facebook youtube rss
2015. november 11. | 23.00

175 éve született Claude Monet

Claude Monet, teljes nevén Claude Oscar Monet, a francia impresszionista festészet egyik megteremtője, 1840. november 14-én született Párizsban. A látvány szépségének és a fénynek a festője volt, a napfényé. Művészete a szépség és az igazság jegyében fogant. A természet szépségének szeretete irányította ecsetét, s az igazság szeretete vezette küzdelmében, melyet a valóság, a látvány felfedezéséért és hű visszaadásáért vívott. Az impresszionista művészek közül Monet a legletisztultabb és a leghitelesebb festő. Ő a fénylő ég, a kéklő víz, a tünékeny és megfoghatatlan természeti jelenségek, a fény, a színek mozgásának a festője. Monet művészetének varázsa talán abban van, hogy sikerült megragadnia és bemutatnia az otthonául szolgáló vidék, Normandia melankólikus, különleges, észeki hangulatát és hideg, nedves fényeit. 1926. december 26-án, Givernyben hunyt el.

 

Gyermekkor

Édesanyja énekesnő, apja fűszerkereskedő volt. 1845-ben a család a normandiai Le Havre-ba költözött. Monet rossz diák volt, tanulás helyett szívesebben csatangolt a tengerparton, az órák alatt pedig tanárainak karikatúrájával rajzolta tele a füzeteit. 15 éves korára már városszerte ismerték rajzait, egy képkereskedő kirakatában állította ki őket rendszeresen. Az üzletben találkozott Eugene Boudinnel, aki ekkor még ismeretlen festő volt, a találkozás azonban nagy jelentőségű volt Monet számára. Ettől fogva együtt jártak festeni és Boudin vezetésével ébredt rá művészete döntő élményére, a szabad természet, a valóság ízére. Bár édesapja azt akarta, hogy a családi élelmiszerboltban dolgozzon, Monet festő akart lenni. 1851-ben elkezdte a művészeti középiskolát Le Havre-ban. Eugéne Boudin a mentora lett, tanítva őt az olajfesték használatára és a plein air technikára. 1857-ben, 16 éves korában, anyja halála után, Párizsban költözött gyermektelen nagynénjéhez, Marie-Jeanne Lecadre-hoz.

Reggeli a szabadban

Párizs

 

1859-ben a karikatúrákból félretett pénzéből Párizsba utazott, hogy továbbtanuljon. Rendszeresen eljárt kiállításokra és a híres Brasserie des Martyrs kávéházba, tanulni pedig az Académie Suisse-be járt. Párizsi évei alatt több festővel megismerkedett, köztük Édouard Manet-val, és Pissarróval.
1860-ban besorozták katonának és az afrikai vadászokhoz kérte magát. Két évet töltött Algírban. Ez az időszak a tűző napfény és az élénk, égő színek festői élménye miatt is emlékezetes maradt számára. 1862-ben súlyos betegsége miatt leszerelték. Charles Gleyre tanítványa lett Párizsban, ahol találkozott Pierre-Auguste Renoirral, Frédéric Bazille-jal, és Alfred Sisleyvel. Közösen kerestek új megoldásokat a festészetben, szabadtéren rögzítve a fényhatásokat, tört színekkel, gyors ecsetvonásokkal – kialakítva azt a stílust, amely később impresszionizmus néven vált ismertté. 1865-ben festette korai időszakának egyik főművét, Reggeli a szabadban címmel. Modellje, későbbi felesége Camille Doncieux volt és barátja, Bazille. A kompozíciót egy kiránduló társaság alkotja egy napfényes erdőben. Négy nap alatt festette meg Camille-ról a Zöldruhás nőt az 1866. évi párizsi Szalon-kiállításra, mellyel nagy sikert aratott, ismertséget és elismertséget szerezve maga számára. Ezt a képet a „hagyományos” festészetet támogató párizsi Szalon is elfogadta kiállításra. Modellje itt is Camille Doncieux volt. Másik jelentős képe a korai időszakából a Terasz Le Havre környékén, ez az elragadóan szép, a hajókat hordozó kék tengerre néző, napfényben fürdő kertrészlet. 1868-ban megszületett fiuk, Jean. Anyagi nehézségei még sokáig nehezítették életét, volt idő, amikor Monet és Renoir egy saját maguk által művelt veteményeskertből éltek, máskor meg Renoir, ha anyjánál ebédelt, az asztalról elcsent ételmaradékot vitte el Monet-nak.

 

 

Terasz Le Havrernyékén

London

 

A porosz-francia háború kitörése után, 1870 szeptemberében Angliába menekült, ott találkozott Pissarróval, akinek az elhagyott műtermében talált képeket a németek kiszórták az udvarra, csizmájukkal széttaposták. Így pusztult el sok, megőrzésre átvett korai Monet kép is. Barátai, Manet és Bazille bevonultak, s Bazille hamarosan el is esett a fronton. Monet londoni képei közül a The Thames at Westminster, talán a legszebb.
Monet londoni tartózkodása során főleg William Turner műveit tanulmányozta, akinek tájképei nagy hatással voltak saját újításaira a színek alkalmazásában. 1871 tavaszán megpróbálta bemutatni néhány festményét a Királyi Akadémia kiállításán, de képeit nem fogadták el. Májusban elhagyta Londont, és a Hollandiában telepedett le, itt huszonöt képet festett.

 

 

The Thames at Westminster

Impresszió, a felkelő nap

1871 őszén visszatért Franciaországba, és 1878-ig Argenteuil-ben, egy Szajna melletti faluban élt, közel Párizshoz. 1872-ben, itt festette az egyik legismertebb művét, az Impresszió, a felkelő nap című híres képet, a kikötőben a hajnali ködöt áttörő napról, a Le Havre-i tájat ábrázolva, melynek címe után nevezték el később az új festészetet. Az első impresszionista kiállításon 1874-ben helyet kapott a kép, amely ma a Marmottan-Monet Múzeumban látható, Párizsban. A címről Louis Leroy kritikus új szakszót alkotott, az „impresszionizmust”, amely eleinte gúnynév volt, de a festők később vállalták és elfogadták maguk számára ezt a találó nevet.

Impresszió, a felkelő nap

Impresszionizmus

 

Az impresszoionizmus festői forradalma új szemléletet hozott a festészet minden területén. Elvetett minden kötöttséget, a valóság megfigyelését és annak tökéletes ábrázolását állította a középpontba. Az egyes tárgyaknak van lokális színük, ez a szín a megvilágítással változik, más fény- és színértéket kap a déli verőfényben, mint a hajnal derengésében, megint mást tiszta és mást felhős ég alatt, módosítják a levegő és az atmoszféra változásai is. Mindezeket az impresszionista festők vették észre először, és ők ábrázolták először. Az impresszionista festő olyannak festette le a tárgyakat, amilyennek az adott pillanatban látta. Az impresszionista festők nemzedéke 1830 és 1841 között született. Az impresszionizmus lényege a látvány egy pillanatának megragadása és rögzítése a vásznon.
A közönség és a kritika egyaránt értetlenül és ellenségesen fogadta az impresszionista festőket, sok nehézséggel, ellenkezéssel, gúnnyal és megvetéssel kellett szembenézniük. Az impresszionista festészet elismerése csak nagyon sokára, 1890 táján következett be.

 


 

Remekművek és családi drámák

1873-ban a fényképész barátjának emeleti műtermének ablakából festette egyik legszebb, legelragadóbb képét, a Boulevard des Capucines. 1874-ben Nadar műtermében nyílt kiállítás, a képek között szerepelt az Impresszió, a felkelő nap című alkotás is. 1875-ös év egy újabb remekművet hozott, a kép egy behavazott vidéki vasútállomásra befutó vonatot ábrázol, és ezzel elkezdődött a híres sorozata a Saint-Lazare pályaudvarról. 1878-ban második gyermekük, Michel születése után Vétheuilbe, támogatójuk, Ernest Hoschede gazdag áruház tulajdonos és művészetpártoló házába költöztek.
Hoschede 1878-ban csődbe ment és Belgiumban távozott. Monet asszony 1879-ben meghalt, így Hoschede felesége, Alice Monet-val maradt, és segített felnevelni két gyerekét a saját hat gyereke mellett. 1883-ban Vernonba, majd Givernybe költöztek, ahol Monet egy nagy kertet épített, és azután ott festette képei nagy részét. Alice, miután férje meghalt, 1892-ben férjhez ment Monet-hez.

 

Boulevard des Capucines

Sorozatképek

1880-as és az 1890-es években Monet elkezdte a „sorozatképeit”, amelyben a fényhatásokat és az időjárási viszonyokat ábrázolta. Az első ilyen a Kazlak-sorozat, amelynek darabjait több szemszögből, más napszakokban készítette. 1981-ben e sorozat 15 képét állította ki a Durand-Ruel-ben, nagy sikert aratva. Később a Nyárfák, a Roueni katedrális, a Parlament, a Szajna reggel és a Tavirózsák sorozatát festette meg.

Roueni katedrális

 

Giverny nevű kis faluból folytatta utazásait, nagyrészt Étretat és Menton vidékére. Ennek a korszaknak a legszebb képe az Étretat. 1883 és 1908 között több hosszabb utat tett mediterrán tájakon, ahol sok tájképet festett. Velencében és Angliában fontos sorozatokat készített. 1899 és 1904 között többször járt Londonban, itt festette meg a Temze-sorozatot
Törekedett arra, hogy egy témát különféle megvilágításban, más és más nézőpontból, más napszakban, megvilágításban és időjárási viszonyok között örökítsen meg. A sorozatok festésekor több képen dolgozott egyszerre, hiszen a fények és a színek szinte percről percre változtak.

 

Étretat

 

1908 és 1971 között pedig több ízben járt Velencében is, e képek legszebbike a Palazzo da Mulat kék alkonyban ábrázolva. Otthonában folytatta tovább a Nympheák sorozatát. Felesége 1911-ben meghalt, majd idősebb fia, Jean is.
Szeme az állandó intenzív figyeléstől egyre romlott, de az idős művész szépen gondozta kertjét és tovább dolgozott a kertet ábrázoló képein. 1926-ban befejezte a Tavirózsák megfestését. A képeket a francia államnak ajándékozta; azok az erre a célra átalakított Orangerie-ben kaptak állandó helyet.

 

Palazzo da Mula


Források:
Claude Monet
Hajnal Gabriella (szerk.): Claude Monet. Budapest: Kossuth Kiadó, 2010. (Világhíres festők)
Fiorella Nicosia: Monet.Budapest: Mérték Kiadó, 2010.(Nagy művészek élete)
Pataky Dénes: Monet. Budapest: Corvina Kiadó, 1966. (A művészet kiskönyvtára)

Képek:
Claude Monet
Reggeli a szabadban
Terasz Le Havre környékén
London, a Westminster-híd
Impresszió, a felkelő nap
Boulevard des Capucines
Roueni katedrális
Étretat
Palazzo da Mula

 

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás