facebook youtube rss
2016. február 05. | 08.10

Franco Zeffirelli

Franco Zeffirelli olasz film- és színházi rendező, forgatókönyvíró 1923. február 12-én született Firenzében. Az 1960-as évek második felétől forgatott rendszeresen mozifilmeket, színházi rendezőként is a legkiválóbbak között tartották számon, operarendezései legendás hírűek. Zeffirellit a képi harmónia megszállottjának tartják, alkotásai elsősorban egyedülálló esztétikájával nyűgözik le a nézőt. Zeffirelli az érzékek rendezője, a vizuális gyönyörködtetés mestere. Filmes helyszínei festőiek és korhűek, melyeket különleges díszletekkel és pompás jelmezekkel ötvöz. Shakespeare műveinek egyik legméltóbb tolmácsolója, a legmonumentálisabb Jézus-film alkotója. Franco Zeffirelli volt az első olasz állampolgár, aki tiszteletbeli lovagi címet kapott a brit kormányzattól.

 

Gyermekévek

Zeffirelli házasságon kívül született gyermek volt,Gianfranco Corsi néven látta meg a napvilágot Ottorino Corsi, firenzei szövet gyáros és egy szegény varrónő, Adelaide Garosi gyermekeként. Anyja Mozart Idomeneo című operájának egyik áriájából választotta fiának a Zeffiretti nevet, amit azonban a zenében járatlan anyakönyvvezető elírt, így lett Zeffirelli. Hatéves korában elvesztette édesanyját, a gazdag apa csak pénzzel és jó tanácsokkal segítette a kisfiút, akit édesanyja korai halála után a városka angol kolóniájának idős hölgyei vettek magukhoz és nevelgettek. Ők tanították meg az angol nyelv és Shakespeare szeretetére a félárva fiút, színdarabokat, mozifilmeket és operaelőadásokat látogattak meg együtt közösen. Színházi érdeklődése ellenére, apja kérésére, 1941-ben a firenzei egyetemen építészetet kezdett tanulni, de élénken érdeklődött más művészeti ágak, elsősorban a színház iránt, tagja volt az egyetem színházi társulatának.

 

A fiatal Zeffirelli

Színház és opera

A háború azonban mindent megváltoztatott. Az angol hölgyek hazautaztak, az ottmaradtakat sorozatos retorziók érték. Zeffirelli fegyveresen vett részt szülővárosa felszabadításában, majd a békekötéskor a brit katonák tolmácsa lett. Visszatérve az egyetemre, folytatta építészeti tanulmányait és amatőr színielőadásokat rendezett A színház bűvkörébe került, színészkedett, díszletépítő és díszletfestő volt, majd Luchino Visconti rendező asszisztenseként dolgozott a színpadon, segédrendezőként pedig több filmjében a forgatásokon. Közreműködött Roberto Rossellini és Vittorio De Sica néhány filmjében is, ahol a rendezői szakma további mesterfogásait sajátíthatta el. Figyelme nemsokára ismét a színház, főként az opera felé irányult.Első sikeres operarendezése Rossini Olasz nő Algírban című művének színpadra állítása volt a milánói Scalában, 1952-ben. Ezután sorra következtek a klasszikus operaelőadások, amelyek közül a legemlékezetesebb Verdi Traviata, Donizetti Lammermoori Lucia, valamint Puccini Bohémélet című operája volt. Zeffirelli néhány év alatt forradalmasította az operarendezés korszerűtlen, idejétmúlt stílusát. Előadásai frissek, elevenek, mozgalmasak voltak, hamarosan a milánói Scala, a párizsi Opera és a londoni Covent Garden legfoglalkoztatottabb rendezője lett.

Shakespeare a filmvásznon

Az opera után érdeklődése az irodalmi klasszikusok felé fordult, feladatának tekintette, hogy Shakespeare műveit közel hozza a XX. század nézőihez, megőrizve az eredeti művek szellemiségét. Működése nyomán óriási Shakespeare-kultusz alakult ki Olaszországban, s Zeffirelli elérkezettnek látta az időt arra, hogy Shakespeare műveit filmszalagra álmodja. Az igazi világsikert A makrancos hölgyhozta meg számára. Shakespeare komédiájának szellemes, látványos, az eredetihez méltó adaptációjának magas színvonalához Richard Burton és Elizabeth Taylor fergeteges alakítása is hozzájárult. Zeffirelli ragaszkodott az eredeti szöveghez, azonban filmes gegekkel, vígjátéki- és kalandfilmes elemekkel tarkította a cselekményt. A sikerhez nagymértékben hozzájárult Fellini kedvence, Nino Rota remek filmzenéje és a jelmeztervezők, látványtervezők csapatának kiemelkedő munkája.

 

Richard Burton és Elizabeth Taylor A makrancos hölgy egyik jelenetében

Romeó és Júlia

Az 1968-ban készült Rómeó és Júlia filmváltozatával még nagyobb sikert aratott, talán ez a leghíresebb és legjobb filmje egész rendezői pályafutása alatt. A film különlegessége, hogy elsőként játszatta tizenévesekkel a veronai szerelmesek tragédiáját, s a hatvanas évek korszellemének megfelelően egy meztelen szerelmi jelenetet is beillesztett a filmbe. Zeffirelli, a 14 éves Olivia Hussey-ra és a 17 éves Leonard Whiting-ra bízta a főszerepeket, akik zsenge koruk ellenére szuggesztív beleéléssel és szenvedéllyel működtek együtt a kamerák előtt. A filmért rendezői Oscar-díjra jelölték Zeffirellit, ezt ugyan nem kapta meg, de a látványért és a jelmezekért elnyerte az amerikai filmakadémia legrangosabb díját. A csodálatos kísérőzenét most is Nino Rota írta. Zeffirelli kisebb változtatásokkal, de hű az eredeti szöveghez, nem modernizál, látványában igyekszik visszaadni a kor atmoszféráját. Sikerült átélhetővé és megkapóvá varázsolnia, vászonra vinnie azt, ami Shakespeare korában, a hatvanas évek végén, és a huszonegyedik század nézője számára is ugyanúgy értelmezhető, a szenvedély, a vívódás, a lelkiismeret, a bűntudat, a fájdalom és a szerelem érzését. The Teen-age lovers of Verona című rövid dokumentumfilm bemutatja a két főszereplő fiatalt, láthatjuk őket a film készítésének folyamatában és Zeffirellit munka közben.

Napfivér, Holdnővér

Zeffirelli súlyos autóbalesetet szenvedett, amelyben majdnem életét vesztette. A kórházban, álmában megjelent neki Szent Ferenc, és elhatározta, hogy következő filmjét a szent életének bemutatására szánja. A forgatókönyv megírásakor az volt számára a fő szempont, hogy egyszerűvé és könnyen befogadhatóvá tegye a nézők, főleg a fiatal generáció számára a történetet. A korszak hippi-, és diákmozgalmainak középkori megfelelőjeként mutatta be Szent Ferencet és követőit, a párhuzamot pedig a betétdalok megírására felkért énekes, a hippik által bálványozott Donovan személye is megerősítette. A közönség, főleg a fiatalok nagy tetszéssel fogadták a Napfívér, Holdnővér című alkotását. A történet szerint Ferenc, a megtérése után nemet mond a kelmefestő édesapja által felkínált gazdag és képmutató életre, majd kivonul a társadalomból. Istenhez fordul és ahhoz, ami a bűnös világban még mindig magában hordozza az általa teremtett szépséget és ártatlanságot: a természethez. A kritikusok inkább vitatták a filmet, Assisi Szent Ferenc életének kissé idealizált feldolgozását.

 

A názáreti Jézus

Zeffirelli következő monumentális vállalkozása, A názáret Jézus volt, mely ötrészes tévésorozatként és kétrészes mozifilmként egyaránt elkészült. Az alkotás a bibliai téma egyik legpontosabb filmes feldolgozása, egy aprólékosan felépített, precíz evangélium-adaptáció. Mária szerepét Olivia Hussey alakítja, aki Júliaként tűnt fel korábbi filmjében. Jézus szerepét azonban egy kevéssé ismert angol színészre, Robert Powell-re bízta. Az általa megformált Jézus olyan, mint egy mozdulatlan ikon, amit kiemelt az a különös rendezői utasítás, hogy a színész szinte teljesen rezdületlen arccal, pislogás nélkül játssza el a szerepet. VI. Pál pápa a filmsorozat megtekintése után személyes audiencián fogadta a rendezőt. A film keresztények és nem-keresztények körében is hatalmas sikert aratott, ám a kritikusok többsége csupán szép képeskönyvként értékelte a produkciót.

 

Giccsbe hajló melodrámák

Zeffirelli úgy döntött, készít néhány filmet a korszak emberének a korszak emberéről. Azonban a Shakespeare-drámák és nagyszabású operák rendezőjének meggyűlt a baja a modernitással. 1979-ben Amerikában forgatta, a fiáért küzdő apa drámáját A bajnok címmel. Annak ellenére, hogy Oscar-díjas színészekkel dolgozott, a film bukásnak bizonyult nehézkes tempója és érzelmessége miatt. Ezt követte 1981-ben a Végtelen szerelem című film, egy modern köntösbe bújtatott Rómeó és Júlia-történet, mely szintén nem aratott elsöprő sikert. Ez volt Zeffirelli karrierjének szakmai mélypontja.

Operák és más klasszikusok

Zeffirelli visszatért ahhoz, amihez a legjobban értett, a klasszikusok filmre vitelére. A nyolcvanas évek legnagyobb sikereit operafilmjeivel érte el, a Traviata, a Bajazzók és az Otello Placido Domingo főszereplésével, a Don Carlo (Don Carlos) pedig Luciano Pavarottival a címszerepben. 1990-ben rendezte meg Hamlet-feldolgozását. Shakespeare szellemiségét maradandóan visszaadó történetben elevenedik meg a dán királyfi és az uralkodócsalád végzete. Mel Gibson élete egyik legjobb, legerőteljesebb és legőrültebb alakítását nyújtotta, kiváló partnere Gertrúd szerepében Glenn Close.

 

Giovanni Verga regénye alapján rendezte az Egy apáca szerelme című kosztümös filmjét, amely a 19. századi kolerajárványok idején játszódó, szívbemarkoló dráma, amely olyan kérdésekről szól, mint szerelem, szeretet, individuum, erkölcsösség, elhivatottság és Istenbe vetett hit. A fogadtatása jó volt, mind a nézők, mind a kritikusok részéről. 1996-ban belefogott Charlotte Brontë világhírű regénye, a Jane Eyre megfilmesítésébe. A fiatal Charlotte Gainsburg és a mindig briliáns William Hurt főszereplésével készült filmadaptáció a Zeffirellitől megszokott színvonalú, klasszikus, míves darab lett, remek alakításokkal és kiegyensúlyozott rendezéssel.

Életrajzi ihletésű filmek

Zeffirelli önéletrajzi elemekkel átszőtt, a fasizmus időszakában játszódó filmje, a Tea Mussolinivel . Életének azt a részét idézi fel, meséli el, amikor anyja elvesztése után az angol kolónia idős hölgyei pártfogásukba vették, és akik felnyitották a szemét az őt körülvevő világ szépségeire. Gyermekkorának története ez a film, némi nosztalgiával, idillel. A Mindörökké Callas a díva utolsó éveinek, részben fiktív eseményein alapul. Az operacsillag utolsó éveit mutatja be, életének egy elképzelt fordulatát, amikor a visszavonult művész lehetőséget kap egy kései visszatérésre, az újabb generációnak való bemutatkozásra és bizonyításra. A főszerepben Fanny Ardant kitűnő alakítást nyújt, partnere Jeremy Irons.

 

Források:
Ábel Péter (főszerk.): Új filmlexikon 2. köt. Budapest: Akadémia Kiadó, 1973.
Franco Zeffirelli wikipédia
Mihályka Anna: A minőségi filmgiccs királya 1.rész Franco Zeffirelli a szélesvásznú álmodozó. In: film.mindennapi.hu 2011.12.20.
http://film.mindennapi.hu/cikk/portre/franco-zeffirelli-a-szelesvasznu-almodozo/2011-12-20/10993
Mihályka Anna: A minőségi filmgiccs királya 2.rész Zeffirelli, evangélium és opera. In: film.mindennapi.hu 2011.12.20.
http://film.mindennapi.hu/cikk/portre/zeffirelli-evangelium-es-opera/2011-12-27/11206

Képek:
Franco Zeffirelli
Franco Zeffirelli fiatalon
A makrancos hölgy egyik jelenete

 

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás