facebook youtube rss
2015. november 19. | 09.43

Törőcsik Mari 80 éves

Törőcsik Mari a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas magyar színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja november 23-án ünnepli 80. születésnapját. Ő a valaha legtöbbet díjazott magyar színésznő. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i filmfesztiválon is. Sokszor leírták róla, hogy mindig úgy képes a női szépség változatainak megidézésére, ahogy az adott szerep éppen megkívánja. Éneklő, gyermekien elvékonyodó hangja az évek során az érett asszony kissé rekedtes érdességével gazdagodott. Egyfajta állandó személyiségjegye a harmónia, a mosoly.

 

Család

A Heves megyei Pélyen született 1935. november 23-án. Törőcsik Joachim a paraszti sorból tanulással kiemelkedő, egyenes derekú, büszke apa és az erős hitű, hűséges, betűkedvelő anya, Rusz Júlia voltak a szülei. Nagyapja egy apró mozit üzemeltetett, ahol Törőcsik Mari kislányként rengeteg időt töltött. Mégis gondolni sem mert rá, nem is álmodhatott róla, hogy valaha színésznő legyen. Az apját elragadta a háború, halálhírét is meghozták, de felesége kitartóan várta és 1946-ban valóban hazatért a Törőcsik tanító úr. A háború után lefasisztázták, kifosztották, ávósok zaklatták, még az igazgatói állásából is kipenderítették. Törőcsik Mari az elemi iskolát szülőfalujában végezte, majd Egerben, az Orsolya-rend iskolájában és az angolkisasszonyok internátusában tanult. A zárdában kedvelt főnökasszonytól fegyelmet és toleranciát tanult, otthon sok-sok szeretetet és a művészetek szeretetét kapta. Az apácarendek feloszlatása után a békéstarhosi zenei szakközépiskolába jelentkezett. Budapesten az Alkotmány utcai közgazdasági gimnáziumban érettségizett. Országos ifjúsági gépíróbajnoki címével és a jeles érettségijével dicsőséget szerzett iskolájának.

Törőcsik Mari huszonöt évesen

Színház- és Filmművészeti Főiskola

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1954 őszén kezdte meg tanulmányait, ahol sikerült lekésnie a felvételit, de szerencsére még a nyár végén pótfelvételit hirdettek. Törőcsik mozgása, egyénisége, fantáziája levette lábáról a vizsgáztatókat. A főiskolán jó osztályban, tehetséges társak között tanulhatott, rengeteget jártak előadásokra és ha tehették, próbákra is. Felismerték, hogy a legnagyobbakat próbálni látni, a leghatékonyabb szakmai iskola. Főiskolai szerelme, és első férje Bodrogi Gyula volt. Olyan sokat forgatott, hogy még a főiskolai vizsgaelőadásokban sem vett mindig részt. Első filmszerepeit is a főiskolás évek alatt kapta. Ezek közül a leghíresebb, a Fábri Zoltán rendezte Körhinta volt. Nagyszerű tanárok tanították, többek között Básti Lajos, Ráday Imre, Sulyok Mária, Várkonyi Zoltán, Hegedűs Géza, Gellért Endre. Törőcsik Mari emlékezetében úgy él Hegedűs tanár úr, mint aki egy sikeres görög drámatörténeti vizsga után elfogadta, megszerette az önhibáján kívül sokat mulasztó, renitens növendéket. A diplomaosztó ünnepségen hiányzott még három vizsgája, így diploma helyett csak egy szál virágot kapott Olthy Magda főigazgató asszonytól. Törőcsik Mari így diploma nélkül lett a Nemzeti Színház tagja. Országos hírű, Kossuth-díjas művészként sikerült babérkoszorúként megkapnia a diplomáját. Gellért Endre, aki a főiskolai felvétele óta hitt a tehetségében, megvédte, ha bántották, és amikor a szakma lebecsülte, akkor is benne látta „az új Bajor Gizit”.

Törőcsik Mari 1960-ban és ma

„Aztán megtanultam azt is, hogy a színésznek emberként is be kell érnie, fel kell töltődnie, meg kell szenvednie ahhoz, hogy legyen mit hozzáadnia a szerephez. Sokáig kételkedtem magamban, de szerencsére a pályán eltöltött évek alatt mindig voltak, akik hittek bennem.” – nyilatkozta később egyik interjújában.

Körhinta

1955 májusában Fábri Zoltán Körhinta című filmjében főszerepet kapott. Bíró Máté (Soós Imre) és Pataki Mari (Törőcsik Mari) mitikussá vált szerelmespárja az ötvenes évek egyik legáldottabb pillanata. Elsősorban azért klasszikus ez a mű, mert itt indult el a második világháború utáni magyar színház- és filmművészet egyik legsokoldalúbb és leggazdagabbnak bizonyuló színészi pályája. A filmet Cannes-ban, a nemzetközi filmfesztiválon is levetítették, ahol óriási sikert aratott. Ezzel elkezdődött Törőcsik Mari filmszínésznői pályafutása. 1959-ben parádés alakítást nyújtott a szocreál vígjátékban, a Kölyök című filmben. Ezért a főszerepért Karlovy Varyban megkapta a legjobb női főszereplőnek járó díjat. Tíz év alatt több, mint húsz filmet forgatott a legnevesebb filmrendezőkkel, Keleti Mártonnal, Máriássy Félixszel, Várkonyi Zoltánnal, Makk Károllyal, Kovács Andrással.

Nemzeti Színház

1957-ben, főiskolai tanulmányainak befejeztével a Nemzeti Színház szerződtette, és tizenkét évig volt a társulat tagja. Első jelentősebb szerepét a Tartuffe-ben játszotta Major Tamás, Gobbi Hilda, Kállai Ferenc, Kálmán György partnereként. Filmszerepeiért számos elismerésben részesült, azonban a színpadi szerepléseit eleinte hűvösen fogadta a kritika. Major Tamás szavai azonban erőt adtak a színésznőnek: „Én nem tudok mit kezdeni magával. A szakmából szinte semmit sem tud, de annyira pontosan érez és érzékel, és az ízlése is egészen kivételes, csak a kifejezési formák hiányoznak. Maga képtelen ezeket az általános színészi eszközöket használni. … Maga legyen nyugodt, és maradjon ilyen pontos és érzékeny – folytatta –, majd egy idő után megtalálja saját formáit. Addig persze le fogják írni nemegyszer magáról, hogy nem jön át a rivaldán, de nem baj. Ne jöjjön! Majd akkor törjön át, amikor meglesznek a saját eszközei.”
Érdekes adalék, hogy Major Tamást Törőcsik Mari évtizedes együttműködésük alatt végig magázta.

 

 

Filmvilág 1961 májusi számának címlapján

Varsói melódia

Az igazi áttörést jelentő színpadi sikerét egy közepes értékű, ám nagyon népszerű szovjet darabban, a Varsói melódiában érte el, ahol egy igazi vérbeli női főszerepet kapott. 1968-ban mutatta be a Katona József Színház – akkor a Nemzeti kamaraszínháza – Leonyid Zorin Varsói melódia című darabját. A kétszemélyes színpadi románcot Iglódi István rendezte, a játszótárs Sztankay István volt. Igazi színházi élményt jelentett mind a „nagyérdemű , mind a szakma körében. Törőcsik Marinak azért lett a legnagyobb személyes sikere Helga szerepe, mert ezer arcát, tekintetét, mosolyát mutatta meg. Úgy tudott a színpadon Chopint hallgatni, ahogy erre csak egy zenerajongó lány képes. A három felvonás egy élet három fázisát idézi fel, egy asszony három életét. Az elsőben a hősnő rajongó lengyel zeneakadémista, akit a véletlen sodor össze szerelmével, de egy szigorú törvény választja el tőle. A második részben az érzelmeit egy évtizeden át őrző, hűtlenül is hűséges asszonnyal találkozunk. Az utolsó felvonásban, húsz év múltán, a sikerek csúcsán a szerelem helyett a művészettel vigasztalódó nő jelenik meg.

Varsói melódia

A társulathoz tartozás fontosságának érzékeltetéséhez egy kis adalék: amikor a Nemzeti Színház társulata 1970-ben Moszkvában szerepelt Az ember tragédiájával, mivel ebben az előadásban neki nem volt szerepe, hogy mégis ott lehessen, elvállalt egy epizódalakítást, a virágárus lányt a londoni színben.

Szerelem

1971-ben készült a Szerelem című film Makk Károly rendezésében. Az ötvenes években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost, miközben el kell látnia anyósát és elhitetni vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A film központi témája a két asszony különös kapcsolata, ami azon alapul, hogy ugyanaz a férfi áll életük középpontjában. A költői szépségű film Tóth János, Makk Károly és Déry Tibor egyszeri és megismételhetetlen alkotása. Az élet legfontosabb kérdéseit érinti, szerelemről, halálról, túlélésről szól. Az 56-os korszak abszurditását úgy fokozza, hogy a századforduló biedermeier emlékeit felvillantva egy visszahozhatatlan világot meg egy vállalhatatlan, kétféle lehetetlent szembesít egymással. Tóth János szuverén képi világa költői szépségű. Halálos és gyönyörű játék az, ami a két asszony között zajlik. Szabálya nincs, csak törvénye, amit a normák felett levő, legmagasabb rendű emberség szab. A Szerelem minden idők egyik legszebb magyar alkotása.

Első férjétől Bodrogi Gyulától elvált, akivel boldog éveket töltött együtt és 1973-ban újra férjhez ment Maár Gyula rendezőhöz. Egy kislányuk született, Teréz és örökbe fogadtak egy vietnami kisfiút, Son-t, egy hanoi árvaházból.

Szerelmem Elektra

Jancsó Miklós 1974-ben készítette ezt a filmet, burkolt történetben vall az elnyomó hatalom ellen lázadó szabadság győzelméről. Ókori dráma a magyar pusztán, a modern ember szemszögéből dolgozza fel a zsarnoksággal szemben lehetséges magatartásformákat. Elektra és Oresztész nemcsak az igazság és a törvény, hanem a forradalom nevében is küzd az elnyomás ellen. A zsarnok Aegisztosz trónra lépése napján a nép hallgat, csak az eszelős Elektra lázít fivérére, Oresztészre várva, aki el is jön és bosszút áll apjuk gyilkosán. Aztán a testvérek egymás életét is kioltják, hogy főnixmadárként ott támadjanak fel, ahol szükség van a szabadságra.

Déryné hol van?

1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i Filmfesztiválon. Az öregedő Déryné válságba jut: folytassa-e színészi pályáját, vagy vonuljon vissza? Bár tehetsége teljében van, úgy érzi, az új, divatos áramlatok a pálya szélére sodorják. Ekkor – tizennyolc évi távollét után – érte jön Déry, hogy megmentse, hogy elvigye abba a békés kis családi fészekbe, amelyet az ő számára teremtett meg. Déryné vele megy, de hamarosan rádöbben, hogy nem a gondtalan, gondolattalan polgári élet az ő világa. Visszatér a színházba, a mindennapos harcok és sikerek világába.

Vidéken

1979-ben a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett, 1980-tól 1990-ig a Mafilm színtársulatának a tagja volt, ezt követően, 1990-től 1993-ig pedig a szolnoki Szigligeti Színház művésze volt. Több alkalommal is szerepelt a budapesti Katona József Színházban is. 1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke, 1989–1994 között pedig az Aase-díj kuratóriumának tagja.

Ionescu: A székek című darabban Iglódi Istvánnal

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított néhány évet. 1993-ban Schwajda György művészeti vezetővel együtt elvállalták a Művész Színház vezetését, azonban egy év múlva lemondott erről a pozícióról, de továbbra is a társulatnál dolgozott. 2002-től ismét a Nemzeti Színház tagja lett, a mai napig ennek a társulatnak a művésze.

Újra a színpadon

2008. október 14-én délelőtt egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett. Sikerült újraindítani a szívműködését. A szinte általános orvosi vélemény ellenére, csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért. Emberfeletti akarat- és életerővel gyógyulni kezdett. A 2009-es Filmszemle megnyitóján mondta: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!” Az eset után leküzdötte erős függőségét, a dohányzást. 2009-ben jelent meg Keleti Éva fotóalbuma Törőcsik Mariról.

Naphosszat a fákon

Anatolij Vasziljev rendezte Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban Marguerite Duras darabját 2010-ben, ez volt a nagy visszatérés Törőcsik Mari számára a betegsége után. A darab a halál előtti számvetés hosszú visszaemlékezése. Egy távoli vidéken élő anyának és az ő Párizsban élő, laza, de nem perspektivikus életvitelt folytató fiának kapcsolatáról, útjaikról, szándékaikról, viszonyukról, tettekről, gesztusokról, egymás megértéséről, illetve mindezek hiányáról szól a hol dialóg-, hol monológformában megszólaló bonyolult struktúrájú dráma.

Naphosszat a fákon című darabban Gubás Gabival

Szarvassá változott fiú

Megtört, fájdalmában megöregedett anya várja vissza fiát a biztonságot nyújtó szülői házba. A fiú azonban nagy úton jár, a titkok kapuján szeretne áthatolni, mert odaát létezésének értelmét, igazságát sejti. Anyja hiába csábítja a régi emlékekkel, a jól ismert illatokkal, ízekkel, táncokkal, mesékkel, a halott apa megidézésével, a fiú nem térhet haza. Az önmagáról való tudást áhítja, ám ez csak úgy lehetséges, ha önnön arcát felejti, ha szarvassá változik . A szarvassá változott fiúnak a gyökerektől vezet az útja, miközben folyamatosan felidéződnek számára a falusi otthon képei is. A város izgalmas, ám annál érzéketlenebb, kegyetlenebb tapasztalataival összemosódnak az otthon idilli, harmonikus, földközeli , de új titkokat már nem ígérő képei. Az egyik világból önként kilépve, a másikból kitaszíttatva – a fiú magányosan és pőrén érkezik meg a titkok kapujához, amely a halál kapuja. Csak ezen a kapun át térhet vissza anyjához.

Szarvassá változott fiú, partnere Trill Zsolt

Végül nézzünk meg egy hosszabb interjút a művésznővel. Innen is szeretettel köszöntjük Törőcsik Marit és további jó egészséget kívánunk neki, Isten éltesse sokáig!

 

Források:
Vincze Mátyás (szerk.): Törőcsik Mari. Budapest: MTI, 2009.
Földes Anna, Kőháti Zsolt: Törőcsik Mari: Film, színház, szerepek. Budapest: Duna Könyvkiadó, 2005.

Képek:
Törőcsik Mari
Törőcsik Mari huszonöt évesen
Törőcsik Mari 1960-ban és ma
A Filmvilág 1961. májusi számának címlapján
Varsói melódia
Törőcsik Mari Iglódi Isvánnal
Naphosszat a fákon
Szarvassá változott fiú

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás