facebook youtube rss
2020. június 10. | 04.07

Apáczai Csere János

apaczaicserejanospicikep

0c866f3763077d6a2a55a333393b53c4 4

1625. június 10-én született Apáczai Csere János, Erdély legjelentősebb filozófiai és pedagógiai írója, az újkori magyar oktatási rendszer elméleti megalapozója. Kevés időt kapott a sorstól életműve megalkotására, enciklopédiájával és iskolaalapítási terveivel mégis meghatározta a következő generációk oktatásügyi programját.

Apáczai Csere János egy székely szabadparaszti család gyermekeként látta meg a világot. Elemi ismereteket és az alapfokú latintudást szülőfalujában, Apácán szerezte meg, majd a kolozsvári református iskolába került, ahol tanára, Porcsalmi András  formálta világnézetét. Az uralkodó merev, skolasztikus szemlélet mellett a modern, enciklopédikus nézőponttal is megismertette tanítványát, felhívta figyelmét az enciklopédikus ismeretek fontosságára és a tapasztalati (reális) tudományok megismerésének jelentőségére. Az iskolában a tanulmányok középpontjában a grammatika-retorika-poétika hármas egysége állt. Olyan humán, nyelvi-irodalmi képzést nyújtott, amely elsősorban a hivatali pályák felé igyekvő nemesek igényeinek felelt meg. A természettudományok iránt is nyitott enciklopédikus módszer megjelenése új fejlemény volt Apáczai korában, s az iskolai tananyag gazdagodását, szélesedését eredményezte.

Cluj by Joris Hoefnagel 1617 v2

Kolozsvár a 17. században (Goerg Hoefnagel rézmetszete, 1617)

Apáczai 1643-1648 között volt a gyulafehérvári kollégium akadémiai tagozatának diákja, ahol filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. Számos neves nyugati tudós közelében tanulhatott, akik a harmincéves háború borzalmai, illetve a nyugat-európai üldöztetésük miatt menekültek a vallási toleranciájáról híres Erdélybe. Személyes kapcsolatba léphetett Apáczai az akadémia világhírű tanárával, Johann Heinrich Bisterfelddel. Ő is a természettudományos ismereteket is magába foglaló enciklopédikus tudást tartotta korszerűnek, valamint a hit és a tudás összeegyeztetésére törekedett.

Tanulmányainak befejezése után Apáczait meghívták a marosvásárhelyi latin iskola igazgató-rektori állására, ő azonban külföldi egyetemekre ment tanulni Bethlen Gábor alapítványának anyagi támogatásával. Apáczai a 17. századi erdélyi diákok döntő többségéhez hasonlóan hollandiai egyetemeket látogatott, világhírű professzorok előadásait hallgathatta Franeker, Leyden és Utrecht egyetemein. Hollandiába érkezésekor a korszak legnagyobb filozófusa, René Descartes hozta lázba tanaival az egyetemi ifjúságot, Apáczait is magával ragadta. Teológiai doktori címet az újonnan alapított Harderwijk  egyetemén szerezte meg.

Het afdanken der waardgelders door prins Maurits op de Neude te Utrecht 31 juli 1618 Rijksmuseum SK A 606

Utrecht a 17. században (Joost Cornelisz. Droochsloot festménye, 1625)

A XVII. században gyökeresen megváltozott a világról alkotott kép. A középkorra is jellemző Arisztotelész-féle hierarchikus világkép végleg megváltozott, a természettudományok a matematikai módszerek segítségével sokat fejlődtek. A középkor és reneszánsz szemléletmódját így fokozatosan felváltotta az elemző gondolkodás, a racionalizmus.

Apáczai 1651-ben megnősült, feleségül vette Aletta van der Maet utrechti polgárlányt. Feleségével és kisgyermekével 1653 tavaszán indult vissza Erdélybe. Hazatérése után a gyulafehérvári kollégiumba kapott katedrát, ahol – a kor szokásaihoz híven – beköszöntő beszéddel mutatkozott be, De studio sapientiae, azaz A bölcsesség tanulásáról címmel. Ebben az erdélyi és magyarországi oktatás elmaradottságának okait taglalta, hitet tett Descartes tanai mellett, kíméletlen kritikával illette a gyulafehérvári akadémia korszerűtlen oktatási rendjét, és egyúttal felvázolta az akadémiai reformra vonatkozó saját elképzeléseit is. Apáczai egy nagy ívű programmal állt elő, mely az alapfokú iskolahálózat kiépítését, a nemzeti nyelven zajló oktatás megteremtését, illetve tudományfilozófia elterjesztését tekintette a legfőbb feladatnak. Apáczai forradalmi nézeteket képviselt Erdélyben, hiszen a művelődésre nem kiváltságként, hanem alapvető szükségletként tekintett, sőt, a nemzeti nagylét elengedhetetlen feltételének tartotta azt. Legalább ilyen fontos volt az is, hogy a tanításban az individuumra, a diák képességeire koncentrált, illetőleg azt vallotta, hogy az iskolának nevelő munkát is kell végeznie.

Apáczai Oratio de studio sapientiae

Apáczai gyulafehérvári beköszöntő beszédének címlapja

Apáczai a tananyaghoz kapcsolódva – kommentárok, szövegmagyarázatok formájában – korszerű tudományokat: fizikát, csillagászatot és földrajzot tanított, méghozzá olyan érdekesen, hogy a felsőbb osztályos teológus hallgatók is látogatták óráit. A hamar népszerűvé váló fiatal tanár pályakezdése nagy reményekre jogosított. Tanítványai megszerették, kevésbé sikeres kollégái pedig irigyelték.

Apáczai programjában komoly hangsúlyt kapott a világi oktatás megteremtésének a szándéka, ami nem csak az erdélyi református egyházban váltott ki tiltakozást, de II. Rákóczi György fejedelmet is nyugtalansággal töltötte el. Hamarosan elvesztette állását, mert egyrészt vitába szállt I. Károly angol király egykori udvari papjával, Isaac Basire-ral, másrészt azért, mert nyíltan kiállt Descartes nézetei mellett. A száműzött Apáczai I. Rákóczi György felesége, Lórántffy Zsuzsanna közbenjárásával a kolozsvári református kollégium élére került. Hatalmas munkát végzett itt, tanítványaival – akik között voltak Gyulafehérvárról őt követő diákok is – újjáépítette a tűz által elpusztított iskolát, tanított, tanulmányokat írt, harcolt papi ellenfeleivel, védekezett a rosszindulatú intrikák ellen. A túlfeszített munka felőrölte amúgy is gyenge egészségét. Tüdőbaj végzett vele 1659 szilveszterén, fiatal felesége sem sokkal élte túl.

Fő művei

Magyar Enciklopédia

Apáczai holland hatásra egy magyar nyelvű enciklopédia készítésébe fogott, melyet azzal a céllal írt, hogy összegyűjtse a hasznos ismereteket a nemzet számára. A Magyar Enciklopédia 1655-ben, Utrechtben jelent meg. Apáczai egész írói és filozófusi munkásságáról elmondható, hogy nem hozott új tudományos felfedezést, a fő célja a közvetítés volt. Arra koncentrált, hogy rendszerezze az ismereteket, és előkészítse azok átadását egy olyan oktatási rendszerben, mint amilyet Hollandiában látott. Apáczai múlhatatlan érdeme, hogy átfogó szintézisbe ötvözte kora tudományos eredményeit. A XVII. század tudományainak teljes körképét igyekezett egy pedagógiailag elsajátítható műveltség-egészbe transzformálni.

Kezdeményezését az tette páratlanná, hogy mindehhez saját anyanyelvét, a magyar nyelvet hívta segítségül. Azt a nyelvet, amely abban a korban még nem rendelkezett a tudományok egyes fogalmait pontosan tükröző szakkifejezésekkel. Apáczainak ezért nyelvújító tevékenységet is kellett végeznie, új magyar szavakat teremtett, kifejezéseket alkotott.

Apáczai Csere János Magyar Encyclopaedia

Magyar Enciklopédia címlapja

A Magyar Enciklopédia művelődéstörténeti jelentősége nem azért kimagasló, mert a fejezetekben a hagyományos humán tudományokkal egy sorban szerepelnek a fiatal természettudományok. Ez már a korábbi enciklopédiákra is jellemző volt. Új vonás viszont – a magyar nyelvűségén túl – az, hogy a vaskos kötet felépítése Descartes tudományelméletét követi (alapvetések, természettudományok, humán tudományok, ideológia). Apáczai érdeme a rendszerbe foglalás és a magyar nyelvre történő fordítás terén egyedülálló. Jól ügyelt arra, hogy az általa pontosan definiált fogalmak összefüggő rendszerbe illeszkedjenek. A Magyar Enciklopédia elsősorban az erdélyi kollégiumokat befejező nemes ifjak számára készült, akik humán képzettséggel rendelkeztek ugyan, de a latin nyelvű szaktudományos-természettudományos műveket nem értették. Fontos szerepet szánt könyvének a kollégiumi oktatásban is. Nem tankönyvnek szánta Apáczai e fontos művét, de a különböző iskolafokozatok tanulói és tanítói haszonnal forgathatták. Tudományos kézikönyvként használhatták volna az akadémiai tagozat nagydiákjai, másrészt pedig a kezdő diákok tanítóinak munkáját segíthette volna, mint módszertani segédkönyv.

Széles körű enciklopédikus-természettudományos ismeretanyagot kívánt tanítani anyanyelven, erre építette a négy nyelv oktatását. Középső és felső szinten latin nyelvű oktatást tervezett. Ezeken a fokozatokon anyanyelvű tankönyveket nem kívánt bevezetni.

A műveltség elsajátításáról (De studio sapientiae)

Apáczai a hagyományos kollégium szerkezetét kívánta korszerűsíteni, amikor a gyulafehérvári iskola tanulmányi rendjét felvázolta. Első szint: magyar nyelvű olvasás és írás, majd latin, görög, héber nyelvű olvasás- és írástanulás. Második szint: az enciklopédikus alapfogalmak megismerése, és a fogalmak összefüggéseit szemléltető „tabellák (táblázatok) készítése, és az egyes szakkifejezések elsajátítása az anyanyelven túl latinul, görögül, héberül és – lehetőleg – arabul is, a régi arab kultúra értékeinek megismerése érdekében. Harmadik szint: az előzőek sikeres elvégzése és a szigorú vizsgák után az akadémiai tagozaton választási lehetőség megadása a diákok számára a következő tudománycsoportok közül: retorika-történelem, logika-metafizika, matematika-asztronómia-zene, fizika-orvostudomány, teológia-jogtudomány. Mindez a polgári igények alapján kialakított iskola képét előlegezte meg, mindemellett a négy holt nyelv korai tanítása a múlthoz kötötte ezt az elképzelést.

Nyilvánvaló, hogy a tudománynak élő, saját egészségét is a tudomány oltárán feláldozó Apáczai saját teherbíró képességét vette alapul, amikor ezt az iskolatípust felvázolta. Az átlagos gyermek és fiatal erejét meghaladja ez a rendkívül túlméretezett ismerettömeg.

„Tanács, mellyet Joachymus Fortius ád Apáczai János által egy tanulásba elcsüggedt iffjúnak”

Apáczai átérezhette tanítványai nem csekély gondját, ezért segítséget akart nekik adni a tanuláshoz. Apáczai a következő általános elvek követésére buzdította tanítványait: tűzz ki magad elé olyan célt, amit még ember el nem ért, az eredményes tanulás érdekében mondj le a világi örömökről, dolgozz lankadatlan szorgalommal, légy kitartó, ne csábítson a pénz, örülj a sikernek. De ha kudarcot vallasz, keresd az okát, és változtass magatartásodon.

Az iskolák szervezésének nagy szükségességéről  (De summa scholarum necessitate)

Mindenekelőtt rámutatott az erdélyi protestáns iskolaügy elmaradottságára, hiányosságára: csak nagyon kevés önálló, anyanyelven oktató kisiskolát szerveztek a falvakban, ezért a nép nagy többsége mély tudatlanságban él. Sok középszintű latin iskola van Erdélyben, de ezek többségének nincs folytatása, akadémiai tagozata. A meglevő akadémiákon is csupán bölcseletet és teológiát tanítanak. A kollégiumoknak korszerűbb, szélesebb körű, természettudományokkal bővített ismeret-együttest kell a fiataloknak megtanítani. Erdély nélkülözi a magiszteri és doktori fokozatot adományozó egyetemet, ezért kell a fiataloknak külföldre menniük, ami igen sok pénzt emészt fel. Apáczai 1658-ban egy részletes tervezetet juttatott el Barcsai Ákos fejedelemhez, amelyben egy erdélyi egyetem tervezését javasolta.

Apáczai az erdélyi protestáns iskoláztatás más hiányosságaira is fölhívta a figyelmet. A kollégiumok tanulóifjúságának jelentős része nem alkalmas magasabb tanulmányokra, kevés a kollégiumokban a jó, rátermett tanár. A protestáns egyház papjai többnyire lenézik a felügyeletük alá rendelt tanárokat. A kálvinista iskolákban a pap mellett még az egyházközség elöljáróságának egy tagja, a kurátor is felügyelte a tanár munkáját. Ezek a kurátorok többnyire műveletlen emberek voltak, akik minden újítást elleneztek.

Apáczai erdélyi iskolakoncepciójának sarokpontjai a széles körű népoktatás, hasznos ismereteket nyújtó középiskolák, melyeket színvonalas, egyetemi rangú akadémia tetőz be. Apáczai a XVII. században hiábavaló szélmalomharcot vívott Erdélyében, hiszen a feltételek még nem érettek meg arra, hogy nagyszabású elképzeléseit megvalósíthassa. Ami a polgárosult Hollandiában természetes volt, Erdélyben még merész álomnak számított. Apáczainak az iskolaügy reformálására vonatkozó átfogó tervezete a maga korában nem válhatott valóra.

Források:
A tudományok első magyar összegzője: Apáczai Csere János. In: Pukánszky Béla, Németh András: Neveléstörténet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1996.
Apáczai Csere János
Rubiconline

Képek:
Lipovocs János mellszobra
Kolozsvár a 17. században (Georg Hoefnagel, 1617)
Utrecht a 17. században (Joost Cornelisz. Droochsloot festménye, 1625)
Apáczai gyulafehérvári beköszöntő beszédének címlapja
Magyar Enciklopédia címlapja

0
megosztás

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás