facebook youtube rss
2020. június 18. | 04.30

Ferenczy Béni és Ferenczy Noémi

Károly Ferenczy painter 1862 1917 Béni and Noémi

Ferenczy Béni és ikertestvére, Ferenczy Noémi, 1890. június 18-án születtek Szentendrén. Ferenczy Béni Kossuth-díjas szobrász, éremművész, grafikus és illusztrátor. Pályájának kezdete egybeesik a modern európai szobrászat kialakulásával, működése híven tükrözi a XX. század első felének törekvéseit. A humanizmus, a líraiság, a klasszikus görög és reneszánsz művészet kezdettől fogva hatott munkásságára. Ferenczy Noémi Kossuth-díjas festőművész, a magyar gobelinművészet megteremtője. Saját maga által, növényi festékkel színezett gyapjúfonalakból szőtte meg gobelinjeit. Erősen dekoratív hatásúak, síkszerűek a kárpitjai. Alkotásain egyformán fontos volt az alak és a természet is. Gobelinjeinek lírai színvilága is egyedi, a kezdeti erős színektől haladt a pasztell felé.

Gyermekkoruk

Ferenczy Béni és Noémi, hat éves korukban szüleikkel átköltöztek Nagybányára. A család és környezete döntően meghatározta életüket, elveiket. Édesapjuk, Ferenczy Károly, a nagybányai mesterek egyik vezéralakja, édesanyjuk, Fialka Olga festőnő volt. A szülők klasszikus műveltségű polgárok voltak, akik a művészet, a zene, az irodalom, valamint az idegen nyelvek megismerésére és szeretetére nevelték gyermekeiket. Tovább adták számukra humanizmusukat, lelkesedésüket az emberért, az emberi szépségért.

Ferenczy Béni

A nagybányai főiskolán kezdte meg tanulmányait, mestere Réti István volt, majd végigjárta Európa legismertebb művészi centrumait, Firenzében, Münchenben és Párizsban tanult. Rodin tanítványa, Bourdelle volt a tanára, aki a francia katedrálisokról és a görög művészetről tartott előadásokat. Hazatérése után, 1912-ben beválasztották a Nagybányai Festők Társaságába, majd hosszabb időre ismét Párizsban, Alexander Archipenkó iskolájába iratkozott be, ahol leginkább a nemzetközi társaság szelleme ragadta meg. Hazautazása előtt kirándulást tett Chartres-be, ahol a gótikus katedrális és annak szobrai, üvegablakai egy életre szóló élményt nyújtottak számára.

1916-ban a Ferenczy család gyűjteményes kiállításon mutatta be a szobrait és rajzait, ahol testvérei, a festő Valér, és a gobelin-művész Noémi is bemutatkozott. 1916-19 közötti időszak jelentős volt művészi fejlődésében, ekkor találta meg baráti körét, alakította ki a kapcsolatait. Megismerkedett a baloldali értelmiségi kör tagjaival és 1919-ben, a Tanácsköztársaság győzelme után a Direktórium szobrász tagja lett, majd annak bukása után először Pozsonyba ment, majd 1921-től Bécsben telepedett le. Hosszú ideig ez a város jelentette számára az otthont, családot alapított, sokat dolgozott, sorozatot készített a Szent István dóm gótikus szobrairól, vedutákat (rajz, festmény, vagy metszet városról) Bécs környékéről, díszleteket tervezett és megkezdte érmeinek sorozatát.

ferenczybeniesnoemi

Noémi

Élményekben gazdag, mozgalmas éveket töltött Bécsben, melyet egy kis időre megszakítva, 1923-24-ben Berlinbe költözött. Klasszicista korszakának egyik szép példája, az ikertestvéréről, Noémiről készült szoborfej. 1932-ben Moszkvába utazott és négy évig élt kinn, érméket, szobrokat készített, és írt egy könyvet Bécs építészetéről. A Puskin Múzeum modern gyűjteménye lenyűgözte. Moszkvában ismerte meg második feleségét, egy magyar asszonyt, akinek alakja és Ferenczy Béni művészete elválaszthatatlanná vált.

szobo202ferenczy

Ágaskodó ló

1936-ban visszatért Bécsbe, és látta a fasizmus előretörését. Az Anschluss után hazatért, csendben elvonulva alkotta legszebb műveit. Humánumával, művészetének harmóniájával próbálta fenntartani az emberi hitet ebben az elembertelenedett világban. Feleségének szép alakja gyakran jelent meg rajzain, kisplasztikáin, akvarelljein. Kisplasztikái az emberi testnek bensőséges érzéki szépségét mutatják meg. (Danaé, Atalanta, Kuporgó lány, Szerelmes pár) A háború idején is voltak kiállításai idehaza és külföldön is. Műterme és sok alkotása sajnos elpusztult a háborúban.

c3b0a5d4a533539dd016354d915bcdc9 1

Szerelmespár

1945 után a Magyar Művészeti Tanács képzőművészeti szakosztályának a tagja lett, majd 1946-tól négy évig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban az elsők között kapott Kossuth díjat. 1948-ban lehetősége nyílt köztéri szobrok elkészítésére. Petőfiről mintázott szobra egy új korszak főműve, ahol a halk csengésű lírát a drámai hang váltotta föl. 1952-56 között könyvekhez, versekhez készített címlapot, illusztrációt, többek között Illyés, Kosztolányi, Krúdy és Móricz műveihez.

b3a91bb14580e1cec879f86cc915a95d 1

Petőfi Sándor

Ferenczy Béni éremművészete iskolát teremtett. A művész-érem kedves területe volt éremművészetének. Az egyetemes történelem és a művészettörténet legnagyobbjait ábrázolta Leonardótól Bartókig. A művészérem-sorozat darabjai a harmincas évek kialakult, érett stílusának jegyeit viselik magukon (Goya, Michelangelo, Rubens, Van Gogh, Tiziano, Cézanne, Tintoretto, Greco). Később költőket, írókat ábrázoló érmeket is készített (Arany János, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel és Bessenyei György, Karinthy Frigyes). A hazai éremművész közösség Ferenczy Béniről nevezte el az Országos Érembiennále nagydíját.

22karintferenczybeni

Karinthy Frigyes-érem

Ferenczy Béni rajzművészete szobrászi működésével egyenrangú. Ismert rajzai legtöbbször szobrokhoz készített előtanulmányok, valamint a feleségéről készített portrék sorozata. 1956-ban súlyosan megbetegedett, megbénult, majd megtanult bal kézzel rajzolni. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon és a velencei biennálén az ő alkotásai reprezentálták a magyar képzőművészetet. 1959-ben Bécsben, Hágában és Európa más országaiban rendezett kiállításokon is sikert aratott. Ferenczy alakjai, a formák szépségén túl intellektuális feszültséget tükröznek, a szellem, az értelem és a gazdag érzelmek kivetítődését.

grafik05ferenczybenifelesege

Ferenczy Béni felesége

Ferenczy Noémi

Noémi nem járt főiskolára, akadémiára, de az a légkör, amiben gyerekkorától élt, s a példa, amit magába szívott, minden akadémiával felért. Nehezen találta meg a művészet neki megfelelő ágát. A családja úgy gondolta, hogy a ruhatervezés lesz a foglakozása, ezért1 1911-ben ellátogatott Párizs nagy divatszalonjaiba és meglátogatott egy nagyobb múzeumi gobelin-gyűjteményt, mely lenyűgözte. A párizsi Manufacture des Gobelins-ben egy év alatt elsajátította a szövés mesterségét, azt a tradicionális technikát, ahol függőleges lánc-szálakkal dolgoznak és alulról felfelé szaporították a képet. Ezután meglátogatta különböző európai nagyvárosok gyűjteményeit és a nagyobb szövőműhelyeket. Hazatérve Nagybányára rögtön hozzáfogott első művéhez. Kárpitjai igen erősen dekoratív hatásúak, síkszerű képein egyformán fontos volt a figura és a természet is. Ferenczy Noémi képes volt a gobelinművészetet a monumentális művészet rangjára emelni, a kárpitművészet megújítója volt.

398ferenczynoemi

Teremtés

Művei leginkább a népdalokhoz hasonlíthatóak, tisztaszívű, gyengéd emberiesség, a lélek és mű harmóniája árad belőlük. 1916-ban az Ernst-múzeumbeli „családi” kiállításon már több alkotását is be mutatták. Legjelentősebb művei: Teremtés, Menekülés Egyiptomba, Nő madarakkal és a Nővérek.

Első nagyméretű remekműve, a Teremtés, 1913-ban készült. A természet szépségének mély, már-már áhítatos szeretete sugárzik minden egyes részletéből. A játékos naivitással megformált állatok, a meseszép madarak, az Isten, az első emberpár gyermeki tisztasággal megfogalmazott, kézen fogva álló figurái mind együtt élnek a növényi motívumokkal.

351ferenczynoemi

Menekülés Egyiptomba

Szecessziós formákat is hordoz a Menekülés Egyiptomba című alkotása, a bordűrje pedig kifejezetten a barokk gobelinek természethű gyümölcs- és virágfüzéreivel rokon. A szamáron ülő Mária alakja szinte elvész a gazdagon burjánzó növényrengetegben, csak a köpenyének piros színe emeli ki. A jelenetről hiányzik József, de Mária és gyermeke útját gondos állatok vigyázzák.

Komollyá, valóságosan komorrá vált Ferenczy Noémi hangja a háború után, bánat és szomorúság tükröződik a Nővérek képen. A testvériesség, a tiszta szándékú emberek közössége utáni vágya keres kifejezést. Rejtelmesen, tétován ül hat sötétruhás, női nőalak, és középen összehajolva még kettő. A kép négy sarkából benyúló vastag ágakon úgy ülnek, mint a pár nélküli, szomorú madarak. A természet még egybefűzi, érzelmi közösségbe keríti ezeket az alakokat.

ferenczynoemi01

Nővérek

Kárpitjai kezdetben a növényi természet szépségét, fontosságát hangsúlyozták az ember kicsinységével, esendőségével szemben, majd az ember alakjai nagyobb formai, és eszmei hangsúlyt kaptak. Ebben az időszakban Bécsben és Berlinben dolgozott. A berlini Iparművészeti Főiskola igazgatója tanszéket kínált fel számára, s a bécsi nemzetközi képzőművészeti kiállításra a magyar művészet képviseletében egyedül őt hívták meg Magyarországról. Nőalakjai finom, melankolikusan révedő, hosszúruhás madár-szelid lények, varázsos bájjal, mint például a Szent Erzsébet című alkotásán. A korábbi zöldes-kékes világból melegebb színekre váltott, a barnák, sárgák és vörösek kerültek előtérbe.

fn3ferenczynoemi

Szent Erzsébet

1927-től a harmincas évek közepéig férjével együtt Brassóban élt, majd végleg Budapesten telepedett le. A harmincas években alkotta meg tájképeinek a sorozatát, melyben a tömör líraisággal a hazai táj jellegzetes szépségeit mutatta meg. A Szent István az egyetlen történeti tárgyú gobelinje, 1941-ben készítette Nyíregyháza városának a 10 négyzetméter nagyságú kompozícióját. Nagyvonalúan egyszerű, ünnepélyes emelkedettségével méltóképpen ábrázolta a jelenetet.

fn4ferenzynoemi

Szent István

A felszabadulás után születtek a Fahordó nő, a Rügyező fa és a Felvonulás című gobelinjei. Utolsó művei – LeánykoszorúAnya gyermekkel  ismét a lírai hangnemben jelentek meg. Az Iparművészeti Főiskola tanáraként lehetősége nyílt arra, hogy művészeti elveit tehetséges és nyitott fiatalokba plántálja, és megpróbáljon a gobelinművészet körül olyan légkört kialakítani, amit az megérdemel. Visszahúzódó, zárkózott természete ellenére tanítványaival szeretetteljes, baráti légkörben, elmélyült gonddal foglalkozott. Mindenét, a sok-sok akvarellt, gobelineket, szövőszékét, fonalait, mind a tanítványaira hagyományozta.

fnoemi08ferenczynoemi

Rügyező fa

 

Források:
Cseh Miklós: Ferenczy Noémi. Képzőművészeti Alap Kiadó, 1963.
Szabó Katalin: Ferenczy Béni. Budapest: Corvina Kiadó, 1967.

Képek:
Ferenczy Károly: Béni és Noémi
Ágaskodó ló
Noémi
Szerelemespár
Petőfi Sándor
Karinthy bronzérme
Ferenczy Béni felesége
Teremtés
Menekülés Egyiptomba
Nővérek
Szent Erzsébet
Szent István
Rügyező fa

0
megosztás

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás