facebook youtube rss
2016. január 06. | 08.36

JACK LONDON

Jack London, születési nevén John Griffith Chaney, az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, elbeszélő, San Franciscóban született 1876. január 12-én. Élete születésétől haláláig olyan kalandos volt, mintha ő írta volna valamelyik világsikerű regényében. Az amerikai társadalomnak a csavargótól a milliomosig nem volt olyan rétege, amelyiknek ne lett volna tagja egy ideig. Gondolkodásának alapvető törvénye a logika volt. Írói nyelve is a félreérthetetlen, világos és tiszta mondatok nagyon szép angol nyelve. A vadon szava a Sorbonne-on az angol stilisztika segédkönyvéül szolgált.

 

Gyermekévek

Apja vándor asztrológus, csillagjós, az áltudományából jól megélő művelt szélhámos volt, anyja pedig zenetanárnő, spiritiszta és vállalkozó kedvű üzletasszony. Házasságkötésük után hamarosan, még a gyermekük megszületése előtt, az apa elhagyta az ifjú feleséget. Jack London anyja hamarosan talált magának egy második férjet, a London nevű szolid özvegyembert, akinek két lánya volt. Jack London a legtöbb szeretetet gyermekkorában Elizától, az egyik féltestvérétől kapta. A mostohaapa családjával törődő férfi volt, a fiút iskolába járatta, rászoktatta az olvasásra, ami az írónak szenvedélyévé vált. Az iskolában lett mostohaapja után London a családneve. A Jack keresztnevet később saját maga választotta. Amikor az idősebb London beteg lett, felesége túl nagy vállalkozásba kezdett, hogy eltartsa a családot, nagy panziót vásárolt, de az hamarosan tönkrement. Az ifjú London már 13 évesen, napi 12-18 órát dolgozott a konzervgyárban, s gyakorlatilag ő tartotta el családját. A beteg férj és apa meghalt, koldusszegényen maradtak. Jack kölcsönpénzből bárkát vett, amivel osztrigakalóznak csapott fel. 1893-ban elszegődött egy fókavadász hajóra, eljutott Koreáig, majd Japán kikötőkbe is, mindezt 17 évesen.

Jack London 9 évesen, Rollo nevű kutyájával

Tájfun Japán partjainál

Átélt egy tájfunt és ez az élmény indította az írás mestersége, művészete felé. Ugyanis, amikor megint szárazföldre ért 1893-ban, egy újságban olvasta, hogy pályázatot tűztek ki úti élmények leírására. Még nem volt 19 éves, maga se tudta, hogy milyen tehetségesen ír. A pályázatra megalkotta és beküldte a Tájfun Japán partjainál című élményleírását, és első díjat nyert vele. El is határozta, hogy író lesz. Egy ideig azonban sehol se fogadták el újabb írásait.

Aranyláz

Abban az időben, 1897-ben, a legnagyobb nyomorúságban éppen divat és szenvedély volt az aranyláz. Alaszkában keresték a vállalkozók és kalandorok a könnyű meggazdagodást, tódultak Alaszkába aranyat ásni. Jack London is nekivágott az északi vidéknek. Egy gramm aranyat se talált, de tengernyi témát gyűjtött össze kalandjai és a megpróbáltatások során.
1900-ban elvette feleségül Bessie Maddernt, két gyerekük született, Joan és Bessie, azonban hamarosan, 1904-ben el is váltak. Válópere közben járt Koreában, az orosz-japán háború tudósítójaként.

 

Jack London gyermekei és első felesége

A vadon szava

A fordulópont a századforduló idején, pontosan 1903-ban történt, amikor megírta első regényét, azonnal egy remekművet, A vadon szavát. Egy nehéz életű kutya élettörténetén át vonultatja fel a társadalom sokféle figuráját, az aranyláz korának kegyetlen, végsőkig lecsupaszított világát. Buck, a bernáthegyi- és juhászkutya keverék, hirtelen olyan közegbe csöppen, ahol nem érvényesek a civilizáció törvényei, s aki nem tud alkalmazkodni ehhez a könyörtelen világhoz, az menthetetlenül halálra van ítélve, akár állat, akár ember. Bucknak ebben az élet-halál harcban ősi ösztönei sietnek a segítségére. Világsiker lett, az amerikai népszerűséget követte az európai, a regényt minden nagyobb nyelvre lefordították.

 

1905-ben újra megnősült, és elvette feleségül Charmian Kittredge-t, aki London igazi lelki társa lett. London jachtján rengeteget utaztak, többek közt a Hawaii szigeteket és Ausztráliát is meglátogatták. Ugyanebben az évben vásárolta meg London a Glen Elleni farmját. Egymás után írta regényeit az északi tájak zordonságáról. Mániákusan írt, minden reggel leült a papír elé, és napi ezer szót írt. A kiadók lelkesen várták, a fordítók lelkesen fordították műveit.
A Vaspata című regény nagy erénye a félelmetes, ijesztő látomás arról a rémuralomról, amely később, néhány évtized múlva, a fasizmusban valósult meg. A regényben minden együtt van, ami az írót jellemzi, a gazdag életismeret, a fantázia, a zabolázhatatlan szolidaritás és a hőskultusz

A második feleség, Charmian London

Országúton

Önéletrajzi visszaemlékezésében saját csavargó fiatalságának állít emléket. A könyv fejezetei először egyenként, folyóiratokban jelentek meg. Jack London ifjúsága igencsak kalandos volt, hobóként is bejárta majdnem egész Amerikát. Erről a kalandos időszakról számolt be az Országúton című kötetében. Nem könnyű a hobo-lét, az embernek se munkája, se pénze, se lakása, koldul, kéreget, megalszik, ahol tud, fellóg a vonatokra, amelyeken keresztül-kasul beutazza az Államokat. Az út tele van veszéllyel, a rendőrök, és a vonat személyzete mind a hobó ellen van. Börtön, éhezés, vagy éppen rengeteg gyalogolás, ha a vonatról lekapcsolják az embert. Nehéz élet, mégis szabad. A hobóság legnagyobb kincse a veszélyes, kiszámíthatatlan szabadság. Kóborlásai során ébredt rá a társadalmi igazságtalanságokra, újra szükségét érezte a rendszeres tanulmányoknak, így egy szemesztert elvégzett a kaliforniai egyetemen. A maga nézeteit Darwin, Nietzsche, Spencer és Marx műveinek olvasásából alakította ki.

Martin Eden

Legjelentékenyebb regényei azonban csak a következő korszak termékei voltak. Ezek közt alighanem a legfontosabb, az 1908-ban írtnMartin Eden. Sokan mondták-írták, hogy szerzőjének ez a legjobb, legszebb műve. Önéletrajzi elemek vegyülnek felismeréseivel és válnak művészi kor- és jellemrajzzá. Formáját tekintve a regény karriertörténet. Martin Eden okos, tehetséges matrózfiú. A társadalom mélyrétegeiből érkezik, szakadatlanul felfelé tör. Tanul, próbálkozik, minden sikerül neki. Szerelmes egy szép és gazdag leányba, aki természetesen nem viszonozza szerelmét. Hanem amikor Martin egyre műveltebb lesz, majd később egyre gazdagabb, amikor már látványosan a magasságba tört fel, akkor a leány hirtelen beleszeret. Ő azonban már kiábrándult a hiú és üres gazdag hölgyből. Hamarosan ugyanígy ábrándul ki az addig tisztelt gazdag és tekintélyes urakból. A politikusokban is csalódott. Osztályától, a szegényektől azonban már úgy elszakadt, hogy idegennek érzi magát közöttük. Pályafutása csúcsán, a várható nagy jövő előtt értelmetlennek lát mindent, és öngyilkos lesz. Itt bukkan fel először a Jack Londonban az öngyilkosság lehetősége, mint megoldás, a kiábrándulások ellen. A vadon szava óta híres író lett, de a Martin Eden igen hamar világhíressé is tette.
Újabb kalandokra vágyott, világkörüli útra indult hajón. Végigjárta a déltengeri szigeteket, megismerkedett a fejvadászokkal, a rabszolgamunkával, az ültetvényekkel. Műveiben többször megjelenik helyszínként a Déli-tenger épp úgy, mint korábban Alaszka.

 

Jack London 1911-ben

Wolf House

Jack London és felesége, Charmian, 1911-ben a kaliforniai Glen Ellenbe költöztek, hogy megvalósítsák álmaik otthonát és egy jól működő farmot működtessenek. Egy rusztikus, korszerű, 26 szobás kastélyt építtettek vulkanikus kőzetből és fából, melyet Wolf House-nak neveztek el. A ház nem sokkal a tervezett beköltözésük előtt, 1913-ban, egy augusztusi nyári estén leégett. A ház romjai ma is állnak, melyek részét képezik a Jack London State Historic Park-nak. London és Charmian itt, a kertben vannak eltemetve.

 

Két kutyatörténet

Jack London kedélyállapota megváltozott. A nagy társaságkedvelő ember egyre jobban keresi a magányt. Kevesebbet és elmélyültebben ír. Valamikor a kezdetek idején megmutatta, milyen bámulatosan tud kutyatörténettel embereket és emberi társadalmat ábrázolni. Most egymás után két kutyatörténet következett a pályáján: Az éneklő kutya és A beszélő kutya. Természetesen ezekben valójában nem a kutyákról, hanem a gazdáikról van szó. Az élet reményeinek és sivár valóságának izgalmas körképe mind a két regény.
Élete vége felé újra gazdasági válságba jutott, a farmja csődbe ment, alkoholizmusa és vesebetegségei legyengítették, míg végül morfium túladagolásban halt meg 1916. november 22-én. Máig vitatott, hogy öngyilkos lett-e, vagy sem. Műveiből számtalan – részben ifjúsági – film- és tévésorozat készült. 1943-ban életrajzi film jelent meg a The Book of Jack London című könyv alapján, melyet felesége, Charmian írt.

 

 

Források:
Ambrus Éva (közrem.): 111 híres külföldi regény. 5. jav. kiad. 2. köt. Budapest: Móra Kiadó, 2002.
Harsányi Zsolt: Jack London bámulatos élete. In: Nyugat, 18. évf. 1925. 11. p. 548-564.
Hegedüs Géza: Jack London. In: Világirodalmi arcképcsarnok. Budapest: Trezor Kiadó, 1974. p. 270-272.
Király István (szerk.): Világirodalmi lexikon. 7. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.

Képek:
Jack London
Jack London 9 évesen, Rollo nevű kutyájával
Jack London gyermekei, Becky és Joan, valamint első felesége
Charmian London, a második felesége
Jack London: Országúton
Jack London 1911-ben

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás