facebook youtube rss
2016. március 14. | 23.00

Aba-Novák Vilmos

Aba-Novák Vilmos festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége, 1894. március idusán született Budapesten, Novák Vilmos néven. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd később tanára is lett. Dolgozott a szolnoki művésztelepen és Nagybányán. Két évig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Mint freskófestő, számos állami és egyházi megbízást teljesített. 1937-ben elnyerte a párizsi Világkiállítás, 1940-ben pedig a XXII. velencei biennále nagydíját. Korai korszakában mozgalmas rézkarcokat készített, késői temperafestményein az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvének elemei jelennek meg. Harsány színekkel festett, monumentális ihletettségű, dinamikus kompozíciók jellemzik; kedvelt témája volt a falusi vásár, a cirkusz világa és az alföldi nép életének karikaturisztikus ábrázolása. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria és más közgyűjtemények mellett számos magángyűjteményben őrzik.

Tanulmányok

Édesapja Novák Gyula, vasúti mérnök, édesanyja a bécsi születésű Waginger Róza, két testvére Gyula és Mária volt. Kisgyerekkorában a Krisztinavárosban éltek, és már korán el kezdett járni az ócskapiacra rajzeszközöket vásárolni. 1912-ben érettségizett a budapesti Toldi reálgimnáziumban, ezt követően a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre tanítványa lett. Kora fiatalságától kezdve tudatosan készült festőnek. 1912-ben, tizennyolc éves rajztanárnövendékként felvette az Aba előnevet. 1913 nyarán a Szolnoki művésztelepen dolgozott és megismerkedett Fényes Adolffal, akitől olajfestést tanult. A Déli pihenő és az Alkony című olajképével részt vett a főiskola ifjúsági kiállításán.

Déli pihenő

A háborúban

A háború megszakította tanulmányait, 1914 októberében bevonult a 29. honvédezredbe. Több, mint két évig frontszolgálatot teljesített Galíciában, ahol megsebesült, majd Bukovinában és Észak-Olaszországban szolgált. A háborút teljesen értelmetlennek, művészi ambíciói gátlójának tartotta. Megsebesült jobb karja, így 1918 tavaszán háromhavi szabadsága alatt szerezte meg a közép- és felsőfokú rajztanári oklevelét a főiskolán. Kitüntetésekkel szerelt le, majd egy évig a József Nádor Műegyetemen kisegítő tanársegédként dolgozott, 1919 őszétől pedig Berényi Róbert Városmajor utcai műtermében alkotott.

Kiállítások, díjak

1922-től Olgyai Viktor grafikai műtermének növendéke lett és megnyílt az első grafikai kiállítása az Ernst Múzeumban. 1923-ban néhány rézkarca album formájában is kiadásra került. 1923-tól a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének tagja lett, a következő évben pedig részt vett a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT) első csoportkiállításán, szintén az Ernst Múzeumban. 1925-ben feleségül vette élettársát és modelljét, Vulkovits Katalint. A Nemzeti Szalon első Tavaszi Tárlatán kiállított Savonarola című rézkarcával a Szinyei Társaság grafikai nagydíját nyerte el. A Szinyei Merse Pál Társaság 5 millió koronás külföldi utazási díjának elnyerése után 1926 májusban külföldi körútra indult Velence, Verona, Milánó, Bern Párizs útvonalon. 1927 februárjában rendezte harmadik gyűjteményes kiállítását az Ernst Múzeumban. Tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT). Grafikákkal vett részt a firenzei, varsói, poznani, krakkói, stockholmi magyar kiállításokon. 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság a tagjai közé választotta, majd a Belvárosi Képzőművészeti Szabadiskola tanára és a Munkácsy Céh tagja lett. Ettől az évtől kezdve minden évben szerepelt a velencei biennálén. 1928 nyarán megszületett Judit lánya, aki később textiltervező és művészettörténész lett.

Olasz tengeröböl templommal

Róma

1929-1930 között 14 hónapon át a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Olaszországi tartózkodása megváltoztatta képeinek tárgyát, stílusát, művészi kifejezőeszközeit, technikáját. A kora reneszánsz kompozíciók, a trecento freskók harmóniája gyakorolta rá a legerősebb hatást, sőt az olajfestésről áttért a temperára, amely a gyors, szenvedélyes alkotásmódjának jobban megfelelt. Olasz városképein a térbeliség eltűnik, dekoratív, egymás felett elhelyezett síkokba rendeződik a látvány. Ekkor jelennek meg első cirkusz képei. 1930-tól állandóan visszatért a Szolnoki Művésztelepre. Sok zsáner- és tájképet festett. 1931-ben az Ernst Múzeumban mutatta be a Rómában festett anyagát. Gyűjteményes kiállításokat rendezett Milánóban, Genovában, Bergamóban, Triesztben. Kiállított Pittsburgh, New York, Philadelphia és Chicago kiállítótermeiben is A Búcsúsok kompátkelése a Tiszán című képét megvásárolta a New York-i Museum of Modern Art. Részt vett a római ösztöndíjasok első csoportkiállításán.

Cirkuszi kikiáltó

Harmincas évek

Az 1930-as évek folyamán több nyarat töltött a művésztelep tagjaként Szolnokon, ahol sok zsáner- és tájképet festett, illetve 1935-től Nagy Imre meghívására Erdélyben és Csíkzsögödön. Az ott készült cirkusz- és nép-életképeit többször bemutatták a Fränkel Szalon tárlatain. 1930-1937 között képzőművészeti magániskolát vezetett. 1931-től kezdve több egyházi és állami megbízású, monumentális alkotás elkészítésére kap lehetőséget. Ezek, a szegedi Szent Demeter-kápolna faliképe, a jászszentandrási templom freskói, a szegedi Hősök Kapuja freskói, a városmajori templom mennyezete és a székesfehérvári Szent István-mauzóleum faliképei.



A jászszentandrási templom freskója

A „barbár zseni”

Aba-Novák 1932-ben a padovai Egyházművészeti Kiállításon aranyérmet kapott. 1934-ben Londonban állított ki, és ebben az évben alapította meg az Amerikai-Magyar Művészeti Akadémiát is. 1936-ban szerepelt Chicagóban és a III. Milánói Triennálén. Aba-Novák Vilmos a világhírű kortárs képzőművészeket – köztük Picassót – is lenyűgözte. Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának pannójáért Grand Prix kitüntetésben részesült. Picasso, a monumentális alkotást látva így kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?” A pannó ma Székesfehérváron, a Csók István Képtárban van elhelyezve.

 


„Magyar-francia történelmi kapcsolatok” pannó

Utolsó évek

1930 és 1937 között Budapesten képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től pedig a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1938-ban a műcsarnokbeli Szent István Emlékkiállítás alkalmával 3000 pengős első díjat nyert. Megbízást kapott a pannonhalmi emlékkápolna kifestésére és a Városmajori templom mennyezetfreskóinak elkészítésére is. 1939-ben New York-ban állított ki, a következő évben pedig megkapta a XXII. velencei biennále nagydíját. Az utolsó képeinek egyike, a híres Álarckészítő. 1941. szeptember 29-én, 47 évesen hunyt el Budapesten



Álarckészítő

 


Források:
Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos. Budapest: Corvina Kiadó, 1966.
Aba-Novák Vilmos

Képek:
Aba-Novák Vilmos
Déli Pihenő
Olasz tengeröböl templommal
Cirkuszi kikiáltó
A jászszentandrási templom freskói
Magyar-francia történelmi kapcsolatok pannó

Álarckészítő

 

 

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás