facebook youtube rss
2015. máj. 06. | 06.52

Madarak és Fák Napja

Gyurgyalag

Hermann Ottó az Országos Állatvédő Egyesület közgyűlésén

1900. február 25-én az Országos Állatvédő Egyesület közgyűlésén Herman Ottó a következő szavakkal indokolta a madarak és fák napjának hazai megrendezését: „Az Egyesült Államok minden iskolájában egy nap kizárólagosan a madaraknak van szentelve akként, hogy a tanító azon a napon - tanítványainak felfogásához mérten - szép és beható előadást tart a madarak életéről, jelentőségéről a természet háztartásában, az ember gazdaságában, de lelkületében is. És ugyancsak minden iskolában az évnek egy bizonyos napja a fáknak van szentelve. E napon az oktató a fák jelentőségét fejtegeti, a súly azonban arra van fektetve, hogy minden gyerek valamely alkalmas, kopár helyen egy pár csemetét ültetet, amely aztán magával a gyerekkel növekszik, így a gyermek lényéhez fűződik.”

1906. évi I. törvénytől az 1996. évi LIII. törvényig

Az 1906. évi I. törvénycikk a mezőgazdaságra hasznos madarak védelme végett Párizsban 1902. évi márczius hó 19-én kötött nemzetközi egyezmény, valamint az ennek függelékét képező két jegyzék beczikkelyezéséről az 1902-es európai egyezményt törvényi szintre emelte Magyarországon. Herman Ottó közbenjárásával gróf Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter 26.120/1906 számú körrendeletet bocsátott ki, melynek értelmében minden év májusában vagy júniusában külön napot kellett szentelni a madaraknak és fáknak.A háború előtt az állatvédelem komoly ifjúsági mozgalommá szerveződött, a háborút követő évtized alatt háttérbe szorult, majd gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter 1931-es rendeletében újította meg. A második világháború és az azt követő szocializmus ismét nem kedvezett a kezdeményezésnek, elsősorban amerikai múltja, és a Horthy-rendszerben történt újjászületése miatt. Mai formáját a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény adta meg, a 64. § (3) bekezdése alapján minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja.

Kányádi Sándor Pacsirta

Pacsirta zeng a magasban, gyűrűzik
hangjától a levegő; lüktető
köröcskék pengetik a nap
feszes sugarait.
Zeng, zeng, zeng a pacsirta, óceánra
menekült kis kalózadó,
s azt sugározza egyre,
fáradhatatlanul,
hogy milyen rettenetes éjszakánként
egy magányosan didergő kökénybokor
alján virrasztani.

 

Áprily Lajos: Kék sugarak

Az anyám szeme elmúlt nyolcvanéves,
de mint a szajkó szárnya-tolla: kék.
Nézem s mögötte messze felmagaslik,
ahol laktunk, az erdős kék vidék.

 

Én nem tudom, hogy milyen kék a tenger,
mi hegyre mentünk, ha kék volt a nyár.
Nekünk az erdő volt a végtelenség,
nekem a szajkó volt a kékmadár.
(részlet)
Kék szajkó

 

Reményik Sándor: Fagyöngy

 

Ha könny a gyöngy:

A fagyöngyök az erdők könnyei,

Parányi könnyek, mozdulatlanok,

Fák sudarára fagyott sóhajok,

Az erdő gyöngybefagyott bánata,

Élősködők, mint minden bánat,

Amely az élet ütőerére támad

És lassan, észrevétlen

Felszürcsöli vérét a büszke fáknak.


Fehér Fagyöngy

 

Kosztolányi Dezső: Fák beszéde

Almafa

- Bő, zöld szoknyában, széles terebéllyel
mesékről álmodom, ha jő az éjjel.
A lombjaim közt almák aranya.
Mindig csak adnék, én, örök anya.

 

Nyárfa

- Mily szép nevem van. Hallod? Nyárfa, nyárfa.
Karcsún, fehéren állok a határba.
Úgy reszketek és sírok, mint egy árva.
S minden széllel zenélek, mint a hárfa...
(részlet)

virágzó almafa

Márai Sándor: A nagy erdőkről és a fenyőkről. (Füveskönyv - részlet)

Az erdőkben van valami megrendítő, különösen a fenyőerdőkben. Nemcsak sötét és következetes hallgatásuk rendít meg, mély árnyaik, templomi fenségük és áhítatos magatartásuk. Megrendítő az élet akarata, mellyel egy nagy erdő kifejezi a világerőket. Gondoljuk csak el, miféle erők és szándékok építették az ötvenméteres fenyők százezreit! Mit pazarolt el a természet magvakban, porzókban, bibékben, kísérletekben, napsütésben, esőben, széljárásban, míg egy ilyen erdő felépült! S milyen céltudatos és néma ez a létezés, mely semmi egyebet nem akar, csak lenni, csak felnőni és évszázadokon át megmaradni, teljesen kifejezve önmagát, lélegezve, felelve a világnak s ugyanakkor nem tör senki és semmi ellen, otthont és életet ad élőlények milliárdjainak. Milyen nagy és bölcs közösség ez az ötvenezer holdas fenyőerdő. Mint az ősapák, úgy őrködnek az élet fölött a fenyők. Egyszerre felelnek hatalmas törzsükkel a földnek és az égnek. Amikor csak teheted, menj az erdőbe.

Források:
Nádai Magda: Erdei ünnepek és hétköznapok gyerekekkel: Programok Madarak, fák napjára, Erdők hetére és az egész éves erdőjáráshoz. Budapest: Flaccus Kiadó, 2005. 374 p.

Képek:
Gyurgyalag
Kék szajkó
Fehér Fagyöngy
virágzó almafa

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás