facebook youtube rss
2018. július 02. | 23.00

135 éve született Franz Kafka

Franz Kafka író, 1883. július 3-án született Csehországban, Prágában, egy középosztálybeli német zsidó családban. Jellegzetes közép-európai léthelyzete eleve kisebbségre, elszigeteltségre predesztinálta őt. Kafka az elidegenedés legnagyobb huszadik századi írója, azzá tették a történelmi korszak és az életkörülményei is. Kafka írásai híresek a pszichológiai és fizikai részletességről, a paradoxonok, abszurditások előfordulásáról, rémálmokba illő kínos helyzetek leírásairól. Műveiben a szereplők gyakran találják szembe magukat lehetetlenül összetett helyzetekkel, és a rideg, személytelen világ, melyben élnek, ellehetetleníti kísérleteiket. Kafka stílusának egyik meghatározó eleme az, ahogy keveri a részletes, valóságszerű leírásokat a bizarr, szürreális eseményekkel. Visszatérő motívumok műveiben az abszurditás, az átalakulás fizikai és szellemi értelemben is, a böjt és éhezés, bűntudat, elidegenedés, elszigeteltség, értelmetlenség, jelentéktelenség, kegyetlenség, kétség, sötét humor, szorongás, transzcendencia és a végtelenség.

 

Család és iskolák

Anyja Julie Löwy, apja Hermann Kafka kereskedő, népes családjában egyszerre volt zsarnok és szerető apa. Fia személyiségét alig ismerte, írói tevékenységét nem értette. Bár anyanyelve német volt, Kafka gyermekkorában megtanult csehül és egész életében folyékonyan beszélte. Apa és fiú kapcsolatának szépirodalmi rangú dokumentuma a Levél Apához. Testvérei közül a két fiú: Georg és Heinrich még kiskorában meghalt, három leánytestvére Elli, Valli és Ottla. Tanulmányait német nyelvű elemi iskolában és gimnáziumban végezte. Még iskolaévei alatt aktív szerepet vállalt irodalmi és társas események megszervezésében. Sokat tett a jiddis színház előadásainak sikeréért is. Elbűvölt másokat vonzó, fiús külsejével, csendes viselkedésével, intelligenciájával és fanyar humorérzékével. 1901-ben érettségizett, és apja kérésre – sőt követelésére – jogot tanult a prágai német egyetemen.

Kafka 10 évesen a testvéreivel

A hivatalnok

1906-ban jogi doktorátust szerzett, és egy biztosító társaságnál kezdett el dolgozni. A hivatali szobájában megforduló munkásokban a megalázott, szenvedő embert látta, gyűlölte a munkáját. Naplóiban és leveleiben a hivatal mitikus szörnyeteggé személyesedik, a hatalmába kerülőt megfosztja emberi arcától. Ebben az időben kezdett el írni is. Kafka kapcsolata zsarnokoskodásra hajlamos apjával, írásainak egyik fontos elemét szolgáltatta. Kafka első publikációi 1909-ben jelentek meg folyóiratokban. Szemlélődés címmel 1912-ben adta ki első kötetét, amely nyolc kisprózai szöveget tartalmazott, majd ezt további hasonlóan vékony, egy-egy elbeszélést magukba foglaló könyv követte. Életében csak öt vékony kötet látott napvilágot.

Felice Bauer és Kafka, 1917-ben

1912-ben ismerte meg Felice Bauert, ez volt élete első komoly női kapcsolata. Kafka kétszer is eljegyezte Felice-t, majd kétszer fel is bontotta az eljegyzésüket, 1912-1914 között. Házasságot később sem kötött, vágyott ugyan tartós kapcsolatra, de alkalmatlannak ítélte magát a házasságra. Agglegénységét, magányát, önmagába zárkózását bűnös életképtelenségnek tartotta. Tragikus diszharmóniában élt önmagával, ami kifejeződött életformájában is: nappal végezte lelkiismeretesen hivatalnoki munkáját, éjjel pedig írt, vagy ha éppen nem tudott írni, mert ez gyakran előfordult, akkor félálomban, derengésszerű tudatállapotban fantomokkal viaskodott, lidérces víziók környékezték.

Amerika

Amerika című regénye egy fiatal fiú hányattatásairól, elkallódásáról szól az Újvilágban. Az író sohasem járt Amerikában: regényekből, útleírásokból nyerte ismereteit. A kéziratban a mű címe: A kallódó, az Amerika cím a regényt kiadó Max Brodtól származik. Karl Rossmann, a „tékozló-fiú”, teherbe ejtette a cselédlányt, és ezért a „bűnbeesett” fiút az apja száműzi Európából. A hős, úgy szólván mint a mesebeli legkisebb fiú, romlatlanságában újra meg újra szembekerül a modern civilizáció groteszk szörnyeivel. Mikor némi viszontagság után egy óceánjárón megérkezik Amerikába, milliomos amerikai nagybátyja veszi gondjaiba, de csakhamar elsodródik mellőle, és egy gigantikus méretű szállodában köt ki, mint liftes fiú. A bizakodó, jóindulatú, tizenhét éves gyermekszereplő az agyonszervezett, túl bonyolult világban olyan kalandokon megy keresztül, amelyekben keverednek a jelképes, a valós és az irracionális elemek. Az otthont keresi egy idegen országban, tisztes megélhetést szeretne magának teremteni, de az elidegenedett környezet megöli az ártatlan jóhiszeműséget, s gyökértelen kiszolgáltatottként hányódik ide-oda. A regény befejezetlen: nem tudjuk meg, mi lett Karl Rossmann sorsa. Az utolsó fejezetben színésznek jelentkezik az Oklahomai Természeti Színházba, de csak „technikai munkásként” alkalmazzák.

Az átváltozás

Az átváltozás című novellában Gregor Samsa kereskedelmi ügynök egy reggel undok rovarrá változva ébred az ágyában, bajba hozva ezzel a családját, amelynek addig legfőbb anyagi támasza volt. Féreggé átváltozott alakjában ráadásul takargatni való kínos szégyenfolttá is válik. Kezdetben még törődnek vele tessék-lássék, de aztán ellene fordulnak, és végül nagy megkönnyebbüléssel veszik tudomásul kimúlását. Samsa átváltozása álomszerű és pánikszerű szökés a polgári létfenntartás szégyenletes monotóniája és személytelensége elől, lázadás a gépies, lélektelen ügynöki élet ellen. Lázadása azonban nem lehet más, mint önpusztító: maradék emberi mivolta azzal bünteti Samsát, hogy ténylegesen azzá változtatja, ami addig csak képletesen volt. Ugyanakkor ez a féreglét valamiféle csúf, groteszk hazatalálás is: az „embernek” nem kell többé színlelnie.

A per

A század első két évtizedében az út az Osztrák-Magyar Monarchia törvényhozó testülete és a prágai végrehajtó hatalom között átláthatatlanul tekervényes volt. Kafka az I. világháború kitörésével egyidejűleg írta legismertebb művét, A pert. Akárcsak Az átváltozás című elbeszélésben, itt is arról van szó, hogy valaki felébred, és egészen más állapotban találja magát, mint amikor elaludt. Josef K. úgy szólván „kizökken az időből”, helyzetének váratlan és kísérteties megváltozása következtében az ismert és megszokott valóság helyét annak fenyegetően eltorzult, álomszerű mása foglalja el egy titokzatos, számon kérő hatóság képében. Josef K. mindenáron igazolni akarja magát e bíróság előtt, amivel akaratlanul is elismeri annak illetékességét, holott képviselői még a vádat sem közlik vele. Bűntudata van tehát, és bűne talán éppen az, hogy elhárítja magától a bűnösség feltételezését. Személytelen, arc nélküli hivatalnokként, tulajdonságairól lemondó emberként elfojtotta magában az erkölcsi és érzelmi lényt, elárulta magában az embert, de az most irracionális módon mégis feltör belőle. Hátborzongatóan kiismerhetetlen és felháborítóan hitvány az a bíróság, amely Josef K. fölött ítélkezik.

A kastély

A kastély hőse egy kietlen, nyomorúságos faluba érkezik, és azt állítja, hogy a kastélyból rendelték ide földmérőnek. A kastély titokzatosan, megközelíthetetlenül magasodik a falu fölé, és sorra hiúsulnak meg Josef K. kísérletei, hogy kapcsolatba kerüljön a kastély hivatalnokaival és elismertesse küldetését. A kastély című regényben Josef K.-t hivatalnokok és szabályok sora gátolja meg abban, hogy bejusson a kastélyba. Berendezkedik ideiglenesen a faluban, alkalmazkodik a megfélemlített, eltorzult lakók szokásaihoz, de végső céljáról, a kastélyba való eljutásról nem mond le. Kafka Josef K. figurájában egy olyan embertípust mutat be, aki reménytelen helyzete ellenére sem alázkodik meg, és a végsőkig küzd még azért is, amit lehetetlen elérnie. Ez a küzdelem élete értelme. Azon ritka embertípus képviselője ő, aki önmaga tud maradni egy olyan világban, ahol majdnem mindenki behódol a hatalomnak.

Betegségek

Legfontosabb női kapcsolata minden bizonnyal Milena Jesenská lehetett, a baloldali újságírónő. Kafka hozzá írta legfontosabb és legtartalmasabb leveleit, ezek többsége irodalmi témákról és a zsidóság, a zsidó lét ellentmondásairól szóltak. 1917-től tuberkulózisban szenvedett, családja ápolta, főként Ottla nevű testvére, akivel sok közös vonása volt. Migrénes rohamok, álmatlanság és emésztési zavarok is gyötörték, rengeteg természetes gyógymódot kipróbált, a vegetáriánus étkezést is. Feltehetőleg krónikus depresszióban szenvedett, ez nagymértékben fokozta önkritikára való hajlamát. Felváltva élt Prágában és különféle magaslati gyógyintézetekben. 1921-ben a matlárházi szanatóriumban ismerte meg és fogadta barátságba Dr. Robert Klopstokot, aki haláláig kezelte Kafkát. 1923-ban rövid időre Berlinbe költözött, hogy kiszakítsa magát családja befolyása alól és az írásra koncentrálhasson. Mikor betegsége rosszabbodott, visszatért Prágába, majd egy Bécs melletti szanatóriumba ment, ahol 1924-ben elhunyt. Halálát feltehetőleg éhezés okozta, mert állapota miatt az evés rendkívüli fájdalommal járt. A prágai zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra 1924. június 11-én.

Milena Jasenská

Utolsó kívánság

Életében csak néhány novellája jelent meg, és csak kevés figyelem irányult rá. Halála előtt utasította barátját és irodalmi ügynökét, Max Brodot, hogy írásait semmisítse meg. Utolsó szerelme, Dora Dymant eleget tett kérésének, és a nála lévő műveket megsemmisítette, szerencsére Brod azonban nem teljesítette Kafka kívánságát, és gondoskodott róla, hogy kiadják a műveket, melyek hamarosan magukra vonták az irodalomkedvelők és a kritikusok figyelmét. Bizonyos szálakon az expresszionizmushoz fűződött Kafka munkássága, lényegét tekintve azonban teljesen magányos, elszigetelt életmű az övé. Igazi jelentősége csak évtizedekkel halála után világosodott meg. Kafka elszigetelt, közép-európai léthelyzete valósággal kísérleti terepe volt a 20. századi ember egyetemes léthelyzetének, ezt kifejező groteszk vízióiban a század második felének embere ismert magára. Száraz, tárgyias, pedáns, jegyzőkönyvszerűen leíró, az irreálisat valószerűnek láttató prózastílusa, amely fekete humor forrása is egyben, szintén „kafkai” ismérv lett.

 

Források:
Franz Kafka
Király István (főszerk.): Világirodalmi lexikon. 5. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1977.

Képek:
Franz Kafka
Kafka 10 évesen a testvéreivel
Felice Bauer és Kafka, 1917-ben
Milena Jasenská

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás