facebook youtube rss
2016. június 15. | 07.09

Giovanni Boccaccio

Giovanni Boccaccio olasz író, költő, humanista, 1313. június 16-án született. Születésének helyéről csak feltételezések vannak, ez lehet Párizs, Firenze, vagy Certaldo. Főműve a Dekameron, a prózairodalom halhatatlan klasszikusa, itt kezdődik a novella világtörténete. A Dekameron jelentőségét az is mutatja, hogy a polgárélet irodalmi témává emelkedett, hőseinek világában a legfőbb értéknek az értelem bizonyul, a történeteiben az okos rászedi a butát, a tudatlan ráfizet gyarlóságára. Nem a társadalmi ranglétrán elfoglalt hely szerint minősíti az író a hőseit. A kor, melyben Boccaccio élt, még nem reneszánsz, de Boccaccio már reneszánsz író volt. A Dante-kutatásnak és a Dante-magyarázatoknak ő az első klasszikusa.

 

Szerelemgyerek

Boccaccio törvénytelen gyerekként, házasságon kívül született, szerelemgyerek volt, Boccaccio di Chelino, a Bardi bankház ügynökének és egy francia nő kapcsolatából. Apja Giovannit törvényes gyermekének ismerte el, a fiú még gyermekkorban odakerült apjához, és együtt nevelkedett a törvényes házasságból származó féltestvéreivel. Boccaccio nyolcéves volt, amikor száműzetésben meghalt a város legnagyobb fia, Dante, aki a középkori műveltség teljességével már az újkor világképét és életérzéseit készítette elő. Boccaccio hamar megismerte Dantét, egész élete a nagy előd bűvöletében telt el. Apja azt szerette volna, ha kereskedő lenne belőle, ő azonban költő vagy tudós akart lenni. Nápolyba beiratkozott az egyetemre, hogy jogot, teológiát és filozófiát tanuljon. Hamarosan kitűnt éles eszével, tudásával, kitűnő előadó képességével és jó megjelenésével.

Fiammetta

Az ifjú Boccaccio hamarosan bekerült az Anjouk nápolyi udvarában, itt ismerte meg szerelmét, Maria d Aquinót. Ez a szerelem sok lángolással és sok keserűséggel járt, emléke végigkísérte és végigkísértette Boccaccio egész életét. Első prózai történeteit szerelme szórakoztatására írta, ez volt a Filicolo. Ezt követte a Filostrato című verses szerelmi története. Ezek még csak próbálkozások, de valószínű, hogy a későbbi Dekameron legkorábbi darabjai is már ekkor keletkeztek. 1340-ben, huszonöt éves korában hátat fordított Nápolynak, és már Firenzében írta a pásztorjátékot, a Nimfák színjátékát, majd 1343-ban a Fiammettát. Ez a világirodalom első igazi lélektani regénye. Maria d Aquino alakját formálta hősnővé, saját szerelme kínlódásait formálta művészi cselekménnyé. A hölgy a boldog nápolyi évek szimbóluma lett. Firenze keletkezésének történetét meséli el a Fiesolei nimfa-ének című verses elbeszélése.

Dante Gabriel Rossetti: Fiammetta

Boccaccio és Petrarca

Sorra születtek azok a novellák, amelyek belerendeződtek a Dekameron keretjátékának ötletébe. Írói hírneve egyre nagyobb lett. Firenze városa időnként fontos nagyköveti megbízásokkal látta el, őt kérték meg, hogy fogadja a városba látogató babérkoszorús poétát, Pertarcát, és ő adja át a tanácsi határozatot, mellyel szeretnék jóvátenni a családon egykor esett sérelmeket. Boccaccio barátságot kötött Petrarcával, a kor legnagyobb költőjével, akit ámulatba ejtett óriási műveltségével. Petrarca ismerte a készülő Dekameront, és lelkesedett érte, a századik novellát le is fordította latin nyelvre, sőt meg is mentette a Dekameront, amikor Boccaccio – erkölcsi-, vallási válságának egyik depressziós pillanatában – elégette volna. Petrarca beszélte rá, hogy rendszeresen foglalkozzék a Dante-magyarázatokkal, Dante népszerűsítésével. Ennek köszönhető az első, máig is népszerű Dante-életrajz, Boccacciotól.

Dante, Boccaccio és Petrarca (Uffizi Gallery)

Dekameron

Boccaccio öt esztendeig (1348-1353) írta novellagyűjteményét, melynek darabjai kerettörténetbe illeszkednek, a keretes megoldáshoz az Ezeregyéjszaka adta az ötletet. A történet a firenzei pestissel kezdődik, a krónikás hitelességével, megrendítő szemléletességgel mutatja be a mai ember számára szinte elképzelhetetlen körülményeket. Nemcsak a betegségről, a halottak elszállításáról és a temetésükről, hanem az életben maradók lelki változásairól is ír. Alighanem ennek esett áldozatul Boccaccio apja és családja is.

John William Waterhouse: Tales of Decameron

Az első nap története szerint egyik reggel hét nő jelenik meg a Santa Maria Novella templomban, hogy bűnbocsánatért imádkozzanak, mert a pestist Isten büntetésének tekintik. Az egyik hölgy, Pampinea javasolja, hogy meneküljenek vidékre, ahol kivárhatják, amíg elvonul a járvány Firenzéből. Hamarosan csatlakozik hozzájuk három fiatalember, akik hajlandók elkísérni a hölgyeket. Ebből a rémületből menekül tíz fiatal két hétre egy környékbeli nyaralóvillába, hogy tánccal, lakomákkal, játékkal és történetek mesélésével űzzék el félelmüket. Tíz napon át mind a tízen egy-egy történetet mesélnek el, – dekameron görögül tíz napot jelent – így éppen száz történet hangzik el. Teljes társadalmi körkép bontakozik ki a száz novellából: királyok és nemesemberek, polgárok és certaldói parasztok vonulnak fel. A legjellegzetesebbek a polgárvilág képviselői, akik gondolkodásmódjukban és erkölcseikben túllépnek a feudalizmus világának szigorú kötelékein. Régi mesék, lovagtörténetek, pletykák, megtörtént kalandok, kitalált fura históriák a hajnalodó polgári élet óriási körképévé kerekednek ki. Az általuk választott király, illetve királynő javaslatára – kiknek személye naponta változik – egy meghatározott témájú történetet mond el mindegyikük. A péntek és a szombat az imádkozásnak és a bűnbánatnak szentelt napok.

Az egyes napok végén a társaság a történetekkel kapcsolatosan észrevételeket tesz, s egy balladát énekel és táncol el. A keret, amely a harmonikus egység létrehozását szolgálja, betölti a kommentár, az értelmezés adás funkcióját is. Boccaccio moralizálás nélkül tárja föl a cselekedetek mögöttesét, legyen szó, akár egyházi, akár világi személyiségekről (apácákról, papokról, nagyurakról, kereskedőkről, orvosokról stb.), érzékeltetvén azt is, mint formálja át a nemességet és a polgárságot a pénz világa. A nagy pestisjárvány szerte Európában az élet végességével és bűnösségével való számvetés műfaját, a haláltáncot hozta színre. Boccaccio ugyanebből az élményből az élet diadalát hirdető Dekameront alkotta meg, végleg utat nyitva a szakrálistól elszakadó profán irodalomnak. Boccaccio írói bátorsága éppen azokban a novellákban nyilatkozik meg, melyekben helyet kap a szerelmi téma, az erotikum, a szerelem testi oldalának ábrázolása, mely sosem öncél, hanem a személyiség teljességének bemutatása. Piere Paolo Pasolini olasz filmrendező 1970-ben filmre vitt a száz novellából tizenegyet, 2015-ben pedig Vittorio és Paolo Taviani készítette el a Csodálatos Boccaccio című filmet.

Dante életrajza

A tanulás szenvedélye egész életen át elkísérte Boccacciót. 1360-ban egy görög tudós érkezett Velencébe, és ő rávette, hogy menjen Firenzébe, sőt házába is fogadta, ott élt három évig, a vendég pedig hálából Homéroszt fordított neki. 1362-től csalódottan, anyagi szűkösségben élt. Élete utolsó évtizedében elsősorban a tanítás és a tudományos munka foglalkoztatta. Firenze városának megbízásából megírta Dante életrajzát, és fölkérték Dante Színjátékának értelmezésére is. Reggelente a badiai Szent Istvánról elnevezett templomban szépszámú hallgatóság figyelte szellemes magyarázatait, de csak mintegy száz előadásra futotta erejéből, a Pokol 17. énekéig jutott el. Az általa készített Dante-kommentárok a legjelentősebb forrásai az Isteni színjáték értelmezésének. Az idősödő, s már nagyhírű Boccaccio Certaldóban halt meg 1375. december 21-én.

 

Források:
Hamar Péter: Dante, Petrarca, Boccaccio: A korareneszánsz irodalmai. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés, 1998. (A világirodalom nagyjai)
Király István (főszerk.): Világirodalmi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986.

Képek
Giovanni Boccaccio
Dante Gabriel Rossetti: Fiammetta
Dante, Boccaccio és Petrarca szobra
John William Waterhouse: Tales of Decameron
Boccaccio: Dante élete

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás