facebook youtube rss
2016. április 27. | 11.50

80 éve született Lázár Ervin

Lázár Ervin Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, 1936. május 5-én született Budapesten. Rácegrespusztán töltött gyermekkorának varázslatos világa kitüntetett szerepet kapott a műveiben: a tisztaság, az ártatlanság, a boldogság színtere a puszta. Meghatározó volt a gyermekkorának alapélménye, inspirációi java részét onnan merítette. A meseíró mély humánummal, szeretettel és humorral teremtette meg különös figuráit, akik mindig az otthonosság és a barátságosság érzetét keltik. Hősei: Bruckner Szigfrid, a kiérdemesült oroszlán, Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót, Mikkamakka, Dömdödöm és a többiek. Írásainak középpontjában mindig a szeretet és a morális értékek problematikája állt. Bölcs lélek volt, csodálatos humorral megáldva, szeretni akarta az embereket és nem megváltoztatni.

 

 

Család

Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, ezt tekintette szülőfalujának. Olvasni még az iskola elkezdése előtt megtanult, s attól kezdve az irodalom és a könyvek szeretete meghatározó volt számára. Felsőrácegresre járt iskolába, majd Sárszentlőrincre. Lázár Ervin nyolcéves koráig, mint intézőgyerek, viszonylagos jómódban élt, de a felszabadulás után családjának helyzete is megváltozott. Az 1945-ös földosztásnál nekik nem járt föld, így ők lettek a legszegényebbek. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták be, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt a Garay János Gimnáziumba. Szülei osztályidegennek számítottak, 1954-ben kitették őket a házukból, mert az állami gazdaság igényt tartott az intézőlakásra, ezután Tüskéspusztára költöztek.

A kisiskolás Lázár Ervin

Tanulmányok

Lázár Ervin 1954-ben érettségizett, ezután az ELTE Bölcsészettudományi Karára járt újságíró szakra. Az egyetemi évek alatt az Eötvös-kollégiumban lakott. 1956-ban a harmadévesek kötelező szakmai gyakorlatát Nyíregyházán töltötte, majd 1957-ben Pécsre került. Első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. 1959-től az Esti Pécsi Napló újságírójaként dolgozott, 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomáját. 1963-tól a Dunántúli Napló, és Tüskés Tibor segítségével a Jelenkor munkatársa lett.

A kisfiú meg az oroszlánok

Első könyve 1964-ben jelent meg A kisfiú meg az oroszlánok címmel, a kötetet Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. A meseregény a generációk közötti árkokról szól, a társtalanságról, a gyerekek, felnőttek és öregek különálló világáról, de arról is, hogy az egymásra való odafigyelés és az empátia az árkokon átvezető híd. Példázatértékű meseregény a szeretet közösségformáló erejéről. A felnőtt hős időnként segítőtársul fogadja a gyermeket, így a gyermekkor, mint értékforrás jelenik meg.

Novelláskötetek

1966-ban jelent meg első elbeszéléskötete a Csonkacsütörtök, melyet a Rácegresről hozott derű, életkedv és tisztaság jellemez. Lázár Ervin 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1969-ben jelent meg az Egy lapát szén Nellikének, erről így vall az író: Ez a második novelláskötetem. A könyv nagyrészt a szerelemről szól. Arról, hogy mennyi fallal áll szemközt az ember, s hogy a szerelem ész okokkal mennyire nem meghatározható. Eltéphetetlen szálak kapcsolnak a gyermekkorhoz is, innen erednek gyermekekről szóló írásaim. S nyilván ezzel magyarázható, hogy nagyon szívesen írok mesét, néhány ezekből is belekerült a könyvbe. 1973-ban a Buddha-szomorú című elbeszéléskötetében már jelen van a szembeszállás a hétköznapok valóságával, a fantázia szabadsága és a játék fontossága is. Abszurd, groteszk hangvételű novellái meseszerűek, sok írásáról nem is dönthető el egyértelműen, hogy mese vagy novella, leginkább mesenovellának nevezhetőek. Ezek az írások főként az emberi kapcsolatok konfliktusait, a modern életforma keltette feszültségeket mutatja be.

A fehér tigris

Lázár Ervin 1971-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Egyetlen regénye, a groteszk hangvételű, A fehér tigris 1971-ben jelent meg. A fehér tigris Lázár Ervin egyetlen regénye a mágikus realizmus körébe tartozik: a csodás elem egy erkölcsi próbatétel paraboláját teszi lehetővé. Félig mese, félig történelmi lecke. A regényben megjelenített hatalom képében az ötvenes évek visszaélései, koncepciós perei, frazeológiája köszön vissza. A hőshöz, Makos Gáborhoz egy nap különös fehér tigris szegődik, az emberi beszédet értő, éteri lény, aki miatt a fiatalember élete gyökeresen megváltozik, a társadalom kitaszítja. Hamarosan kiderül, hogy a tigris halhatatlan, és korlátlan erővel rendelkezik. A fennálló tekintélyuralmi rendszerben az igazságért kiálló Makos egy csapásra forradalmat szít, ám visszaél hatalmával, és fokozatosan a tigris is átalakul bűzös ragadozóvá. A fehér tigris regény a hatalomról, az erkölcsről, a félelemről, az egyén buktatóiról, választásairól, szabadságáról.

A „lázári” mesevilág

Lázár Ervin a meséiben és meseregényeiben a hagyományos népmeseelemeket egyedi módon ötvözte az abszurd, groteszk, szürrealista ötletekkel, így jön létre egy sajátos, semmi mással össze nem téveszthető „lázári” mesevilág, melynek legjellemzőbb vonásai a szeretet és a humor. Mulatságos helyzetek, kedvesen csetlő-botló figurák segítségével erkölcsi axiómákat, örök érvényű gondolatokat közvetít olvasói számára. Meséiben sok humoros elem megtalálható, a hetvenkedés, a félreértés, a lóvá tevés, az összetévesztés, a megszokottól eltérő jellemek, és a szellemesen és bravúrosan megalkotott nyelvi játékok, hasonlatok, szóképek. Lázár Ervin mesevilágában a népmesei morált felváltja a krisztusi tanításokra épülő szeretetmorál. „ Az irodalmi műveknek az a céljuk, hogy valamit megmozdítsanak, valamit ott legbelül. Ez a mese célja is. Az embert rá kell ébreszteni szellemi lény voltára. Azt szoktam mondani a gyerekeknek, hogy a mese egy fél alma. Az író leírta és jön az olvasó, hozzáteszi a másik felét, akkor lesz teljes. És – mert mindenki mást szűr ki ugyanabból az írásból – az almák sohasem lesznek egyformák. És ez így helyes.” (Lázár Ervin)

A Hétfejű tündér

Lázár Ervin legnépszerűbb mesegyűjteménye 1973-ban jelent meg, azóta számos kiadást megélt. A szerző bölcs, rövid és tanulságos meséinek szereplői között egyes állatok ismerősek lehetnek Aesopus és La Fontaine klasszikus állatmeséiből. A történetek tanulsága most is több ezer éves bölcsesség – mint minden igaz emberi mondanivaló –, de a régi tanulságok ízig-vérig modern „hangszerelésben” jelennek meg; sok a humoros, groteszk elem a mesékben. Egy interjúban Lázár Ervin elmondta, hogy az ő kedvence minden meséje közül az ebben a kötetben levő Mese Julinak.

Berzsián és Dideki

Lázár Ervin a családjával 1971-1980 között Pécelen élt, felesége Vathy Zsuzsa. Gyermekei, Fruzsina, Zsófia és Zsigmond megszületése új ihletet jelentett Lázár Ervin számára, ettől kezdve elementáris erővel törtek elő saját gyerekkorának emlékei. Figyelve a nyelvvel való ismerkedésüket, saját maga is más kapcsolatba került anyanyelvével, rengeteg ötletet merített lányától és fiától. Az 1979-ben megjelent Berzsián és Dideki című meseregénye mindkét címszereplőjének neve Fruzsina lányától származik. A családi, legendárium szerint a Berzsián szó Berzsenyi Dániel nevének félrehallásából keletkezett, a Dideki pedig az ismert gyerekvers, a „csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki” első sora utolsó két szavának egybecsengéséből alakult ki. Tipikus modern mese, esendő hőssel, ironizált csodákkal, melyben az ellenség helyett a hős saját hibáival vívja meg a sorsát eldöntő harcot. Tipikus Lázár-mese olyan motívumokkal, mint a szeretet és a játék életformáló csodája és a közösség erejébe vetett hit.

Gyere haza Mikkamakka!

A legelső „mikkamakkás” történetek a Hétfejű Tündér 1973-as kiadásában szerepeltek, majd később egyre bővült a gárda, a szereplők kinőtték a mesegyűjteményt, és az erdőlakók kalandjai mesefüzérré olvadtak össze. 1976-ban jelent meg a Bikfi-bukfenc-bukferenc, majd nem sokkal később önálló történetként a hosszabb terjedelmű Gyere haza Mikkamakka! Ez utóbbi két kötet anyaga állt össze egységes meseregénnyé a nyolcvanas évek derekán, A Négyszögletű Kerek Erdő címmel. A Mikkamakka nevet is az író leánya, Fruzsina alkotta meg, mert még nem tudta kiejteni a Miska Macska nevet.

 

Szegény Dzsoni és Árnika

Meseregény a szerelem teherbíró képességéről, a férfi-női szerepekről, a megingásról, a várakozásról, és a boldogságról szól. Lázár Ervin beszélget a kislányával, együtt szövik a mesét. Meg-megszakítják párbeszédeikkel az események sorozatát, de a kisember kérdéseivel és ötleteivel válik teljesebbé a történet. Mese a becsületes, egyszerű szegény legényről, a jószívű királykisasszonyról, a hirtelen haragú királyról és a vasorrú bábáról, aki összekeveri a dolgokat. Végül helyreáll a rend, és szegény Dzsoni feleségül veheti Árnikát, és elnyerheti vele a királyságot is. Egy közös mesélés apa és lánya között, jó alkalom arra, hogy az emberi jóságon, barátságon, szereteten elgondolkodjunk.

A Négyszögletű Kerek Erdő

A Négyszögletű Kerek Erdő Lázár Ervin legnépszerűbb mesegyűjteménye, olyan önálló mesék füzére, melyet a szereplők személye tesz egységessé, de a történetek önállóan is egy kerek egész mesét adnak. A kalandok kulcsfigurája Dömdödöm, de feltűnnek benne korábbi történetekből ismert szereplők is, mint Bruckner Szigfrid, Mikkamakka, Vacskamati. A mesegyűjtemény nyelvi, formai és világképi szempontból is a legegységesebb, a korábban írott meséinek morális világát összegző, betetőző kötet. Lázár Ervin több kötete is elnyerte az Év Gyermekkönyve díjat, A Négyszögletű Kerek Erdő, a Bab Berci, a Csillagmajor, és a Manógyár.

Hősök és a szeretetmítosz

A hősök útnak indulása a műmesékben, így Lázár Ervin meséiben is, inkább belső sugallatra történik, ugyanúgy megjelennek bonyodalmak, próbák, de a csoda már nem természetes része a történetnek, s ha mégis szembe találkozik vele, akkor sokszor értetlenül áll vele szemben. A műmesék a meseíró világképét tükrözik. A hősök nem tökéletesek, esendőek. Írásainak meghatározója, a hite a szeretet mindenekfelett való erejében. Ez a szeretetmítosz, a megértés és megbocsátás jelen van minden írásának a mélyén, ez bújik meg a nyelvi gazdagsága mögött is. A türelem, a megértés, a megbocsátás, az elfogadás, az önzetlenség, az önfeláldozás Lázár Ervin írói világának tartópillérei. A Lázár-történetek hősei számára létfontosságú a gyermekekhez kapcsolódó értékek és a gyermeki gondolkodás megőrzése. Mesevilágának alapja a szeretet, a szövegeiben jelenlevő szeretetalapú világkép Lázár Ervin életét is jellemezte.

Csillagmajor

Felnőtteknek szóló, kései novellagyűjteménye – egyben legkedvesebb saját könyve –, az 1988-ban megjelent Csillagmajor csodálatos emléket állít gyermekkora pusztájának, az ott valaha élt embereknek. Egy Rácpácegres nevű képzelt falu lakóinak viszontagságos, groteszk hétköznapjaiba engednek betekintést. A novellák egy eltűnt világszép, igaz meséi. A felnőttek számára írt prózája sem nélkülözi a mesés elemet, a csoda hétköznapi megjelenését ábrázolja egy faluközösség életében. A novellák valamikor a 20. század első felében játszódnak, az író szülőfalujának mesebeli névrokonában, Alsórácegrespuszta helyett Rácpácegresen. A történetek zömét a gyerek szemével, de már a felnőtt távlatából láttatja a narrátor. Lázár Ervin egy-egy mozdulattal, beszédfordulattal jellemzi szereplőit; tömörségében is gazdag atmoszférával bemutatott világát a kritikusok Gelléri Andor Endre és Mikszáth Kálmán novelláihoz hasonlítják. „Lázár Ervin sorsának és szülőföldjéhez való viszonyának ismeretében szimbolikus értelművé válhat: a lassan haldokló pusztát a városra cserélő író nem térhet már vissza gyermekkorának világába, de a szavak (névadás), az írás, a mesélés segítségével igyekszik életben tartani a Rácpácegressé változott Alsórácegrespusztát. … Alsórácegrespuszta elpusztult, beteljesítve nevében jelzett sorsát, de Rácpácegres, a ’szövegtelepülés’ (amelynek elnevezéséből talán nem véletlenül hiányzik a puszta szó) ezentúl élni fog, Lázár Ervin Csillagmajorjában.” – írta Szilágyi Zsófia, kritikus.

A Franka Cirkusz összefoglaló cím alatt 1990-ben kötetbe gyűjtve jelentek meg hangjátékai. Elbeszélései többféle összeállításban, több kiadásban is olvashatók; a legbővebb válogatást a Hét szeretőm című kötet tartalmazza. A Kisangyal összefoglaló cím a régebbi és még meg nem jelent novelláinak válogatása. Pályája során számtalan díjban, kitüntetésben is részesült: József Attila-díj, Művészeti Alap Irodalmi Díja, Állami Ifjúsági Díj, Soros-életműdíj, Kossuth-díj, Pro Literatura díj, Príma Primissima díj. Hosszan tartó, súlyos betegség után 70 éves korában, 2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

 

Források:
Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) – Lázár Ervin
Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet: Hagyomány és újítás Lázár Ervin elbeszélő művészetében. Budapest: Kiss József Kiadó, 2008.

 

Képek:
Lázár Ervin
A kisiskolás Lázár Ervin
A fehér tigris
Berzsián és Dideki
Gyere haza Mikkamakka!

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás