facebook youtube rss
2015. június 15. | 12.28

FERENCZY BÉNI és FERENCZY NOÉMI

 

Ferenczy Béni Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus és illusztrátor 1890. június 18-án született Szentendrén. Szobrászatunk egyik legnagyobb, iskolát teremtő mestere. Pályájának kezdete egybeesik a modern európai szobrászat kialakulásával, működése híven tükrözi a XX. század első felének törekvéseit. A humanizmus, a líraiság, a klasszikus görög és reneszánsz művészet kezdettől fogva kihatott egész munkásságára, ezen túl európai bolyongásainak formai és szellemi hatásait is feldolgozta művészetében. Ikertestvére, Ferenczy Noémi Kossuth-díjas festőművész, a magyar gobelinművészet megteremtője. Nemcsak tervezte alkotásait, hanem saját maga készítette el azokat, kartonra tervezett festményeit maga szőtte, növényi festékkel saját maga által színezett gyapjúfonalakból. Kárpitjai igen erősen dekoratív hatásúak, síkszerűek, újító volt ilyen téren is. A képein egyformán fontos volt a figura és a természet. Gobelinjeinek lírai színvilága is egyedi, a kezdeti erős színektől haladt a pasztell felé.

Gyermekkoruk

Az ikertestvérek hat éves korukban szüleikkel átköltöztek Nagybányára. A család és környezete döntően meghatározta életüket, elveiket. Édesapjuk, Ferenczy Károly a nagybányai mesterek egyik vezéralakja volt, édesanyjuk, Fialka Olga festőnő. A szülők klasszikus műveltségű polgárok voltak, akik a művészet, a zene, az irodalom és idegen nyelvek ismeretét és szeretetét adták át gyermekeiknek. Tovább adták humanizmusukat, lelkesedésüket az emberért, az emberi szépségért.

FERENCZY BÉNI

Tanulmányait a nagybányai főiskolán kezdte meg, mestere Réti István volt.  Ferenczy Béni végigjárta Európa legismertebb művészi centrumait, először a firenzei Scuola Liberában, majd Münchenben tanult, de a nagy inspiráció, az igazi élmény Párizs volt. Az első világháború előtt fénykorát élte a város és a művészet, Cézanne, Rodin, Maillol és természetesen Ady városa. Rodin tanítványa, a szobrász Bourdelle volt a tanára, aki a francia katedrálisokról és a görög művészetről tartott előadásokat. Hazatérése után, 1912-ben beválasztották a Nagybányai Festők Társaságába, majd hosszabb időre ismét Párizsba ment, Alexander Archipenkó iskolájába iratkozott be, ahol leginkább a nemzetközi társaság szelleme ragadta meg. Hazautazása előtt kirándulást tett Chartres-be, ahol a gótikus katedrális és annak szobrai, üvegablakai egy életre szóló élményt nyújtottak számára.

Az I. világháború idején

1916-ban a Ferenczy család gyűjteményes kiállításon mutatta be a szobrait és rajzait, ahol testvérei, a festő Valér és a gobelin-művész Noémi is bemutatkozott.1916-19 közötti időszak jelentős volt művészi fejlődésében, ekkor találta meg baráti körét, alakította ki a kapcsolatait. Megismerkedett a baloldali értelmiségi kör tagjaival és 1919-ben, a Tanácsköztársaság győzelme után a Direktórium szobrász tagja lett, majd bukása után emigrációba kényszerült, először Pozsonyba ment, majd1921-től Bécsben telepedett le.

Ágaskodó ló

Bécs, Berlin, Moszkva és újra Bécs

 

Hosszú ideig Bécs jelentette számára az otthont, családot alapított, sokat dolgozott, sorozatot készített a Szent István dóm gótikus szobrairól, vedutákat (rajz, festmény, vagy metszet városról, egyéb helységekről) Bécs környékéről, díszleteket tervezett és megkezdte érmeinek sorozatát. Élményekben gazdag, mozgalmas éveket töltött Bécsben, melyet egy kis időre megszakítva, 1923-24-ben Berlinbe költözött. Az emigráció éveiben Budapesten is volt kiállítása a Nemzeti Szalonban. Az 1913-ban készült Szent György-szobron még erősen dominál a körvonalak dekoratív ritmusa, a stilizálás. A klasszicista korszaka ezt követően bontakozott ki, ennek egyik szép példája, az ikertestvéréről, Noémiről készült szoborfej. A párizsi kubista irányzat hatásai Bécsben készült munkáiban jelentek meg, ahol lehetősége nyílt monumentális alkotások elkészítésére. A művek egyszerűsödtek, tömörebbé, plasztikusabbá váltak, mint az 1929-ben készült Tevékeny élet című dombormű.
1932-ben Moszkvába utazott és négy évig élt kint, érméket, szobrokat készített. A szovjet Akadémia felkérte Bécs építészettörténetének megírására. A Puskin Múzeum modern gyűjteménye lenyűgözte a művészt, a harmincas évek végén készített művész-érmek ragyogó sora idézi fel élményeit. Moszkvában ismerte meg második feleségét, egy magyar asszonyt, akinek alakja és Ferenczy Béni művészete elválaszthatatlanná vált. 1936-ban visszatért Bécsbe. Világosan látta Európa politikai helyzetét, a fasizmus előretörését, azt latolgatta, hogy hova emigrálhat majd.

 

Noémi

II. világháború idején

Az Anschluss után hazatért. Csendben elvonulva, ezekben az években alkotta legszebb műveit. Humánumával, művészetének harmóniájával próbálta fenntartani az emberi hitet ebben az elembertelenedett világban. Feleségének szép alakja gyakran jelent meg rajzain, kisplasztikáin, akvarelljein. Kisplasztikái az emberi testnek bensőséges érzéki szépségét mutatják meg (Danaé, Atalanta, Kuporgó lány, Szerelmes pár). A háború idején is voltak kiállításai idehaza és külföldön is, 1941-ben az Ernst Múzeumban, 1942-ben a velencei biennálén és 1944-ben pedig Svájcban. Műterme és sok alkotása sajnos elpusztult a háborúban.

1945 után

A felszabadulás után a Magyar Művészeti Tanács képzőművészeti szakosztályának a tagja lett, majd 1946-tól négy évig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban az elsők között kapott Kossuth díjat, majd Kiváló művész címet. A magyar szobrászat legizgalmasabb alkotása a Játszó fiúk. 1948-ban lehetőséget kapott köztéri szobrok elkészítésére. Petőfiről mintázott szobra egy új korszak főműve, ahol a halk csengésű lírát a drámai hang váltja föl. A szobrot Gyulán helyezték el. 1952-56 között könyvekhez, versekhez készített címlapot, illusztrációt, többek között Illyés, Kosztolányi, Krúdy és Móricz műveihez. 1954-56 között három arckép készül el Pilinszky Jánosról, Németh Lászlóról és Juhász Ferencről.

Petőfi Sándor

Éremművészete

Éremművészete éppúgy iskolát teremtett, mint érett korszakának szobrai. A művész-érem kedves területe volt éremművészetének. Az egyetemes történelem és a művészettörténet legnagyobbjait ábrázolta Leonardotól Bartókig. Ady Endréről két érmet mintázott, egyet 1919-ben profilból, a másikat egy évtized múlva, a költőt betegágyán ábrázolva. Bécsben készítette el az első magyar Lenin-érmet. A Bartók-érem két változatban készült el 1936-ban. A művészérem-sorozat darabjai a harmincas évek kialakult, érett stílusának jegyeit viselik. Négy érem, még Moszkvában készült: a Daumier-, a Goya-, a Poussin- és a Michelangelo-érem. Ezeket követi 1936-ban Rubens, Van Gogh, 1937-ben Tiziano, Cézanne, Tintoretto, majd 1941-ben Greco érme. A leveleiben említett és felvázolt zeneszerző-sorozat csak terv maradt, de megvalósultak a magyar történelem és szellemi élet nagyjait, főleg költőket ábrázoló érmek, ezek közül kiemelkedik az 1939-ben elkészített Karinthy Frigyes-érem és a Ferenczy Károly-érem. 1951-ben készült a Bem-érem, majd Pollack Mihály-érem és a magyar irodalom nagyjai jelentek meg az érméken, mint Arany János, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel és Bessenyei György. Jelentős éremművészeti tevékenységére való tekintettel, tiszteletére, a hazai éremművész közösség róla nevezte el az Országos Érembiennále nagydíját.

Karinthy bronzérem

Rajzművészete

Ferenczy Béni rajzművészete szobrászi működésével egyenrangú. Ismert rajzai legtöbbször szobrokhoz készített előtanulmányok, mint a Bartók- és Ady-rajz, valamint a feleségéről készített portrék sorozata.1950 nyarán készítette alvó feleségéről öt lapból álló sorozatát, melynek legszebb lapja az Ébredés. 1956-ban súlyosan megbetegedett, megbénult, majd megtanult bal kézzel rajzolni. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon és a velencei biennálén az ő alkotásai reprezentálták a magyar képzőművészetet. 1959-ben Bécsben, Hágában és Európa más országaiban megrendezett kiállításokon is sikert aratott. Ferenczy alakjai, a formák szépségén túl intellektuális feszültséget tükröznek, a szellem, az értelem és a gazdag érzelmek kivetítődését.

Ferenczy Béni felesége

FERENCZY NOÉMI

Tanulmányok

Nem járt főiskolára, akadémiára, ezért egyesek autodidaktának nevezték, de az a légkör, amiben gyerekkorától élt, s a példa, amit magába szívott, minden akadémiával felért. Nehezen találta meg a művészet neki megfelelő ágát. A családja úgy gondolta, hogy a ruhatervezés lesz majd a foglalkozása, ezért 1911-ben ellátogatott Párizs nagy divatszalonjaiba és meglátogatott egy nagyobb múzeumi gobelin-gyűjteményt, mely lenyűgözte. A párizsi Manufacture des Gobelins-ben egy év alatt elsajátította a szövés mesterségét, majd meglátogatta különböző európai nagyvárosok gyűjteményeit és a nagyobb szövőműhelyeket. Ezután hazament Nagybányára, rögtön kapott szövőszéket, fonalat és hozzáfogott első művéhez.

Az első remekművek

Első nagyméretű remekműve, a Teremtés, 1913-ban készült. 1916-ban az Ernst-múzeumbeli „családi” kiállításon apjával és fivéreivel együtt szerepelt, ahol már hét darab, kész gobelint mutatott be. A XIX. század végén a szecesszió iparművészeti hajlandóságai révén újra napirendre került a gobelin. A Manufacture des Gobelins-ben – ahol Ferenczy Noémi megszerezte a mesterség gyakorlati ismeretét – megőrizték a tradicionális technikát, az úgynevezett haute-lisse szövést, melynek lényege, hogy függőleges lánc-szálakkal dolgoznak és alulról felfelé szaporították a képet. Művei leginkább a népdalokhoz hasonlíthatóak, tisztaszívű, gyengéd emberiesség, a lélek és mű harmóniája árad belőlük. Három periódusra tagolhatjuk életművét, első korszak 1912-től 1916-ig tart, fő művei a Teremtés és a Menekülés Egyiptomba, a második korszaka 1917-től 1922-ig, jellegzetes alkotása a Nő madarakkal és a Nővérek. 1922-23-ban fordulatszerűen új irányt vesz művészete és ezen halad évtizedeken át.

Teremtés

A természet szépségének mély, már-már áhítatos szeretete sugárzik a mű minden részletéből. A játékos naivitással megformált állatok, a meseszép madarak az Isten, az első emberpár gyermeki tisztasággal megfogalmazott, kézen fogva álló figurái együtt élnek a növényi motívumokkal.

Menekülés Egyiptomba

A bordűr kifejezetten a barokk gobelinek természethű gyümölcs- és virágfüzéreivel rokon. A szamáron ülő Mária alakja szinte elvész a gazdagon burjánzó növényrengetegben, csak a köpenyének piros színe emeli ki. A jelenetről hiányzik József, de Mária és gyermeke útját gondos állatok vigyázzák.

Nővérek

A humanizmus eszménye jelenik meg az 1921-ben készült a Nővérek című gobelinjén, komollyá, valóságosan komorrá vált Ferenczy Noémi hangja a háború után, bánat és szomorúság tükröződik a képen. Talán a testvériességről beszél, a tiszta szándékú emberek közössége utáni vágya keres kifejezést. Rejtelmesen, tétova cselekvéstelenségben ül hat sötétruhás, szőke nőalak, s középen összehajolva még kettő. A kép négy sarkából benyúló vastag ágakon úgy ülnek, mint pár nélküli, szomorú madarak. A természet még egybefűzi, érzelmi közösségbe keríti ezeket az alakokat. E második korszakában már több szecessziós vonás tükröződik műveiben.

A kiteljesedés korszaka

A harmadik periódus a kiteljesedésének, magára találásának a korszaka, a formátum hosszúkás lett, eltűnt a zsúfolt vegetáció, a természet egyszerű háttér csupán, az alak betölti a teret. A tematika is új, megjelent a dolgozó ember, a munkás-képek sorozata, becsületet ad a munkának, nimbuszt sző köré. Ebben az időszakban Bécsben és Berlinben dolgozott. A berlini Iparművészeti Főiskola igazgatója tanszéket kínált fel, s a bécsi nemzetközi képzőművészeti kiállításra a magyar művészet képviseletében egyedül őt hívták meg Magyarországról. Nőalakjai finom, melankolikusan révedő, hosszúruhás madár-szelid lények, varázsos bájjal, mint például a Szent Erzsébet vagy a Bárányos című alkotásain. A korábbi, hideg zöldes-kékes világból melegebbre váltott, a barnák, sárgák és vörösek kerültek előtérbe.

Szent Erzsébet

1927-től a harmincas évek közepéig férjével együtt Brassóban élt, majd végleg Budapesten telepedett le. A harmincas években alkotja meg tájképeinek a sorozatát, melyben a tömör líraisággal a hazai táj jellegzetes szépségeit mutatja meg. A Szent István az egyetlen történeti tárgyú gobelinje, 1941-ben készítette Nyíregyháza városának ezt a 10 négyzetméter nagyságú kompozícióját. Nagyvonalúan egyszerű, ünnepélyes emelkedettségével méltóképpen ábrázolta a jelenetet.

Szent István

Felszabadulás után

A felszabadulás utáni években olyan műveket alkot, amelyek kapcsolódnak az ország életében történt fordulathoz, változáshoz, mint a Fahordó nő, a Rügyező fa és a Felvonulás. Utolsó művei, a Leánykoszorú és az Anya gyermekkel, ismét a lírai hangnemben jelentek meg. Az Iparművészeti Főiskola tanáraként lehetősége nyílt arra, hogy művészeti elveit tehetséges és nyitott fiatalokba plántálja és megpróbáljon a gobelinművészet körül olyan légkört kialakítani, amit az megérdemel. Visszahúzódó, zárkózott természete ellenére tanítványaival elmélyült gonddal foglalkozott, szeretetteljes, baráti légkörben. Mindenét – sok-sok akvarellt, gobelineket, szövőszékét, fonalait – a tanítványaira hagyományozta.

Rügyező fa


Források:
Cseh Miklós: Ferenczy Noémi. Képzőművészeti Alap Kiadó, 1963.
Szabó Katalin: Ferenczy Béni. Budapest: Corvina Kiadó, 1967.

Képek:
Ferenczy Károly: Béni és Noémi
Ágaskodó ló
Noémi
Petőfi Sándor
Karinthy bronzérem
Ferenczy Béni felesége
Teremtés
Menekülés Egyiptomba
Nővérek
Szent Erzsébet
Szent István
Rügyező fa

 

 

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás