facebook youtube rss
2016. január 11. | 11.56

Mészöly Miklós

Mészöly Miklós, születési nevén Molnár Miklós, Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, 1921. január 19-én született Szekszárdon. Életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője is. Novellái a kor komor atmoszféráját realisztikus pontosságú, szilárd szerkesztésű, példázatos történetekbe sűrítik. Hőseit kis közösségek körébe, vagy a tágasság szédítő kereteibe helyezi. Műveiben megrendítően ábrázolja a huszadik század minden kegyetlenségét és borzalmát. Nemcsak írói teljesítményével, hanem morális tartásával is kitűnt kortársai közül. Nem alkudott meg a hatalommal sem az 1956-os forradalom előtt, sem utána. Mészöly több írónemzedéknek is szeretett és köztiszteletben álló mestere volt, mértékadó személyiség, aki egy méltányolt és követendő szellemhez adott zsinórmértéket.

Gyermekévek

Apai nagyanyja, Mészöly Hermina vezetéknevét vette föl írói névként, kinek lelkész volt a férje és kedvtelésből lefordította az egész Faustot. Édesapja Molnár Sándor mérnök, édesanyja, Szászy Jolán volt. A gemenci erdő volt számára az otthon, az álmok paradicsoma. A család Babits szüleivel is baráti kapcsolatban állt. Szekszárdon az Irgalmas Nővérekhez járt iskolába. Nagyon jól érezte magát a tanárai, a hasonló gondolkodású, idősebbek baráti közösségében. A nővéreknél az osztályfőnöke a szép, szelíd, fiatal Berta nővér volt, akibe szerelmes volt a diák Mészöly Miklós. Már fiatalon Dosztojevszkijt, Zolát, később Gogolt, Csehovot és magyar klasszikusokat olvasott. Zongorázni is megtanult, Ziegler Márta, Bartók Béla első felesége volt a tanára.

Molnár (Mészöly) Miklós és bátyja, Dénes, 1934-ben

Háborúban

1938-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karának hallgatója volt és később summa cum laude minősítéssel végzett. A római jog professzorai szívesen vették volna, ha a tanszéken folytatja a munkáját.
1941 telét egy hírhedt nyilvánosházban vészelte át, a lányok befogadták. 1942-ben okleveles jogászként Szekszárdon kezdte meg ügyvédbojtári munkáját. Apja súlyos beteg volt, bátyja pedig orosz fogságba esett. A Sorbonne-ra szeretett volna menni irodalmi és filozófiai stúdiumokra, de a katonai behívó árnyékában már nem kapott engedélyt, hogy Franciaországba utazhasson. Külön asztala volt a helyi bírák, ügyészek, ügyvédek vendéglőjében, a Hamis Tanúban, amely később gyakori helyszíne volt prózáinak.
Első novellája, a Bridzs és a nyúl, a pécsi Sorsunk című folyóiratban jelent meg.
1944-ben megkapta a SAS-behívót, Észak-Németországba vitték, de hamarosan katonaszökevényként menekült társaival. 1945 elején Magyarországon hadbíróság elé állították, majd Berzence mellett egy büntetőszázadhoz vezényelték, ott orosz-bolgár hadifogságba esett, a szerbiai Bor környékére hajtották őket. Ismét megszökött, előbb Újvidékre, majd Pécsre. Utolsó szökése után hazakerült, de nem találta helyét sem szülővárosában, sem az országban, az irodalom szinte tetszhalottá vált, a valóság pedig kaotikussá. Az orvos bátyja hét évet töltött hadifogságban.

 

A háború után

 

A háború után volt kétkezi munkás, malomellenőr és terménybegyűjtési ellenőr is. 1947-ben induló Tolna Megyei Kis Újság felelős szerkesztője lett és a lapban már Mészöly Miklós névvel jelentek meg tárcái, rövid történetei, versei. Két év múlva meg is szűnt a politikai hetilap, mert az írót letartóztatás fenyegette.
Első novelláskötete Vadvizek címmel, 1948-ban jelent meg Pécsen. Ugyanebben az évben feleségül vette Polcz Alaine pszichológust, az ő emlékirata, azAsszony a frontoncímű dokumentumregény, mely 1993-ban jelent meg. Mészöly Miklós a fővárosban szabadúszóként élt és a Magyar Rádió gyermek- és ifjúsági osztályán vállalt feketemunkát, valamint lektorálásokat könyvkiadóknál, álnéven.

 

Mészöly Miklós és felesége, Polcz Alaine

Ötvenes évek

A Rákosi-korban többnyire munkanélküli volt, csupán meséket és meseátdolgozásokat írhatott, majd kapcsolatba került a bábos mozgalommal, bábdarabokat írt, egyúttal szervezte az értelmiségi centrumok illegális könyvellátását is. 1951-ben az Állami Bábszínház dramaturgjaként dolgozott, de a következő évtől ismét visszatért az álneves feketemunkához. 1954-ben a pécsi Dunántúl folyóiratban jelent meg a Sziklák alatt című novellája. Két mesekönyvvel jelentkezett 1955-ben, a Hétalvó puttonyocska és A bánatos medve címmel. Az 1956-os forradalomban fegyveresen nem vett részt, az Írószövetségnek még nem volt tagja, de munkájában aktívan részt vállalt. Az 1958-ban induló Jelenkor című folyóiratnak szerzője és munkatársa volt évtizedekig. A hivatalos kritika elutasítóan fogadta, a szerzőt rendszeresen zaklatták, megfigyelés alatt tartották, az utcán követték, telefonját lehallgatták. A zaklatások elől Véméndre távozott, másfél évig munkásként dolgozott.

Fekete gólya

1960-ban adták ki a Fekete gólya című, nagysikerű ifjúsági regényét. Szőlőhegyeken és ártéri erdőkben, kisvárosi vendéglőkben és kovácsműhelyekben, falusi bakterházakban, csőszkunyhókban kisemberek hétköznapi élete zajlik. Mindent és mindenkit legendák, titkok lengnek körül. Gyerekek csónakba szállva útra kelnek, hogy megszerezzék a fekete gólyát. A csodás madarat egy pillanatra talán sikerül megpillantaniuk, de a Duna hirtelen áradása elsodorja őket, és küzdelmüket a természet erőivel a valóságban kell megvívniuk. A regény végére minden titokzatos körülmény hétköznapi magyarázatot kap, ami annyit jelent, hogy a valóság talányos és varázslatos.

Hatvanas évek

A Jelenkor elkezdte részletekben közölni Az atléta halálac. regényét. Egy versenyen kívüli atléta, Őze Bálint futóbajnok életét ismerjük meg gyermekkorától tragikus haláláig, Hildi emlékezésén keresztül, aki Bálint élettársa és szeretője volt. Az atléta halála az életküzdelem regénye, az alázat és makacsság, egyszóval a hit regénye, s mindazoké, akik mindig távolabb kívánják a célszalagot . A modern magyar próza egyik klasszikusaként számon tartott alkotás ez a mű.

Az Ablakmosócímű drámája és a szerzői kommentárja politikai botrányt váltott ki. Sorozatos betiltások, rövidebb-hosszabb ideig tartó szilenciumok, utazások korlátozása, nemzetközi meghívások visszautasítása követték egymást.
1965-ben ismét egy mesés kötetet jelent meg, Az elvarázsolt tűzoltózenekar címmel.
Az atléta halálát a Szépirodalmi- és a Magvető Kiadó is visszautasította, így kötet először francia nyelven jelent meg. Mészöly Miklós a hatvanas évek közepén eljutott Párizsba, Firenzébe, Rómába és Nápolyba is, és az útján végig figyeltették, visszaérkezésekor fenyegetések és zaklatások érték. A párizsi és a müncheni kiadások után a Magvető Kiadó is kiadta Az atléta halála című regényét 1966-ban.
A következő évben jelentek meg elbeszélései, Jelentés öt egérről címmel, a haláltáborok szörnyűségeiről, etikai jellegű gondolataival és a háború által kiváltott érzéseivel. A szokatlan mű egy állatmese, felnőtteknek szóló tanmese. Az egész novella alapélménye a háború, a háború utáni évek, az ezzel együtt járó szorongás.

 

Saulus

1968-ban jelent meg aSaulus című regénye. A történet a Bibliából ismert, a keresztényeket vadul üldöző Saulus, úton Damaszkusz felé, egy látomás hatására megtér, az új hit hirdetőjévé válik (ez a pálfordulás). Mészöly regénye a damaszkuszi út kitüntetett pontjáig követi nyomon hősének történetét, a hitváltás foglalkoztatja. A Saulus nemcsak a hitváltás regénye, a döntésre kényszerült ember lélektani és bölcseleti kérdései, hanem a megmerevedő ideológiák és az azokat képviselő emberek bírálata is. A regény próbára teszi az olvasót, bonyolult, elvont, sűrű szövésű. Szereplőinek lelki-szellemi tartalma jelenik meg előttünk, ez is fokozatosan bomlik ki, apró tényekből, ismétlődésekből.

Csehszlovákia megszállásakor ő is tagja volt a tiltakozó aláírók csoportjának, felerősödött benne a polgárjogi mozgalmakban való nyilvános részvétel.
A Kádár-korszak mindvégig elutasító vele, műveit nem akarták kiadni, drámáit nem akarták bemutatni. Az 1968 után kibontakozó ellenzéki mozgalmakban nemcsak részt vett, hanem azok egyik vezető személyiségévé is vált.

 

 

Filmek

1970-benMagasiskola címmel Gaál István készített filmet Mészöly írása nyomán, mely különdíjat nyert a cannes-i fesztiválon. Kisorosziba vonult vissza írni. 1971-ben Londonban és Párizsban töltött egy-egy hónapot, sokat járt színházba, moziba, koncertekre, múzeumokba. 1973-74-ben egy évet maradt Berlinben, miközben sokat utazott. 1975-ben jelent meg az Alakulások című, első reprezentatív elbeszélés gyűjteménye.

1976-ban látott napvilágot a Film című regénye, melyben egy halállal szembenéző idős házaspár életnek utolsó néhány óráját mutatja be.

 

Temessy Hédi és Darvas Iván a Film egyik jelenetében

 

regényből 2000-ben Temessy Hédi és Darvas Iván főszereplésével Surányi András készített filmet. Egy elképzelt filmforgatást utánozva, felhasználja a cinéma vérité módszerét, hogy lehetőleg teljes és aprólékos tárgyilagossággal számoljon be egy öreg házaspár halál felé tartó lépegetéséről. A képzeletbeli kamera a városmajori Csaba utcán követi őket nyomon, és csak azt fényképezi végtelen türelemmel, ami látható, tapintható rajtuk, ami alakjukból, arcukból, tárgyaikból megpillantható. Ez a jelen idejű történet-látvány az ember esendőségét, nyomorúságát, halál előtti kiszolgáltatottságát, a biológiai-természeti sors végzetét foglalja viszolyogtatóan naturalista képekbe. A kamera szenvtelenül tárgyilagos pásztázását olykor megszakítják az író közbeszólásai, kommentárjai, melyek azt hangsúlyozzák, hogy a felvevőgép nemcsak a házaspárt figyeli, hanem arra is ráirányul, aki a gép mögött áll. A Film szomorú, lehangolóan kegyetlen regény, de nem részvét nélküli, enyhíteni próbálja a megértéssel, a szánalommal, az együtt érző irgalom szavával.
1977-ben két könyve,A tágasság iskolája című tanulmánykötete ésKerti hangversenycímmel mesegyűjteménye jelent meg. Az 1979-es évet egy elbeszéléskötet, a Szárnyas lovakés két színdarab, aBunker és Az ablakmosó fémjelzi.
A hetvenes évek közepén Mészöly Miklós és néhány kollégája több száz kötetből álló magyar művelődéstörténeti sorozat tervét dolgozták ki, mely Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója c. kötetével indult.

 

 

Nyolcvanas évek

1980-ban jelent megÉrintések címmel esszékötete és a Jelentés egy sosevolt cirkuszról és más mesék című mesegyűjteménye. Münchenben bemutatták aRückblenden című filmjét, és, lengyel fordításban is olvashatóvá vált aFekete gólya című ifjúsági regénye. Mészöly Miklós a nyolcvanas években hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban, és 1982-ben felolvasó körutat tartott Németországban. További művei ebben az időszakban az Esti térképcímű verseskötete, a Megbocsátás című regénye és egy elbeszélés kötete a Merre a csillag jár címmel.

Mészöly Miklóst csak a nyolcvanas évek második felében kezdték elismerni, ekkor megkapta a Déry Tibor-díjat. 1986-ban bemutatták a Bunkerc. darabját és megjelent a Sutting ezredes tündöklése című elbeszélés kötete.
1988 mozgalmas év volt az életében, két elismerésben is részesült, Örley-díjat és Magyar Művészetért Díjat kapott, valamint több írótársával együtt felolvasást tartott Bécsben.
1989-ben a Magyar Demokratikus Charta szóvivőjének választották, és megjelent két újabb kötete, aVolt egyszer egy Közép-Európa c. elbeszélés gyűjtemény és A pille magánya c. esszé kötet.

 

Kilencvenes évek

Mészöly Miklós 1990-ben Kortárs Díjat és Kossuth-díjat kapott, majd az Írószövetség elnökségi tagjává választották. Ezt az évet két kötet jegyzi, aWimbledonijácint elbeszéléseivel és A negyedik út esszéivel. 1991-ben aBallada a mosónő lányáról című elbeszélései abszurd álmokba torkolló rövid történetek, szürrealista fantáziával és pontos, aprólékos realizmussal. Történetei sokszor fonódnak családja köré, a krónikák és legendák, a szájhagyományok világába. Sorra jelentek meg kötetei a kilencvenes évek elején is, az Elégia,Az én Pannóniám és a Bolond utazás címmel.

Újabb elismerések jele, hogy Nyitott Társadalom Díjat kapott, Szekszárd díszpolgárává avatták, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnökévé választották, valamint Soros Alkotói Díjban részesült. 1993-tól indult el összegyűjtött művei sorozatának kiadása, majd két kisregénye jelent meg, a Családáradás és aHamisregény. 1996-ban Budapest díszpolgára lett, 1997-ben pedig a Soros-életműdíjat adományozták számára.
1998-ban filmesítették meg Mészöly Miklós Pannon töredék című regényét, mely egy fiú naplója, aki rácsodálkozik a világra, a történelemre, megtapasztalja a szerelmet és a halál közelségét. A naplótöredékekből elevenedik meg az 56-os forradalom története szokatlan látószögből szemlélve.

 

Mészöly-nap és a Szekszárdi Magasiskola

Szekszárdi Magasiskola Írói alkotótábor és mesterkurzus címmel 2013 júliusának második hetére hirdette meg első alkalommal a Mészöly Miklós Egyesület és a PAD Irodalmi, Művészeti és Kulturális Egyesület kezdő írók és az irodalmi alkotás iránt érdeklődők számára programjait. Az elképzelés megvalósításának előzményei a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, a PTE Illyés Gyula Kara és más intézmények közreműködésével hosszú évek óta folyik. Ezek egyik legkiemelkedőbb eseménye az évente január 19-én megrendezett Mészöly-nap, amelyen az előző év legjobb prózai munkáját elismerő Mészöly Miklós-díjat átadják, s ehhez a naphoz kapcsolódóan számos kulturális esemény zajlik. A kurzus foglalkozásait többségében Mészöly Miklós életművéhez, illetve személyéhez is kötődő, ismert írók és költők tartják, akik mellett szerepet kapnak más műfajok jeles alkotó-, illetve előadóművészei, valamint az irodalmi élet más területein (könyvkiadás, műkritika) tevékenykedő, elismert szereplők.

Mészöly Miklós Emlékház

Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában az Irodalom Háza, aMészöly Miklós Emlékház. A szecessziós homlokzatú földszintes polgárház Babits Mihály szülőháza szomszédságában található. A hagyaték jelentős részét az özvegye, Polcz Alaine ajándékozta az író szülővárosának 2003-ban.

Mészöly Miklós 2001. július 22-én halt meg Budapesten.

 

 

Források:
Thomka Beáta: Mészöly Miklós. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó, 1995. (Tegnap és ma. Kortárs magyar írók)
Péter László (főszerk.): Új magyar irodalmi lexikon 2. köt. 2. jav. bőv. kiad. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2000.

Képek:
Mészöly Miklós
Molnár (Mészöly) Miklós és bátyja, Dénes
Mészöly Miklós és felesége, Polcz Alaine
Mészöly Miklós: Fekete Gólya
Mészöly Miklós: Saulus
Temessy Hédi és Darvas Iván a Film egyik jelenetében

 

Tovább a kategóriában: « Mozart JACK LONDON »

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás