facebook youtube rss
2015. április 23. | 10.27

TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJA

A Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlése kezdeményezte a Táncművészet Világnapjának megtartását. Az ünnepet 1982-ben, az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének Nemzetközi Táncbizottsága hozta létre. Időpontjának az egyetemes táncművészet megújítójának, a francia Jean-Georges Noverre klasszikus balett művész születésnapját, április 27-ét választották. A világnap legfontosabb célja a népszerűsítésen kívül az, hogy a tánc jelen legyen az oktatási rendszerben az alapfokú oktatástól egészen az egyetemig.

 

 

Jean-Georges Noverre

Noverre volt az első, aki a balettet a színházművészet sajátos műfajaként értelmezte. Fő műve aLevelek a táncról és a balettekről, a táncirodalom alapdokumentuma, mely alapvető esztétikai és gyakorlati kérdéseket jár körül: egyenrangú-e a tánc a többi művészettel; alkalmas-e közlésre a tánc; hogyan komponáljunk táncdrámát; milyen a tánc és a társművészetek viszonya? A Leveleket egyébként Cloude Bourgelat-hoz, egy francia állatorvoshoz írta. A XVIII. század második felének enciklopédistái, Voltaire, Rousseau és Diderot is egyenrangúként tekintett Noverre-re, a balett mesterére, pedig a balettet ők sem tartották „igazi” művészetnek. Szülei katonai pályára szánták, de hamar kiderült, hogy a színházhoz és a tánchoz vonzódik. Tizenhat évesen mutatkozott be táncosként XV. Lajos, francia király előtt. Dolgozott Lyonban, Londonban, Párizsban, majd Bécsben is, ahol Mária Terézia gyermekeinek, Marie-Antoinette-nek és József főhercegnek is adott magánórákat. 1771-ben, a mindössze 15 éves Mozart egy hercegi esküvőre komponált művet Milánóban, melyhez Noverre tervezte a táncokat. A Párizsi Táncakadémia a tagjai közé választotta, majd Bécsben Mozarttal és Gluckkal együtt elnyerte a lovag címet is. Kis semmiségek címmel balettzenét is írt Mozart, melyet 1778-ban mutattak be a Párizsi Operában. 1795-ben Londonban a trónörökös pár esküvőjére komponált balett tánca is nagy sikert aratott.

Jean-Georges Noverre

Levelek a táncról és a balettekről

„Uram! A költészet, festészet s a tánc nem egyéb, de ne is legyen egyéb, mint a természet hű másolata; ennek a másolatnak a hűsége őrizte meg az utókor számára a Racine-ok, Raffaellok műveit, minekutána (s ez még ritkább) a maguk kora is elismerte őket. Többé-kevésbé a táncművészet bűne is, hogy e nagy nevek mellé nem tehetjük oda a balett mestereinek a nevét, akik nagyhírűek voltak a maguk korában, s ma alig ismerik őket. A balett festmény, a színpad vászon, az alakok gépies mozdulatai a festékek, arcvonásaik – ha szabad ezt mondanom – az ecset, a jelenetek összessége, a zene megválasztása, a díszlet és a jelmez a színezet, a szerző pedig a festő.”

„Tűz és energia lesz a képeitekben, és igazság, ha ti magatok is átérzitek, amit ábrázolni akartok, s telítve vagytok vele. Lelkesen szeressétek a magatok művészetét. A színházi kompozíció sikere attól függ, hogy mennyire érző a szív, megrendült a lélek, izzó a képzelet, harsogók a szenvedélyek, és mennyire ragyog a tehetség.” (Jean-Georges Noverre)

Edgar Degas

A francia Edgar Degas festőművész az 1870-es évek elejétől, több mint negyedszázadon át balett-táncosnőket festett, vázlatokat és szobrokat készített róluk. A következő videón a legismertebb festményeit láthatjuk, melyek balerinákról, próbákról, előadásokról készültek.

Felső-Tisza-vidéki pásztorbotoló és verbunk

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus és Berecz András, a Fölszállott a páva győztese mutatja be, meséli el a pásztorbotlót és a verbunkost. A középkori fegyvertáncok maradványait a pásztorság őrizte meg az utókor számára. A bottal járt legényes, a botoló, a botforgatás rejtelmeibe is bepillantást nyerhetünk. Verbunk táncunk a nevét, a 18. század közepétől ismert táncos katonatoborzás német kifejezése (werben = toborozni, csalogatni) után kapta.

Magyar Nemzeti Táncegyüttes – Sírnak a harangok

Egy régi legenda szerint a szabolcsi kis falu, Uszka lakosai, mielőtt a labancok porig égették volna házaikat, elásták a falu két értékes harangját, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe. A harangokat elrejtő kurucok már régen meghaltak, a rejtekhelyet azóta sem találják; de minden veszedelemkor – amelyből az évszázadok során bőven jutott az ott lakóknak – az emberek hallják, hogy a távolból sírnak az elásott harangok. Így volt ez 1848-ban is, amikor nemzetőreinket temették, de sírtak az uszkai harangok a trianoni döntés előtti éjszakán is, amikor tisztán hallatszott, hogy hangosan, zokogva siratják elveszett magyar fiainkat. Az együttes ezzel a táncjátékkal emlékezett meg az első világháború szomorú évfordulójára, amely háborúban annyi fiatalember ontotta vérét, s annyi szenvedést okozott.

Mozart – Jiri Kylián: Hat tánc

A videón a Magyar Nemzeti Balett nagy sikerű modern balett-estjének részletét láthatjuk. Jiri Kylián koreográfiája Mozart zenéjére (Hat német tánc) nem egyéb, mint a mozarti játékosság és temperamentum átültetése emberi mozdulatokba, megannyi villámtréfa, briliáns táncnyelven, fergeteges tempóban elmesélve.

Faludy György: Balett-táncos

(részlet)

A lebegés a rigolyám,
giroszkóp minden csigolyám,
ahányszor forgok, nyújtozom
vagy ugrok: győzök Newton-on,
körzők a forgócsontjaim,
diótörők a combjaim,
csuklóim szálló bóbiták,
a tarkóm kétszáz hóvirág,
s ez köldököm lehunyt szeme:
hány lány és fiú fúlt bele!

Weöres Sándor: Harminc bagatell

(részlet)

Rock and Roll

a taxi
a praxi
a gyerünk zabálni
a füstölgő tüzes Cotopaxi
a jöhet akármi
Lóri ma kiköpöm a zagyvelőm
fölakasztom a hátgerincem
fazékba kilugozom a tüdőm
de a tollas bőrödet is kimosom
a csinos ing meg a nyakke- a nyakke-
beleidet én ma kitaposom
meg a bádogminták is mi vagyunk
a taxi
a praxi
a gyerünk zabálni
a füstölgő tüzes Cotopaxi
a jöhet akármi

Táncolj a hídon!

Tízperces táncakcióra készül a tánc világnapján, 2015. április 29-én délután 4 órakor, a Margit híd déli járdáján a Góbi Rita Társulat, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, valamint a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola. A flashmob célja annak bemutatása, hogy a kortárs tánc nem csupán művészi önkifejezési eszköz, hanem olyan mozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart és a közérzetre is jó hatást gyakorol. A Táncolj hídon! elnevezésű kezdeményezéshez bárki csatlakozhat április 29-én, nemtől, kortól és táncos képzettségtől függetlenül.

Az őskorban is megvoltak azok a rítusok, amiken keresztül az ember eljutott a transzcendens állapotig, és erre most is vágyik. Ezeket a mai, őskori rítustáncokat zenei fesztiválok idézik elő, ahol az emberek szeretnék elfelejteni a mindennapok nehézségeit és kitombolni magukat. Ahhoz pedig, hogy eljussanak egy magasabb, eksztatikus állapotig, a táncot használják, ami ösztönösen jön belülről. Gyönyörű ezt megfigyelni. (Góbi Rita)

Források:

Hézső István: Előszó a második kiadáshoz. In: Jean Georges Noverre: Levelek a táncról és a balettekről. 2. átd. kiad. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2008. p. 7-16.
Jean-Georges Noverre: A balett szerkezete. In: Levelek a táncról és a balettekről. 2. átd. kiad. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2008. p. 33.
Fidelio

Képek:

balettáncos
Jean-Georges Noverre

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás