztak a meteorológusok is. Fagyosszentek idején Északnyugat-Európában rendszerint légnyomási maximum van, míg keleten és délkeleten alacsony a légnyomás. A légnyomás-minimum közepe Magyarország, ahol az Alföld ebben az időben erősen fölmelegszik. A tavaszi erőteljes nyugat-keleti – zonális – áramlás miatt az északi tájakon felhalmozódott hideg még egyszer utat tör magának az alacsonyabb földrajzi szélességek felé, mielőtt ott is megindulna az erőteljes felmelegedés. A lehűlés jelenségét nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték.


Ady Endre: Fagyosszentek

Be kén jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyű és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
- Melyről már túl sok a dalom -
S pár perc és rebbent szerteszét...
Riporterünk is visszatért,
- Nos, tartottak künn térzenét?
- Igen - szólt kurtán, fagyosan.
- A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita...

 

Népi magyarázatok

Évszázados paraszti tapasztalat szerint ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkre teheti. Egyik népi magyarázat szerint Pongrác kánikulában egy subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok, ezért haragszanak az emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket. E napokhoz időjóslatok is kapcsolódtak: ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken is azt tartották, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható. Ha májusi fagy érte a szőlőt, Eger szőlőművesei ezt mondták: „a fagyosszentek megszüreteltek”. A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették a kényesebb növények palántáit, az uborkát, a babot és a paradicsomot.

fagyosszentekahonlapra

Fagykár a kertben

Pongrác, Szervác, Bonifác

Pongrác története egy fiú hősiességének himnusza. A III. század elején, a keresztényüldözések idején, a fiatal római keresztény fiút a hite megvallása miatt Diocletianus császár lefejeztette. Szervác a Rajna-vidéki Maastricht püspöke volt. Pongrác vértanúhalála után kb. 80 évvel a püspök pünkösd hétfőn halt meg, amely akkor május 13-ára esett. A legenda szerinte szabadban lévő sírját soha nem lepte be a hó, bár körülötte mindent hó borított. Később templomot emeltek föléje és búcsújáró hellyé vált. Sírjánál, ereklyéinél sok beteg meggyógyult. A VII-VIII. században élt Bonifatius, az angol származású szerzetes, hittérítő és vértanú. Szerzetestársaival fáradhatatlanul dolgozott a hit terjedéséért. Bonifác nevét és ünnepét a régi Magyarországon nemcsak a fagyosszentek társaságában, hanem külön is számon tartották. Miséjét több középkori misekönyvben is megtalálhatjuk. A Bónis, Bóné, Bóna, Bonó családnév valószínűleg a Bonifác származéka.

img1szentpongrac

Szent Pongrác (fametszet a 13. századból)

Orbán napja 

Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Virágokkal és zöld ágakkal feldíszített kápolnában tartották az Orbán-napi misét. Ezekből a virágokból mindenki igyekezett egy keveset a présházba vinni, abban a hitben, hogy az Orbán-napi szentelt virág megvédi az épületet a villámcsapástól.

Ágh István: Üres bölcsőnk járása (részlet)

„S elkezdődik a gondos, kényes munka kívül a pincén, ami csak a csecsemőápoláshoz hasonlítható. Kapálás, kötözés, permetezés. És milyen furcsa, a legjobb fajták a legkényesebbek. A novaszőlőt meg az otellót nem éri kár, de az Ottonel muskotály, rizlingszilváni, Kocsis Irma, leányka, piros tramini, ezerjó, Ezeréves Magyarország emléke, piros szlankamenka, olaszrizling, furmint, hárslevelű, csabagyöngye, Szőlőkertek Királynője, Pannónia kincse, Gloria Hungariae, Csiri-csuri, Afuz Ali könnyen lefagyhat májusban, a fagyosszentek táján.”

MINOLTA DIGITAL CAMERA

Fagykár a szőlőben

Források:
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. 2. köt. Budapest: Mandala Kiadó, 1998.
Jeles napok 
Magyar néprajz: nyolc kötetben. 7. köt. Népszokás, néphit, népi vallásosság.

Képek:
Fagykár a gyümölcsösben
Fagykár a kertben
Szent Pongrác
Fagykár a szőlőben

 

0
megosztás
Tovább a kategóriában: « Madarak és Fák Napja Dsida Jenő »

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás