facebook youtube rss
2016. augusztus 29. | 23.00

BÓDY GÁBOR

Bódy Gábor filmrendező 1946. augusztus 30-án született Budapesten. A hetvenes-nyolcvanas évek magyar és összeurópai film- és videoművészetének egyik legkiemelkedőbb és legszokatlanabb, sokoldalú, meghatározó személyisége volt. Bódy Gábor nyitott gondolkodású ember volt, aki mindig tele volt ötletekkel, és állandóan új projekteken dolgozott. Lelkesedését másokkal is meg tudta osztani, így erős hatást gyakorolt környezetére, számos művész vagy médiacsoport fejlődéséhez is hozzájárult. Elutasította a magyar filmnek a hatvanas években kialakult fikciós típusait és a hagyományos narratív formáit. A filmek szerinte moralizáltak és lírizáltak, és épp ez a kettő hagyja hidegen a nézőt – főleg a fiatalabbakat –, ezért a film nyelvének meg kell újulnia.

 

Család

Édesapja, Bódy Ede közgazdász-statisztikus volt, édesanyja Hajós Judit művészeti intézményeknél dolgozott. Nővérének, Anikónak köszönhette, hogy még az iskola előtt megtanult írni és olvasni. Szülei 1956-ban elváltak, Bódy Gábor pedig egy nemzetközi segélyakció keretében három hónapot az NDK Pionierrepublik Wilhelm Pieck táborában töltött, ami nagy hatással volt képzeletvilágára. Gyermekkora alapjában véve derűs és érzelemgazdag volt. Középiskolát 1960-1964 között az I. István Gimnáziumban végezte el. Már harmadik osztályban olvasási szenvedély kerítette hatalmába, és valahányszor egy jó könyvhöz jutott, vagy megjelent az Új Írás folyóirat, nem tudta letenni, amíg ki nem olvasta. Iskolai mulasztásai ennek következtében átlépték a 30 napot, átmenetileg kicsapták. Az mentette meg, hogy épp akkor fejezte be országos tanulmányi verseny-dolgozatát. Érdeklődése a történelem felé fordult, két ízben is részt vett az OKTV-n, ahol rangos helyezést ért el. Negyedikes korában már írt néhány novellát is.

ELTE

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán kezdte meg egyetemi tanulmányait 1964-ben, történelem-filozófia szakon. Az egyetemen folytatta az írást, tagja lett az Alkotókörnek, ahova Bella István költő és Módos Péter író vezett be. Több főiskolás vizsgafilm elkészítésében vett részt forgatókönyvíróként és asszisztensként. A novellaírást azonban rövidesen forgatókönyvírásra cserélte fel. Az Agitátorok c. film munkálatai egy időre elvonták az egyetemi tanulmányoktól. Ebben forgatókönyvíróként, munkatársként és szereplőként vett részt. Annak a 68-as ideológiai hullámzásnak a kifejezésére törekedett, amelynek szemtanúja volt az egyetemen. Szabad György és Zsilka János professzor urak voltak rá legnagyobb hatással a tanulmányai során. Szakdolgozatának címe: „Egy film jelentés-struktúrájának vizsgálata. A filmi jelentés attribúciója” Bíráló tanárai Kelemen János és Zsilka János voltak. 1969-ben több társával együtt közzétette a „Szociológiai filmcsoportot!” című kiáltványt. Filmelméleti munkát folytatott; Huszárik Zoltán Elégia c. filmjéről írt elemzése megjelent a Fotóművészet 1970-es évfolyamában; közben szépirodalmi kísérletekkel is jelentkezett.

Balázs Béla Stúdióban és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán

1971-ben a Balázs Béla Stúdió (BBS) tagja lett, melynek keretében elkészítette első önálló filmjét A harmadik címmel. Ennek egyik részletét a Kis Varsó művészcsoport 2009-ben egy berlini installációjában mutatta be. Bódy Gábor volt az első a BBS történetében, akit filmes diplomája megszerzése előtt tagnak választottak, szembemenve az addigi szabállyal. 1971-ben, a bölcsészdiploma megszerzésének évében felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Máriássy Félix osztályába. 1972-ben már előadásokat tartott a filmnyelvről. Színház- és Filmművészeti Főiskoláról, az ott töltött négy év alapján rossz benyomása alakult ki. A főiskolai évek alatt rendezett először színházat, Genet: Cselédek című darabját Monori Lilivel és Ruttkai Évával. 1973-ban a BBS-ben megszervezte a „Filmnyelvi Sorozatot”, a stúdió első kísérleti filmes projektjét, melyhez képzőművészeket, zenészeket, írókat is meghívott. Céljuk a kortárs művészeti avantgárd szemléletének olyan jellegű filmre-fordítása volt, amelyből egy új audiovizuális nyelvezet körvonalai és struktúrái derengenek fel. Bódy előadásokat tartott a Balázs Béla Stúdióban, az Egyetemi Színpadon és a TIT Kossuth Klubjában is, részt vett az 1973-as tihanyi nemzetközi szemiotikai szimpóziumon, ahol egy tükröződéselméleti modellt mutatott be.

Amerikai Anzix

1975-ben végezte el a főiskolát, az Amerikai Anzix című diplomafilmjét a BBS-ben készítette el. A főiskola kezdetben nem akarta elfogadni filmjét, s csak a Pécsi Filmszemlén történt sikeres bemutatását követően akceptálta. Miután a film elnyerte a mannheimi nemzetközi filmfesztiválon a legjobb elsőfilmes alkotónak járó nagydíjat, a nemzetközi érdeklődés úgyszólván körbevitte a világon. Hamarosan a magyar kritikusok legjobb elsőfilmesnek járó díját is megkapta. Bódy az amerikai polgárháborúban harcoló negyvennyolcas magyar emigrációnak állított emléket, térképészként szolgáló három magyar tiszt történetéről szól a film. Bódy technikailag kétszer „forgatta le” a filmet, egyszer a valódi forgatáson, majd másodjára a vágószobában, ahol a maga által „fényvágásnak” nevezett technikával az anyagot megrongálta, kifakította, a némafilm képvilágához téve hasonlóvá, olyan hatást ért el, mintha korabeli amatőr felvételeket látnánk. A korábban alkalmazott jelenetvégi elsötétítésnek éppen fordítottja, a kifehéresedés lett a „fényvágás” eredménye. A film fordulatos látványmozi és a kísérleti avantgárd törekvések remek ötvözése.

Hetvenes évek vége

1976-ban oktatófilmet készített az Iskolatelevízió számára: Filmiskola címmel, a BBS-ben megalapította a K/3 (Közművelődési Komplex Kutatások) kísérleti filmcsoportot, és elkészítette Pszichokozmoszok c. komputerfilmjét. A Magyar Televízió „Tévészínház” sorozatában két darabot is színre vitt, Lenz: Katonák és L. Hsing-Tao: Krétakör című műveit. Mindkettőben szerepel Udo Kier, akivel az Anzix vetítése során ismerkedett meg Mannheimben. Közben forgatott reklámfilmet az Ez a divat címmel, a BBS-ben pedig elkezdte Kozmikus szem c. kísérleti tanulmányfilmjét, amely azonban befejezetlen maradt. A Valóság c. folyóiratban megjelent A fiatal magyar film útjai című írása. MAFILM állományába került, eleinte művészeti ügyintéző , majd 1980 óta filmrendező állományban, egyszóval pályája töretlenül fejlődött. 1977-ben megszületett Zita lánya, akit kétéves koráig az anyja nevelt. Kísérleti dokumentumfilmet készített Tímár Péterrel Privát történelem címmel; az eredetileg néma dokumentum felvételeket a dokumentumanalízis jegyében utólag hanggal látták el. Ez a műve az 1979-es Miskolci Filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Díját, majd külföldön is bemutatták. Az Edinburgh-i Filmfesztiválon Total expanded cinema címmel előadást tartott, melynek alapgondolata a végtelen kép és tükröződés volt.

 

Nárcisz és Psyché

1979 kezdte el a Psyché forgatását, összes utómunkálataival együtt két év múlva fejezte be, elkészítése közben így átfogó képet kapott a filmgyártás konkrét és rejtett potenciáljairól, működési zavarairól, képtelenségeiről. Bódy Gábor pályájának csúcsa a Nárcisz és Psyché megjelenésének idejére esett. Bódy nem egy múlt századbeli költőnőt avat főhőssé, hanem a nemek viszonyát és a lét alapkérdéseit vizsgálja. Ősidők óta létező kettősségek, férfi-nő, test-szellem, élet-halál, idea-realitás, egymást kiegészítő pólusok mítoszi megközelítése a film. A fiatal rendező ezzel az addigi legnagyobb költségvetésű, legnagyobb volumenű magyar filmet készítette el. Az 1981-es filmszemlén kiemelt díjat nyert és komoly nemzetközi elismerést is kivívott. A forgatókönyvet Weöres Sándor Psyché – egy hajdani költőnő írásai című különleges verseskötete alapján írta Csaplár Vilmos és Dobai Péter segítségével. A filmet bemutatták Cannes-ban, Locarnóban – itt Bronz Leopárd-díjat nyert –, Figuera de Fozban – itt CIDALC-díjat kapott –, Sevillában, San Franciscóban, Mannheimben, Nyugat-Berlinben és Genovában is. A film 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb magyar alkotások közé.

80-as évek

1980-ban Bódy Gábor és Baksa-Soós Veronika kezdeményezésére megalakult az első olyan nemzetközi videoművészeti magazin, az Infermentál, melyet videokazettán terjesztettek, első száma 1982-ben jelent meg. Bódy létrehozta a MAFILM K (kísérleti) szekcióját, ahol technikai és módszertani kutatásokat készített elő. Körutat tett az Egyesült Államokban az Amerikai Anzix, a Négy bagatell és a Pszichokozmoszok című filmjeivel. A Mozgástanulmányok című, 18 perces kísérleti alkotása „kísérőfilmként” ment a magyar mozikban a kommersz nagyjátékfilmek előtt. 1981 decemberében feleségül vette a Düsseldorfban élő történészt, munkatársát, Baksa-Soós Veronikát (Veruschka Bódy), ebben az évben született közös gyermekük, Caspar-Maria Zoltán Leopárd. Veronika adoptálta Bódy Zita nevű gyermekét.

Baksa-Soós Veronika, Bódy Gábor és közös gyermekük, Caspar

Bódy a nyolcvanas évek elején előadásokat tartott az ELTE és a JATE Bölcsészettudományi Karán, A film, mint nyelv megközelítése címmel. A Győri Kisfaludy Színházban Hamletet rendezett, a címszerepet Cserhalmi György alakította. 1982-ben a DAAD Berliner Künstlerprogram ösztöndíjasa lett, és 1982-1985 között docensként tanított a nyugat-berlini Film- és Televízió Akadémián (DFFB).

A kutya éji dala

1983-ban készült el harmadik, egyben utolsó nagyjátékfilmje, a Kutya éji dala, a Társulás Filmstúdióban, melynek főszerepét ő maga játssza. Az egymáshoz meglehetősen lazán kapcsolódó történetsorok egyik rétegét a Csaplár Vilmos szociográfiai ihletésű novellája nyomán megalkotott figurák. Burleszk stílus alkalmazásával a cselekményt a jelenbe helyezi, központi szereplői az álpap, akit maga Bódy Gábor alakít, a katonatiszt, aki robbanószereket fejleszt és elszökött feleségét üldözi, a csillagász, a tüdőbajos fiatal nő, valamint a kommunista tanácselnök. A Kutya éji dala ugyanakkor játék, formai kísérlet is, egyben a politikai és társadalmi metafora, társadalomelemzés, és társadalomkritika. A filmben megjelennek a kor underground zenekarai: a Bizottság és a Vágtázó Halottkémek, melynek frontembere, Grandpierre Attila alakítja a filmbéli fiatal csillagászt. A filmet 1984-ben bemutatták a montreali és a taorminai filmfesztiválon, valamint 1986-ban a nyugat-berlini televízióban (ZDF). 1983-ban Bódy gondozta az Infermental III. kiadását, s ebben az évben készítette el a Rittersrüstung (Lovagi fegyverzet) című videóját is Nyugat-Berlinben.

Utolsó évek

Új nagyjátékfilm-forgatókönyvet írt Tüzes angyal címmel Valerij Brjuszov regénye nyomán. Egy hónapig a kanadai Vancouverben dolgozott ösztöndíjasként, és elkészítette A csábítás antológiája háromrészesre tervezett ciklusának második darabját, a Vagy-vagy Chinatownban-t, amelyből rövidített verzió is készült, meg is hívták a Rio de Janeiró-i 1. Film- és Video biennáléra. 1985-ben az „Új videóműfajok” programtervezetén és egy Bauhaus-film előkészítésén dolgozott, elkészült a Dancing Eurynome (Eurynomé tánca) című videója is. Személyesen mutatta be a budapesti Kossuth Klubban az EMAN-t (European Media Art Network), amelynek részt vevő városai – Budapest, Amszterdam, London, Brüsszel, Barcelona, Berlin, Róma és Lyon – egyidejűleg mutatták be egymás 60-60 perces video antológiáját. Szeptember 10-én befejezte filmregényét, a Psychotechnikumot (Gulliver mindenekelőtti utazása Digitáliába), mely a ZDF televízió produkciójának keretében valósult volna meg 1986-ban. Azonban Bódy Gábor 1985. október 24-én meghalt. Az újságok a fiatal és tehetséges filmrendező öngyilkosságáról számoltak be, ám barátai, ismerősei, rajongói nem tudták – és máig sem tudják – személyiségével összeegyeztetni, hogy valóban ez történhetett.

Rendszerváltás után

Bódy a magyar kultúrpolitika kivételezettje volt, a rendszerváltás után azonban kiderült, hogy szakmai előrejutását nem csupán tehetségének köszönhette. Őt is beszervezte a kádári hatalom, mint több más filmrendező és kulturális közszereplő, ő is éveken keresztül a BM beszervezett ügynöke volt, aki szakmai és privát kapcsolatairól jelentett. Mivel azonban az ügynökaktáknak csak a töredéke került elő, ezért az egészről csak töredékes kép áll rendelkezésre.

 

Források:
Bódy Gábor: Önéletrajz. In: Bódy Gábor: Végtelen kép. Budapest: Pesti Szalon Kiadó, 1996. p. 251-258.
bodygabor.hu
Kaiser László: Bódy Gábor. In: Kaiser László: Egyéniségek és filmművészet: Hét portré. Budapest: Hungarovox Kiadó, 2010. p. 67-77.

Képek:
Bódy Gábor
Baksa-Soós Veronika, Bódy Gábor és közös gyermekük, Caspar

 

Tovább a kategóriában: « RIO 2016 RIO 2016 »

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás