facebook youtube rss
2015. október 07. | 06.23

100 éve született Arthur Miller

Arthur Miller amerikai drámaíró és esszéista, a 20. század legjobb színdarabíróinak egyike, műveiben példázatszerűen fogalmazódnak meg általános érvényű problémák. A színház feladatát abban látja, hogy a nézőt emberibbé és kevésbé magányossá tegye. Írói küzdelmének iránya a magány tapasztalatáról vall, a társadalom atomizáltságáról, sejtekké bomlásáról. Darabjainak vezérmotívuma a magány elleni tiltakozás. Miller olyan drámaíró, aki a személyiség megőrzésének gondját a közösségért érzett aggodalommal tudja párosítani. Miller számára az individumokra széteső társadalom, a sok ezer emberi magány, az Istentől, társaitól elhagyott személyiség sorsa ingerlő és legyőzendő írói gond, faladat. Valamennyi hősében az egyéniség magja a szabadság, az önálló választás, az erkölcsi ítélkezés lehetőségeit hordozza és őrzi. „A körülmények teremtenek minket, de mi többek vagyunk a teremtőnknél.” – mondja Miller.

 

Család

Kézműves családban született 1915. október 17-én Manhattan Harlem negyedében. Szülei ausztriai emigránsok voltak, akiknek otthont és menedéket adott Amerika. Apjának ruhagyára és üzlete volt, de az amerikai gazdasági világválság idején teljesen tönkrement. Alapfokú iskoláit Harlemben, állami iskolában végezte, középiskolába az Abraham Lincoln Középiskolába járt. Miller a középiskolában sportkedvelő diák volt, távol a könyvmoly típusától. Azt, hogy író lesz, akkor döntötte el, amikor elolvasta Dosztojevszkijtől a Karamazov testvérek című regényt. Miután 1932-ben befejezte a középiskolát Millernek megélhetés után kellett néznie, hogy egyetemi tandíját össze tudja gyűjteni. Dolgozott a helyi rádióban, egy manhattani áruházban, teherautó sofőr, majd tisztviselő volt egy autóalkatrész-raktárban.

Egyetemi évek, első darabok

1934-ben sikerült beiratkoznia a michigani egyetemre, ahol az egyetem laboratóriumában a kísérleti egerek gondozását vállalta, hogy keresetét kiegészítse. Először újságírást tanult, később az angol szakot választotta és ő szerkesztette az egyetem Michigan Daily című lapját. 1936-ban, a tavaszi szünetben, hat nap alatt írta meg első darabját, a No Villain-t, amivel díjat nyert. A következő szemeszterben drámaírást tanult. 1937-ben Miller a Honors at Dawn darabjával másodszor is díjat nyert.
Bölcsészdiplomája kézhezvétele után, 1938-ban visszatért New Yorkba, ahol a megélhetéséhez rádiójátékokat, forgatókönyveket, rádióműsorokhoz szövegkönyveket írt a CBS és az NBC számára. 1940-ben feleségül vette egykori iskolatársát, Mary Slatteryt, akitől két gyermeke született, Jane és Robert. Robert filmrendező lett, 1996-ban ő volt a filmre vitt Salemi boszorkányok gyártásvezetője. Az 1944-ben írt a The Man Who Had All the Luck című darabját New Jersey államban vitték színpadra, később elnyerte a Theater Guild’s National Award díjat. 1947-ben az Édes fiaim (All My Sons) című darabja azonnali sikert aratott a New York-i Broadwayn.

Arthur Miller 1948-ban

A háború után

A második világháború idején Millert felmentették a katonai szolgálat alól egy régebbi térdsérülése miatt. A politikai üldözések idején, a McCarthy korszak idején, az 1950-es években meg kellett jelennie az Amerika ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság előtt Elia Kazan amerikai író és filmrendező feljelentése miatt, mely szerint Miller kommunista gyűlésekre járt. Ezt a korszakot hívják ma politikai boszorkányüldözésnek, melynek alapja akkoriban a kommunizmustól való irracionális félelem volt, technikája pedig a liberálisan gondolkodó értelmiségiek és művészek beárulása. Miller azonban megtagadta a McCarthy-féle bizottság követeléseit, nem volt hajlandó liberális kortársait beárulni. 1956-ban a Michigan Egyetem a humán tudományok díszdoktorává avatta. 1957 májusa végén Millert bűnösnek találták, harmincnapi börtönre, feketelistára és 500 dollár pénzbüntetésre ítélték, azonkívül megtiltották útlevele használatát. 1958 augusztusában felmentették a vád alól. Ebben az évben beválasztották az Országos Művészeti és Irodalmi Társaság tagjainak sorába. Miller és Kazan korábbi közeli barátsága megszűnt, tíz évig nem beszéltek egymással.

Három házasság

1956 júniusában Miller elvált Mary Slatterytől, és június végén összeházasodott Marilyn Monroe színésznővel. Négyévi viharos házasság után, 1961 januárjában elvált Monroe-tól is, és egy évvel később feleségül vette Inge Morath osztrák származású fotográfust.

Arthur Miller és Marilyn Monroe

A házaspár kitartott egymás mellett Inge haláláig. Két gyermekük közül a fiú, Daniel Down-kórral született. A fiút egy intézetben helyezték el, ahol apja sosem látogatta meg. Miller 1987-es emlékirataiban sem említi beteg fiát. Lányuk, Rebecca Miller, filmrendező lett. 2001 januárjában harmadik felesége, Inge Morath meghalt. Ugyanebben az évben Miller megkapta a spanyol „Asturias hercege” nevű tekintélyes irodalmi díjat, „a modern dráma vitathatatlan nagymestere” indoklással. 2004 decemberében a 89 éves Miller nyilvánosságra hozta, hogy együtt él a 34 éves Agnes Barley festőművésznővel. Az író 2005. február 10-én szívbénulás következtében meghalt.

Az ügynök halála

Az ügynök halála (Death of a Salesman) című darabját Miller egy saját építésű kis stúdióban írta meg Roxburyben. A darab egy egyszerű ügynök, Willy Loman tragikus története. Miközben múltja és jelene váltakozik a színpadon, kiderül, hogy Loman nem az a sikeres ügynök, akinek családja és barátai előtt beállítja magát. A siker kábulatában és sóvárgásában éli végig az életét, és ennek a modern fétisnek a tiszteletére oktatja két fiát, Biffet és Happy-t is. Minél inkább elmarad a siker, az ügynök hite annál szilárdabb benne. Csalódásának nagyságát éppen a hiú remény méri. Állását elveszti, odalesz a nagy „amerikai álom”. Felesége próbál segíteni a helyzeten, beszél két felnőtt fiával, de Loman az öngyilkosságot választja, eldönti, hogy halálával hasznosabb lesz, remélve hogy az életbiztosítótól kapott összeg segíteni fog családján. Feláldozta magát álmaiért, melyekről a halál lemosta a hazugság zománcát, s emberi nagysággal ruházta fel a tiszta tragédia magasába emelkedő hősét. Loman is szinte testet öltött „ideája” saját világának. A darab 1949-ben megnyerte a Pulitzer-díjat, és a New York-i Drámakritikusok Körének díját. A művet lefordították több mint egy tucat nyelvre.

Salemi boszorkányok

Következő művét, a Salemi boszorkányokat (The Crucible) 1953 januárjában kezdték szintén nagy sikerrel játszani a Broadwayn. Mielőtt megkezdte a munkát, Miller Salembe utazott (Massachusett), hogy belenézzen az 1692-ben lefolyt boszorkányperek történelmi hátterébe. A darabot Miller az egyre agresszívabbá váló Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság allegóriájaként fogta fel. Manapság ez a drámaíró világszerte leggyakrabban játszott műve, mint szimbóluma bármiféle politikai üldözésnek. A Salemi boszorkányok történelmi példázat, a lázadó személyiség tragédiája. Az 1692-es puritán Salem az 50-es évek ördögűző, gyanakvó, jobboldali mítoszokkal fertőzött Amerikát idézi. A hatalommal szemben Salemben senkinek sem lehet igaza. A művet a személyiség és az öntudat védelmében írta Miller.

1955-ben Miller egyfelvonásos darabbá alakította a Pillantás a hídról (A View From The Bridge) című drámai költeményét, melyet aztán A Memory of Two Mondays című kevésbé ismert darabjával együtt adtak elő a Broadwayn. A dráma témái a féltékenység, a vérfertőzés és az árulás következményeinek bemutatása egy olasz eredetű amerikai család bonyodalmas életén keresztül.

 

 

Bűnbeesés után

1964-ben színre vitték a Bűnbeesés után (After the Fall)című írását, mely a Marilyn Monroe-val való házassága idején szerzett tapasztalatait tükrözi. A darab újból összehozta egykori barátjával, Elia Kazannal, bár a régi barátságot már nem tudták helyreállítani. A darabot közösen rendezték, együtt írták meg hozzá a szövegkönyvet is. Az előadást mind a hallgatóság, mind a kritikusok óriási felháborodása követte, mivel a Maggie nevű karakter az ekkor már halott Monroe-ra emlékeztette a nézőket, a történet feldolgozását szinte kegyeletsértésként fogták fel. 1965-ben került sor a Közjáték Vichyben (Incident at Vichy) bemutatására, melyben az író Hitler áldozatainak állított emléket. A történelmi háttér a nácik által megszállt Franciaország.

Miller hősei nem példaszerű egyéniségek a szó abszolút etikai értelmében, környezetének része valamennyi. Az öntudat, az önérzet lángja ég a hősökben, s a konfliktus ezt szítja.

Elia Kazan és Arthur Miller a Lincoln Center Bűnbeesés című előadásáról diskurálnak, 1963-ban

Utolsó darabok

 

Millert a Nemzetközi Irodalmi Szövetség, a PEN elnökévé választották 1965-ben. Ő volt a szövetség első amerikai elnöke. A tisztséget négy évig viselte. Ebben az időben írta meg The Price című családi drámáját, melyet 1968-ban adtak elő. Az 1970-es években több egyfelvonásos darabbal is kísérletezett, és próbált felesége, Inge közreműködésével színre vinni, de ezek nem hoztak sem kritikai, sem anyagi sikert számukra. 1983-ban Miller Kínába utazott, hogy rendezői segítséget nyújtson Az ügynök halála színrevitelében. A darabot Pekingben adták elő. Miller utolsó darabját, a Finishing the Picture-t 2004 őszén mutatták be Chichagóban.
Miller egész életén keresztül szoros kapcsolatban maradt alma materével: 1985-ben megalapította az Arthur Miller Jutalomdíjat, 1999-ben pedig az Arthur Miller Drámaírói Díjat. 2000-ben a Michigan Egyetem a színházát róla nevezték el.

 

 

Források:

Arthur Miller

Kardos László: Arthur Miller. In: Kardos László (szerk.): Az amerikai irodalom a XX. században. Budapest: Gondolat Kiadó, 1965. p. 483-505.
Arthur Miller: Drámaíró, színház, társadalom: Színházi írások. Budapest: Magyar Színházi Intézet: Múzsák Közművelődési Kiadó, 1983. (Korszerű színház) p. 7-11.

 

Képek:
Arthur Miller
Arthur Miller 1948-ban
Arthur Miller és Marilyn Monroe
Arthur Miller és Elia Kazan

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás