facebook youtube rss
2016. november 23. | 23.00

95 éve született Pilinszky János

Pilinszky János a huszadik század egyik legjelentősebb költője Budapesten született 1921. november 27-én. Keresztény eszmeiségű költői életműve kiemelkedő helyet foglal el a második világháború utáni magyar irodalomban. Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. Az Újhold folyóirat szerkesztése mellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor és az Új Ember lapoknak is. Életművében a huszadik század kegyetlen világát idézi, az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet. Lírai művein túl a próza és a dráma műfajában is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei versesköteteiben jelentek meg. Gyermekeknek írt verses meséket Aranymadár, A Nap születése címmel. Drámái a Végkifejlet című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak és hosszabb színművek is. Legismertebb művei közé tartozik az Apokrif, a Harbach 1944, a Francia fogoly, a Ravensbrücki passió, a Négysoros, a Mire megjössz és a Harmadnapon. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.

Gyermekkor, iskolák

Édesanyja Baitz Veronika önkéntes ápolóként dolgozott az I. világháborúban. Idősebb Pilinszky János, az apa, mérnöknek tanult, mégis később jogot hallgatott, melyből doktorátust is szerzett. Harcolt az I. világháborúban, ami alatt sérüléseiből gyógyulva ismerkedett meg a Baitz Veronikával. A háború után a postaszolgálatnál talált állást, a posta főfelügyelőség munkatársa lett. 1919-ben született a költő nővére, Veronika, s két évvel később, János. Idősebb Pilinszky János szigorú, kemény elvek mentén nevelte fiát. Gyakran ütötte, olykor nővére helyett is állta a pofonokat, mindezek következtében apjára félelemmel vegyes tisztelettel emlékezett vissza. A törékeny, érzékeny fiút gyermektelen nagynénjei támogatták, gyámolították. Nevelésében nagy szerepet játszott az a nagynéni, aki apácafőnöknő volt, a magyarországi szervita rend megalapítója. A Cukor utcai elemi iskolában kezdte tanulmányait, majd a budapesti Piarista Gimnáziumban folytatta, ahol már főként csak a magyar óra érdekelte, s itt is kezdett el tizennégy évesen verseket írni. Gimnáziumi évei alatt az életszemléletére is ható hittani ismereteit Schütz Antal piarista szerzetes középiskolai tankönyvcsaládjából szerezte. Első osztályban rendre közepes tanuló volt, pedig már ekkor jóval több ismerettel rendelkezett, mint társai, és már az Élet című folyóiratban publikálta verseit. A gimnáziumi évei alatt ismerkedett meg Dosztojevszkijjel a Megalázottak és megszomorítottak című regényét olvasva, ekkor fordult először figyelme az emberi szenvedés felé. Iskolatársai visszaemlékezéseiben a fiatal Pilinszkynek ekkor József Attila, Ady, Verlaine és Baudelaire verseinek szavalása mellett, Homérosz Iliasza volt a kedvence, és Arany Jánost is nagyra becsülte. Pilinszky és barátai a nyarakat a család balatonkenesei nyaralójában töltötték. A gondtalan fürdés, teniszezés, beszélgetések valamint az esték, amikor Pilinszky saját verseit szavalta a gyerekcsapatnak, erősen hatottak korai verseire (Éjféli fürdés, a Kikötőben vagy a Te győzz le). Apja 1937 nyarán halt meg. Első versei 1938-1939-ben jelentek meg a Napkelet, az Élet és a Vigilia nevű lapokban. 1941-944-ben az Élet segédszerkesztője volt.

Háborúban

A középiskola befejeztével a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára iratkozott be, de fél év múlva, már a Bölcsészettudományi Karon folytatta tanulmányait magyar-olasz, valamint művészettörténet szakon. Az egyetemet 1944-ben befejezte, megkapta az abszolutóriumot, de a diploma megszerzésére már nem maradt ideje, mert 1944 novemberében behívták katonának. Ott találkozott, bár csak szemtanúként, a háború borzalmaival, a lebombázott városok és falvak képeivel, a rémült és éhező emberekkel. 1945 februárjában került a németországi Harbach falu lágerébe, ahol egész életre szóló, megrendítő élménye lett a koncentrációs táborok szörnyűsége. Alapvetően részvétre beállított lelkiismeretében bűntudat és önvád alakult ki, vétlenül is úgy élte át a szörnyűséges bűnt, hogy akit nem sújtott, az maga is osztozik a felelősségben. Ez a bűntudat és bűnvállalás mindvégig jellemző volt erkölcsi ítéleteire és a költészetére is. Egész életében nem szabadult ettől az élménytől.

Háború után

A háború után az ENSZ által létesített, amerikai fennhatóságú táborba került, és csak 1945 novemberében érkezett haza Budapestre. 1946-1948-ban az Újhold társszerkesztője volt, a Válasz és a Magyarok folyóirat közölte verseit. Első verseskötetét Trapéz és korlát címmel a Szent István Társulat adta ki 1946-ban. A magány, az árvaság vigasztalansága, a számkivetettség szorongató érzése jelenik meg verseiben. A kortárs kritika nem csupán felfigyelt a tehetséges költőre, hanem igen magasra is értékelte. Pilinszky mindössze 26 éves volt, amikor 1947-ben megkapta a Baumgarten-díjat. 1947-1948-ban római ösztöndíjjal több hónapot Olaszországban töltött.

A diktatúra éveiben 1949-től nem publikálhatott, a Szépirodalmi Kiadó külső korrektoraként dolgozott. Ez idő alatt verses meséket írt, az Aranymadárral térhetett vissza az irodalmi életbe. 1955. október 12-én feleségül vette Márkus Anna festőművészt, de néhány hónap múlva el is váltak. Ő illusztrálta az Aranymadár című kötetét. Felesége az 1956-os forradalom után Párizsba emigrált, ahol újból férjhez ment, de Pilinszkyvel mindvégig jó barátságban maradt. Pilinszky 1956-ban rövid ideig a Magvető Kiadó lektora volt, 1957-től haláláig pedig az Új Ember katolikus hetilap belső munkatársa volt, nagyrészt itt jelentek meg tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, művészeti kritikái. Pilinszky édesanyja 1959-ben halt meg.

Harmadnapon

Második verseskötetére tizenhárom évet kellett várni, csak 1959-ben jelenhetett meg az újabb kori magyar líra egyik legnagyobb teljesítménye, Harmadnapon címmel. Ez a tizenhárom év elmélyítette Pilinszky költészetében a magányosság, a félelem, a szorongás, a való, a létező világ kilátástalanságának érzetét. A kötet anyagából az irodalomtörténet elsősorban az Egy KZ-láger falára ciklust emeli ki, amely a magyar irodalom első, világirodalmi szinten is jelentős feldolgozási kísérlete volt Auschwitz tragédiájának. A KZ-láger az emberi létezés tragikumának és egyúttal a bibliai szenvedéstörténetnek válik a szimbólumává. A lágerek foglyainak szenvedése Krisztus kálváriájának tömegméretű megismétlődése. Új versszerkezetek jelentek meg a költői életműben, a négysorosok, amelyek a lírai kifejezés lehetőségeit végletesen redukálják; a közlendő élmény esszenciáját formálják meg, együtemű szerkezetbe zárva a verset. A vers hangulatában egyértelműen József Attila Reménytelenül c. költeményének sorait idézi ( Az ember végül homokos / szomorú, vizes síkra ér ), de témájában, gondolatiságában más, filozofikusabb. A Négysoros egyetlen szimbólummá növekedett: az elmagányosodott, elembertelenedett, erőszakos halál – mint az egyénre lebontott megváltás – szimbólumává.

Négysoros

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

Az 1960-as évek elejétől sokat utazott, járt Lengyelországban, Svájcban, Belgiumban, Ausztriában, Angliában, Olaszországban, az Egyesült Államokba is eljutott. Idegen nyelvű köteteinek fordítási előmunkálatai is ebben az időben kezdődtek el.

Filmnovella, oratórium, vers és próza

A Harmadnapon lírája után kitágultak a műfajok, filmnovella, dráma jellegű oratórium, líra és filozófia közé sorolható kisebb-nagyobb prózai írások következtek. Eközben a versek formai jellege módosult, a viszonylag hosszú, néha egészen hosszú költemények helyett egyre gyakoribb az epigrammaszerű, egy-egy ötletet megfogalmazó rövid vers. A hatvanas évektől kezdve költői világának középpontjában továbbra is a koncentrációs táborokról szerzett nyomasztó tapasztalatai álltak. Két új műfaj jelezte a kísérletező költő alkotói törekvéseit. 1961-ben jelent meg az Új Írásban egy lírai írás, a Rekviem című filmnovellája, majd a Sötét mennyország című oratóriuma, melynek későbbi megnevezése: KZ-oratórium.

Első nagy alkotói korszaka lezárásának tekinthető az 1970-ben megjelent Nagyvárosi ikonok. A vékonyka könyv 30 év lírai termését tartalmazza. Átütő sikere lett, a szélesebb értelemben vett olvasóközönséget ez a kötet hódította meg. Ettől kezdve a hazai irodalmi élet egyik legjelentősebb képviselőjeként kezdték számon tartani, 1971-ben meg is kapta a József Attila-díjat. Külföldi szereplései is megszaporodtak, minden évben hosszabb-rövidebb időt töltött Párizsban. Nemzetközi elismerését kiváló versfordításokkal segítette az angol Ted Hughes és a francia Pierre Emmanuel. A hetvenes évek elején ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett Pilinszky utolsó költői korszaka. 1972-ben jelent meg a Szálkák című kötete.

Korábban is írt verses meséket, de 1974-re egy egész kötet gyűlt össze belőlük A nap születése címen, az illusztrációkat Bálint Endre készítette. 1974-ben még egy kötet megjelent, Végkifejlet címmel, ebben szerepelnek először a drámái (Urbi et orbi, Élőképek). 1976-ban az összegyűjtött és a legújabb verseit tartalmazza a Kráter című kötet. A hetvenes évek második felében már kifejezetten népszerű és széles körökben tisztelt költő volt. Sovány, örökké sápadt, éles arcélű tekintete, szájában vagy ujjai közt örök cigarettájával, ismert kép volt az írói világban. Akik személyesen ismerték, szerették szelíd hangját, szomorkás mosolyát, okos gondolatait. Nővére 1975-ben öngyilkos lett, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Pilinszky ezután nem írt több verset. Lírai művein túl a próza, dráma és esszé műfajában is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei a Meditáció és a Bársonycsomó versesköteteiben jelentek meg. 1977-ben adta közre Egy párbeszéd regénye alcímmel a Beszélgetések Sheryl Suttonnalt, és haláláig dolgozott az Önéletrajzaim munkacímet viselő regényén, amelynek csupán három nagyobb fejezete, novellája készült el. 1978-ban ismerkedett meg Párizsban Ingrid Ficheux-vel, akivel 1980 júniusában házasságot kötött. Ugyanebben az évben Kossuth-díjjal tüntették ki. Szívinfarktus következtében hunyt el 1981. május 27-én, hatvanéves korában.

 

Világképe

A leggyakrabban forgatott könyvei közé tartozott a Szentírás, ezen belül az Evangéliumok és a Jelenések könyve. A prózaírók közül kitüntetett helyet foglal el értékrendszerében Dosztojevszkij, a költők közt pedig József Attila. Világképében az emberiség története azonosul a krisztusi szenvedéstörténettel. Pilinszky János a művészet megközelítéséhez és magyarázatához egy saját rendszert alkotott, melyet cikkeiben, interjúiban és műveiben úgy nevezett meg, mint „evangéliumi esztétika”. Ez nem más, mint magának a művészetnek a metafizikája, melynek fő elemei a szeretet, a gyermeki szemlélődés, a személytelenség, a művész médiumként való felfogása és az alázat. Költészetének hatása részben nyelvének rendkívüli tömörségével, s ebből fakadó művészi erejével magyarázható. Az otthoni neveltetés és a nagy humanisztikus műveltséget adó Piarista Gimnázium megerősítette és következetes világnézetté formálta az eleve lelki alkaton alapuló katolikus mindenségélményt. Németh László írta róla: „Nem volt még magyar költő, aki ilyen kisszámú verssel így beírta volna magát igényes líránk legjobbjai közé.” A költő önvallomásának tökéletesen igaza van: „Nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem hogy íveljen.”


Források:

Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest: Trezor Kiadó, 1992.
Tüskés Tibor: Pilinszky János. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1986. (Arcok és vallomások)
Péter László (főszerk.): Új magyar irodalmi lexikon. 3. köt. 2. jav. bőv. kiad. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2000.


Képek:

Pilinszky János
Aranymadár CD borítója

 

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás