facebook youtube rss
2016. július 06. | 06.30

OLIMPIA

Ókori olimpiai játékok

Az első ókori olimpiai játékokat i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában. Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal, az isteni trónért. Az ókori olümpiai játékok népszerűsége folyamatosan emelkedett, az i. e. 5. és 6. században érte el tetőpontját. A játékokban a vallásnak jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket celebráltak Zeusz tiszteletére. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták őket. Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a versenyszámokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián. Olajfaágból, babérből, és vadzellerből font koszorúval megkoronázták a győzteseket. Az olajág a remény és a béke jelképe volt. A győztes jogot kapott arra, hogy felállíttassa Olümpiában a szobrát, ami rendkívül nagy megtiszteltetésnek számított. Az atléták jelmondata így szólt: Győzelmi koszorú vagy halál. Az olimpia nem játék volt, hanem agone, azaz küzdelem. Az olimpiai játékokat egészen i. sz. 393-ig rendezték meg, ekkor azonban Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így a játékokat is beszüntette.

A Quirinale-ökölvívó (bronzszobor), I.e. 300-200 között

Olimpiai játékok újjáélesztése

Az olimpiai játékok felélesztésének a gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban, amit a „Halottak párbeszéde” című versében is megfogalmazott. Ezután 1892-ben egy fiatal francia báró tett javaslatot az olimpiai játékok újjáélesztésére. 1894-ben megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és egyhangúlag döntöttek az 1896-os olimpiai játékok megrendezéséről Athénban. Pierre de Coubertin báró elszántságával és kitartásával elérte, hogy létrejöhessenek az újkori olimpiai játékok. Coubertin báró eredeti célja az volt, hogy a francia fiatalok még jobban megkedveljék a sportokat. Franciaországban akkoriban még nem tartottak testnevelés órákat és sportfoglalkozásokat az iskolában és Coubertin úgy gondolta, hogy a sportolás kedvező irányba fejleszti az akaratot és a szellemet is, és hozzájárul a népek közötti megértés elmélyítéséhez, a béke előmozdításához. I. György görög király támogatása és Georgiosz Averoff üzletember adománya tette lehetővé a stadion felépítését. 14 országból 241 férfi versenyző küzdött az aranyéremért. Nők ekkor még nem indulhattak a versenyeken.

Újkori olimpiai játékok

A diszkoszvetés már az első újkori olimpián is versenyszám volt Athénban, ezzel tisztelegtek az ókori versenyzők előtt. A maratoni futás már szerepelt az 1896-os athéni játékokon és a versenyzők valóban Marathonból indultak és az athéni stadionba futottak be. A görögök hatalmas örömére, a görög Szpiridon Luisz nyerte meg a számot.

100 méteres síkfutás rajtja az első újkori olimpián

Már az első újkori olimpián is érmet kaptak a győztesek, igaz, még nem aranyból. 1904-ben, St. Louis városában megrendezett játékokon vezették be a jelenleg is alkalmazott hármas díjazást, az arany-, ezüst-, és a bronzérmet. 1913-ban mutatták be az ötkarikás olimpiai zászlót. Az egymásba fonódó öt karika az öt földrészen élő népek együvé tartozását szimbolizálja. A kék karika Európát, a fekete Afrikát, a piros Amerikát, a sárga Ázsiát, a zöld Ausztráliát jelképezi.

Olimpiai zászló

1920-ban, az antwerpeni olimpián lett a játékok része az olimpiai zászló, az olimpiai eskű és a békegalambok röptetése. A NOB 1928-ban fogadta el örökös olimpiai medálnak Cassioli művész tervezetét. Az érem elülső oldalán Niké, görög istennő képe látható, a hátoldalon tüntetik föl a sportágat és a versenyszámot. 1960 óta él az a szokás, hogy az érmet szalaggal az első három helyezett nyakába akasztják. A győztesek tiszteletére 1928 óta játsszák el a nemzeti himnuszokat, és ettől az évtől gyújtják meg a játékok ideje alatt az olimpiai lángot, amely az olimpiai stadion fölötti toronyban ég. Los Angeles-i olimpia óta, lakik együtt minden olimpikon az erre a célra megépített olimpiai faluban, és ekkor jelent meg újdonságként a háromfokos olimpiai dobogó is.

Olimpiai érem

Az olimpiai lángot 1963 óta viszik fáklyás váltófutással a versenyek színhelyére. Görögországban, Olümpia romjainál gyújtják meg, majd onnan viszik a játékok helyszínére. A váltó utolsó futója fáklyájával meggyújtja a stadionban az olimpiai lángot, ami végig ég a játékok ideje alatt és csak a záróünnepség alkalmával oltják ki. Nagy megtiszteltetés, ha valakit kiválasztanak arra, hogy ő fusson be a stadionba az olimpiai lánggal. A láng többnyire gyalogszerrel vándorol, de vitték már kerékpáron, vonaton, lovon, sílécen és repülőgépen is.

Rio olimpiai fáklyája

A nyitóünnepségen az olimpiai himnusz dallamára emelkedik magasba a zászló. A himnusz elhangzása után felröppentik a világbékét jelképező hófehér galambokat. A himnuszt az 1896-os játékokra komponálták. Az ünnepség csúcspontja, az 1928-ban bevezetett olimpiai láng meggyújtása. Ezzel a feladattal a rendező város egy kimagasló személyiséget, egy sikeres sportolót bíz meg. A záró ünnepségeken nem külön, nemzetek szerint vonulnak be a sportolók, mint a megnyitón, hanem elvegyülve a többiekkel. Az ünnepség végén az olimpiai zászlót átnyújtják a rendező város polgármesterének. Az olimpiai himnusz alatt kialszik a láng, a zászlót lehúzzák és kiviszik a stadionból.

Rio de Janeiro

A 2016. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XXXI. nyári olimpiai játékokat  2016. augusztus 5. és augusztus 21. között rendezik meg a braziliai Rio de Janeiróban. A rendezvényt a 2016. évi nyári paralimpiai játékok követik. Rio de Janeiro lesz az első dél-amerikai  város, amely olimpiát rendez. Az első hivatalos olimpiai kabala 1972-ben, a müncheni olimpián jelent meg, azóta minden egyes rendező város választ hasonló figurákat reklámcélokra. Rio kabalafigurái 2009. október 2-án születtek, abban az örömmámorban jöttek létre, amikor megkapták az olimpia rendezésének jogát. A figurák Brazília flóráját és faunáját hivatottak szemléltetni, kialakításukban a pop-art és az animációs filmek is közre játszottak.

Rio de Janeiró-i olimpia és paralimpia kabalafigurái

Paralimpiai játékok

A paralimpiai játékok atyja Sir Ludwig Guttmann angol orvos volt. A háborúban megsérült katonák gyógyításában alkalmazta a sportot és az ügyességi játékokat, hogy a hadirokkantak megtanulják, hogyan lehet élni, ha elveszítik például a karjukat, vagy a lábukat. A sportolás az életkedv visszanyerésében is segített. A tudás és az akarat diadalmaskodott a hátrány felett. 1960-ben rendezték az első paralimpiai játékokat.  A tizenötödik alkalommal megrendezendő paralimpiai játékok 2016. szeptember 7. és 18. között lesznek lebonyolítva Rio de Janeiróban.

Források:
Jörg Wimmert: Olimpiák. Budapest: Tessloff Babilon, 2008.

Képek:
olimpiai játékok lógója
Quirinale-ökölvívó bronzszobor
100 méteres síkfutás rajtja az első újkori olimpián
olimpiai zászló
olimpiai érem
Rio olimpiai fáklyája
kabalafigurák

 

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás