facebook youtube rss
2020. július 14. | 04.02

95 éve született Nagy László

nyc3a1ry kr nagylszc3a9csim

Nagy László és felesége, Szécsi Margit

Nagy László Kossuth-díjas költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a Veszprém megyei Felsőiszkázon született 1925. július 17-én, a családi emlékezet szerint azonban július 14-én. Olyan paraszti családból származott, amely szorgalmával a módosabbak közé emelkedett és igényt tartott a műveltségre is. Apja, Nagy Béla, elismert gazdaként különböző tisztségeket töltött be, bíró is volt, festőnek készült. Anyja, Vas Erzsébet, nyárádi születésű gazdalány volt. Négy gyermekük közül László a második, István a negyedik, aki Ágh István néven vált jeles költővé. A családot kulákoknak minősítették, politikailag idegeneknek, ellenségnek tekintették őket, és úgy is bántak velük. Az apa úgy halt meg, hogy nem békült meg a világgal, amely tönkretette őt.

Iskolák

Nagy László a szülőfalujában öt osztályt végzett. 1935-ben csontvelőgyulladás támadta meg a lábát, többször műtötték, közben idegek sérültek meg, így élete végéig járógép használatára kényszerült. Betegsége miatt két évet késett tanulmányaival. 1938-ban pápai diák lett lánytestvéreivel, unokatestvéreivel együtt, az anyai nagymama felügyelete alatt. 1938–1941 között végezte el a polgári iskola négy osztályát, az első kettőt magánúton, egy év alatt. 1941–1945 között a református kollégium kereskedelmi középiskolájában folytatta tanulmányait, 1945 júliusában érettségizett.

Grafikus és költő

Nagy László 18 éves kora óta rendszeresen írt verseket, de környezete inkább csak festői ambícióit ismerte. 1946-ban Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait. Egy év múlva átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, a rajz szakon Kmetty János növendéke lett, Barcsay Jenő is tanította. Közben a népi kollégiumi mozgalom lelkes híve lett, őt is magával ragadta a „fényes szellők lendülete”. 1948 nyarán eldöntötte, hogy mégis inkább költő lesz, s ősszel a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar–szociológia–filozófia szakra, majd félév után áttért az orosz szakra, hogy Jeszenyint fordíthasson. 1949 nyarán jelent meg első verseskötete, a Tűnj el fájás.

Műfordító, kép- és lapszerkesztő

Bulgáriába kapott ösztöndíjat, hogy tanulja meg a nyelvet és fordítson belőle. Két évet töltött ott 1949-1951 között, és később is gyakran visszajárt. Hazatérése után szembesült az ötvenes évek hazai valóságával, az iszkázi család beszolgáltatásokkal megnyomorított sorsával. Elment bizakodóan, és egy olyan légkörbe érkezett haza, amellyel már nem azonosulhatott, fel kellett dolgoznia az ellentétes élményeket. Közben azonban alaposan elsajátította a bolgár nyelvet. Megismerte Bulgária történelmét, irodalmát, néprajzát, találkozott az ottani népi élettel és az értelmiséggel. És ami eleve célja volt a kiküldetéskor, fordítani kezdte a bolgár népköltészet és a bolgár klasszikus költők remekeit.

Már indulásakor jó költőnek tartották, de hazaérkezte után hamarosan legjobb műfordítóink közt is elfoglalhatta helyét. 1952 nyarán már határozottan látta a feladatait, s Juhász Ferenccel együtt hozzáfogott egy újfajta költői nyelv, poétika, szemlélet kidolgozásához. Közben elég nehéz anyagi körülmények között élt, de nem vállalta, hogy a Szabad Nép munkatársa legyen.

1952. augusztus 20-án házasságot kötött Szécsi Margit költővel. A következő évben megszületett András fiuk. Zelk Zoltán főszerkesztő a Kisdoboshoz hívta munkatársnak, ez biztosította megélhetését. 1953-ban Zuglóban lakást kaptak, és megjelent első műfordításkönyve, a Szablyák és citerák.

19317062

A gyermekújság 1957 elején megszűnt, a költő ebben az időszakban elsősorban műfordítóként lehetett jelen az irodalmi életben. Ezt a tevékenységet is meghatározónak tartotta. A népköltészet mellett elsősorban García Lorca, Dylan Thomas, modern lengyel és régi kínai költők verseinek fordításai emelendők ki.

1959-ben az Élet és Irodalomnál – tekintettel képzőművészeti felkészültségére – először a lap képszerkesztője, majd – ezt a tevékenységet is megtartva – főmunkatársa lett egészen a haláláig.

Gyűjteményes kötetek, illusztrált verseskönyvek

1957-ben jelent meg először gyűjteményes kötete, a Deres majális, ezt követően azonban 1965-ig nem adták ki könyvét. A Himnusz minden időben azonban áttörést hozott. A következő esztendőben – a három József Attila-díj után – megkapta a Kossuth-díjat, s lírája rendkívül népszerű lett. 1976-ban a bulgáriai Szmoljan városa díszpolgárává választotta, halála után pedig emlékmúzeumot avatott tiszteletére.

Himnusz20minden20idC591ben2028196529

Nemcsak életútján, hanem művészetében is fontos szerepet játszottak az alkotótársak: képzőművészek, filmesek, színészek (Berek Kati, Huszárik Zoltán, Kondor Béla, Latinovits Zoltán, Sebő Ferenc, Vígh Tamás és mások).

Családjával 1967-ben Óbudára költözött, az Árpád fejedelem útjára. Ha tehette, hazament Iszkázra, pihenni pedig Szigligetre jártak az alkotóházba. Gyűjteményes kötete 1966-ban, újabb verseivel és válogatott műfordításaival kiegészítve, 1967-ben jelent meg. Az 1960-as évektől ismét létrehozott képzőművészeti alkotásokat, festett, rajzolt, faragott, illusztrált néhány verseskönyvet is. Első kiállítására már csak posztumusz került sor 1979-ben a hatvani múzeumban.

A halál gondolata, látomása, később félelme egyre többször jelent meg mind szemléletesebben verseiben. Nem egy nagy költeménye – Jönnek a harangok értem vagy a Menyegző – a haláltáncok képeit idézik. 1978. január 30-án, influenzából lábadozva percek alatt végzett vele az infarktus. 1978. február 6-án temették el a Farkasréti temetőben. A síremlék kopjafa Szervátiusz Tibor műve. Szécsi Margitot 1990 végén helyezték társa mellé örök nyugalomra.

Költészete

Paraszti származása határozta meg korai költészetét: a falusi idill, a pogány kori elemeket is őrző népköltészet, a népi élményvilág és József Attila hatása érezhető korai verseiben. Szemléletét a kétkezi munka becsülete, a természet, a közösségi szokások és törvények tisztelete határozta meg. Az idill mellett az illúzióvesztésnek, a falusi közegből való kiszakadásnak is nagy szerepe van, pl. Adjon az Isten című versében.

Az 50-es évektől erősen megváltozott a kultúrpolitikai légkör. A költőket-írókat próbálják megnyerni a politikai eszmék népszerűsítésére. Akik nem állnak be ebbe a sorba, azok közül sokat hallgatásra ítélnek. Nagy László, mint paraszti származású tehetséges fiatal, népi kollégista és külföldi ösztöndíjas, „a rendszer” támogatottja lehetett volna, de nem lett. Innentől kezdve költészetében egyre gyakrabban jelenik meg a drámaiság, a humánus értékek veszélyeztetettsége, ekkor foglal állást verseiben a rendíthetetlen  erkölcsiség, a tisztesség, a humánum, az emberhez méltó lét mellett. Kései költészete sok esetben a kortárs és korábbi költők-művészek megszólítása, előhívása (József Attila, Berzsenyi, Vörösmarty, Ady, Latinovits, Kondor Béla, Huszárik Zoltán, Berek Kati stb.)

A felsőiszkázi szülői ház 1984 óta Nagy László Emlékmúzeum.

„Nagy Lacinak különös fénye volt. Az arcának, a tekintetének, a mosolygásának, a mozdulatainak. Ezt a fényt a feje feletti glória adta, aranyozta be vele lényét. Mint a szentekét. Mert Nagy László szent ember volt. Egyetlen mindmáig, akinek a nevét az írószövetségi választólapon szavazáskor nem húzta át senki. Ha valaki népi író-költő volt valaha is ebben az országban, hát Nagy László az volt. De én soha urbánusabb, entellektüelebb lélekkel nem találkoztam, mint ő. Lám, milyen jól megfér egyazon testben kétfajta lélek: és hogy a kétlelkűség is lehet egy, sőt három is lehet egy; miként az Atya, a Fiú, a Szentlélek is egy az Igazisten képében…” (Végh Antal)

Források:
Nagy László
Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. 2. köt. Budapest: Trezor Kiadó, 1992.

Képek:
Nagy László és Szécsi Margit
Szablyák és citerák
Himnusz minden időben

0
megosztás
Tovább a kategóriában: « Július Nyári szünet »

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás