facebook youtube rss
2015. március 12. | 08.00

Március 15.

Petőfi Sándor: Márciusi ifjak

Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt,
Mi valánk a legelsők, kik
Tenni mertünk a honért!

Mi emeltük föl először
A cselekvés zászlaját,
Mi riasztók föl zajunkkal
Nagy álmából a hazát!

A földet, mely koporsó volt
S benn egy nemzet a halott,
Megillettük, és tizennégy
Milljom szív földobogott.

Egy szóvá s egy érzelemmé
Olvadt össze a haza,
Az érzelem lelkesűlés ,
A szó szabadság vala.

(részlet)

 

 

Európai forradalmak

1848 első forradalma Palermóban január 12-én tört ki az abszolutisztikus uralkodói gyakorlat ellen, ezt követte a nápolyi forradalom január 27-én. Ezek előre vetítették a küszöbön álló európai hatalmi viszonyok újabb átrendeződését, de igazi áttörést a február 22-én, Párizsban kitört forradalom hozta meg, mely elűzte Lajos Fülöpöt és kikiáltották a köztársaságot. Batthyány Lajos és Kossuth Lajos úgy látták, hogy a Habsburg Birodalom megrendült külpolitikai helyzetét fel kell használni a reformellenzék programjának megvalósítására. Március 3-án Kossuth az ellenzék nevében történelmi jelentőségű indítvány tett, követelte Magyarországon a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független nemzeti kormány megteremtését. Kossuth beszéde, melyet azonnal lefordítottak német nyelvre és ki is nyomtattak, erjedést indított meg a császárvárosban. Március 13-án Bécsben is kitört a forradalom.

Pest-Buda forradalma

Habár az országgyűlés Pozsonyban ülésezett, az érdemi döntések Bécsben születtek, de Pest-Buda mégis az ország egyik politikai központjává vált. A nemesi és polgári értelmiség, költők, írók, publicisták, színészek, festők képviselték a polgári átalakulás eszményét. A fiatal értelmiség egyik jelentős csoportja a Pilvax kávéházban tartotta összejöveteleit. A bécsi forradalom híre után ezek a fiatalok úgy döntöttek, hogy önállóan cselekednek. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vajda János, Jókai Mór és társaik elhatározták, hogy cenzori engedély nélkül kinyomtatják a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.

Március 15-én reggel Petőfiék szemerkélő esőben elindultak a Pilvaxból az egyetem felé, ahol az egyetemista diákok tömegesen csatlakoztak a menethez, majd együtt folytatták útjukat Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához és követelték, hogy Landerer nyomtassa ki a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. A nyomdászok lelkesen teljesítették a fiatalok kérését cenzori engedélyezés nélkül is.

Vinzenz Katzler: A Landerer és Heckenast nyomda előtt 1848. március 15-én (litográfia)

Délután három órakor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tömeg a pesti Városházához vonult, aztán a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon át megindult Budára, hogy kiszabadítsa Táncsics Mihályt. A Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, szabadon bocsátotta Táncsicsot és eltörölte a cenzúrát. Este a Nemzeti Színház Bánk Bán díszelőadásával ünnepelte győzelmét.

Preiszler József: A Pilvax Kávéház (színezett tollrajz)

Jókai Mór: A márciusi fiatalság

„Március 14-ikén este adtunk egymásnak találkozást az én szállásomon, melynek lakosztályán Petőfiékkel osztoztunk.
Másnap reggel négyen jöttünk össze, a kitűzött találkozó helyen: Petőfi, Vasvári, Bulyovszky és én; de többi társaink Degré, Bozzai, Vajda János, Sükey, Pálffy Albert, Emődy, Oroszhegyi, Dobsa a Pilvax-kávéházban vártak reánk, az úgynevezett „közvélemény asztalánál”.
Korán reggel volt: borús, esős idő.
Petőfi az elmúlt éjjel megírta költeményét: „Talpra magyar, hí a haza!”
Én pedig a pesti tizenkét pontját a fiatal Magyarországnak: „mit kíván a magyar nemzet?” a nép által megérthető magyarázattal alakítottam át. A tizenkét pont összeállítása Irinyi József műve volt, ki azt a Pesti Kör elé terjeszté.
A kérdés csak az volt március 15-ikének reggelén, hogy mi történjék e tizenkét pontos petícióval.
Apelláljunk a népre! Ez volt közös megegyezésünk.
Vasvári Pál kezében elefántcsont-fogantyús botjával oly hevesen hadonászott, hogy a pálcatőr kirepült a botjából s az én falam szögletében állt meg a hegyével.
„Jó ómen!”
Előre a vassal!
S ezzel a szóval kezdődött meg az örökké emlékezetes 1848-iki március 15-ike: a sajtószabadságnak, a népszabadságnak örökké emlékezetes napja.”

Lapok Petőfi Sándor naplójából

„Üdvez légy születésed napján, magyar szabadság! először is én üdvezellek, ki imádkoztam és küzdöttem érted, üdvezellek oly magas örömmel, amilyen mély volt fájdalmam, midőn még nélkülöztünk tégedet!

Oh szabadságunk, édes kedves ujszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig,míg csak él egy magyar; ha nemzetünk utolsó fia meghal, borulj rá szemfedő gyanánt … s ha előbb jön a rád a halál, rántsd magaddal sírodba az egész nemzetet, mert tovább élni nélküled gyalázat lesz, veled halnia pedig dicsőség!

Ezzel köszöntelek, ez legyen utravalód az életben. Élj boldogul! … nem kivánom, hogy ne találkozzál vészekkel a pályádon, mert az örökké nyugodt élet fél halál, de legyen mindig férfierőd a vészeken diadalmaskodni!

Késő éj van. Jó éjszakát, szép csecsemő … szép vagy te, szebb minden országbeli testvéreidnél, mert nem fürödtél vérben, mint azok, téged tiszta örömkönnyek mostak; és bölcsőd párnái nem hideg, merev holttestek, hanem forró, dobogó szivek. Jó éjszakát! … ha elalszom, jelenj meg álmaimban ugy, amilyen leszesz férfikorodban, amilyen nagynak, ragyogónak, a világtól tiszteltnek én reméllek!”

 

Források:

Hermann Róbert: Forradalom és szabadságharc 1848-1849. Budapest: Kossuth kiadó, 2009.
Jókai Mór: A márciusi fiatalság (visszaemlékezés) In: Írói arcképek. Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó, 1955. p. 214-215.
Lapok Petőfi Sándor naplójából. In:Margócsy István (szerk.): Petőfi Sándor. Budapest: Új Mandátum, 1998. p. 142.

Képek:

Barabás Miklós: Petőfi Sándor – litográfia
Tizenkét pont
Nemzeti dal
Vinzenz Katzler: A Landerer és Heckenast nyomda előtt 1848. március 15-én - színes litográfia
Preiszler József: A Pilvax Kávéház

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás