facebook youtube rss
2017. január 01. | 23.00

Nemes Nagy Ágnes

Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró, 1922. január 3-án született Budapesten. A nemzedék, amelyhez tartozott, nem ismerte az élet harmóniáját, a békeidők ízét. Költői pályája a háború apokalipszisében fogant, vészhírek, üldözések, bombázások, az ostrom tüzei között. Természetes élethelyzete a menekülés, a félelem, a pusztulás mindennapi látványa és közelsége volt, kiégett romok, hajszolt emberek, rettegés és kiábrándulás emlékképe. A polgári kultúra erkölcsi értékei zuhantak a semmibe. Ezek az életérzések szőtték át költészetének indulását. A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Nemzedéke, az Újhold köre Babits teljességigényét, József Attila eszmélkedő komolyságát és Weöres Sándor titkokat feszegető merészségét választotta vezérlő csillagainak. A költői mesterség nála az eszmélkedéssel, a szenvedély és gondolkodás rendbe szervezésével és alakításával azonosul. A költészet számára elsőrendűen értelmi tevékenység. Verseiben jól érzékelhető a kompozíciós fegyelem, a zenei szerkesztés belső arányokra való igénye, ez okozza, hogy képeit általában nagyszabású, mértani rendbe tömörítő struktúrává szervezi. Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt.

 

Pálya kezdete

Családja Szatmár megyében, Halmi községben élt, az I. világháború után költöztek Budapestre. Nemes Nagy Ágnesnek már elemi iskolás korában megjelentek gyermekversei a Cimbora című lapban. 1932-1939-ig a Baár-Madas Református Leánylíceumban tanult. Az iskola igazgatója, Áprily Lajos döntő hatással volt kamaszkori költészetére, ő volt első műfordítói próbálkozásának bírálója. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-latin-művészettörténet szakon végzett, 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral, itt ismerkedett meg Lengyel Balázzsal, akivel 1944-ben összeházasodott. Szakdolgozatát Babits költészetéről írta. A holokauszt idején zsidókat mentett, ezért 1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza kitüntetését. Nemes Nagy Ágnes 1945-től a Köznevelés folyóirat munkatársa lett. 1946-ban férjével megalapították az Újhold című folyóiratot, amely a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállalta magára. A lapot egy idő után a hivatalos kultúrpolitika túlságosan polgárinak találta és 1948-ban betiltotta.

Vihar

Egy ing rohan a réten.
Nap-éj-egyenlőségi viharban
a szárítókötélről elszökött,
s most rogy-rohan Medárd-zöld fű fölött
egy sebesült katona testtelen
koreográfiája

(részlet)

 

1946-ban belépett a Magyar Írók Szövetségébe, később tagja lett a Magyar PEN Clubnak is. 1946-ban jelent meg első verses kötete Kettős világban címmel, mellyel elnyerte a Baumgarten-díjat. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal az irodalmi élet neves képviselőivel együtt – Pilinszky Jánossal, Károlyi Amyval, Ottlik Gézával és Weöres Sándorral – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton. Jó lehetőség adódott a háború szörnyűségeinek feldolgozásához. 1948-tól betiltották az Újholdat, versei csak a Vigiliában jelenhettek meg.

Műfordítások és gyerekirodalom

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított, Corneille, Racine, és Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit, de antológiákban számos egyéb és más nyelvből készült fordításai is megjelentek. Fordításait színházak is gyakran felhasználták. Műfordításaiból a Vándorévek című kötetében válogatott. Népszerű gyermekverseket és meséket is írt, ezek az Aranyecset, Bors néni könyve, a Szökőkút és a Felicián vagy a tölgyfák tánca. 1953-tól öt éven keresztül a Petőfi Gimnáziumban tanított. 1957-ben jelent meg második kötete, a Szárazvillám. Ekkortól már folyamatosan jelen volt az irodalmi nyilvánosságban, de mindvégig távol tartotta magát a kultúrpolitikai hivatalosságtól. 1958-ban elvált Lengyel Balázstól, de szellemi kapcsolata és barátsága élete végéig megmaradt vele. 1958-tól kezdve szabadfoglalkozású író lett.

Hatvanas évek

Az 1960-as évek elejétől jelentek meg újra versei. A szorongásos közérzete személyes sorsa nyomán született, a megélt borzalmak kényszerítették rá a félelem lelkiállapotát. A szorongás, idegenség és reménytelenség nem az egzisztencializmus élményköréből valók, hanem személyes tapasztalataiból, melyben milliókkal osztozott. Nemes Nagy Ágnes úgy emelkedett túl a szorongáson, hogy humanizálni igyekezett a szorongásos bölcselet tartalmait. Le tudta küzdeni szorongását és tehetetlenségét, az értelem és az erkölcs kiküzdött biztonságához, a humanisztikus rendhez, a polgári haladás klasszikus eszményei felé fordult. Sorra adott új és teljesebb értelmet az igazságnak, a szerelemnek.

Válságaiból az eszmélkedés emelte ki, drámáiban az értelem katartikus erejével lett egyre gazdagabb. Eszmélkedése vereségeiben is újra épült, gondolatai a válságok után is újra hajtottak. Számára a végső menedék, az utolsó fegyver az értelem. Intellektualizmusa valójában költői magatartás. A versei a gondolkodás szenvedélyét rögzítette képekben, látomásokban, mítoszokban. A költészetben az értelmes rend megalkotásának lehetőségét találta meg. Az ismeretlen megértésének igényét, a világosság és a rend vágyát, az igazság és az értelem eszményeit akarta közvetíteni, a „teljességet” akarta kimondani. Nem tartozik az önéletrajzi költők közé, nem életének eseményeit foglalta verseibe. Nem foglalkoztatták napi élményei, vagy indulatai, nem elégedett meg az impressziókkal. Legfontosabb világirodalmi elődje Rilke volt. Az elidegenedés és ennek meghaladása foglalkoztatta. A magány, a szorongás, a létezés képtelenségének tudata jelenti az elidegenedés okozta válságokat. Az eszmények újjáépülése, az értelem bizalma, a mesterség szikár erkölcse a küzdelmet, a küzdő ember győzelmét jelenti. Nem képei absztraktak, hanem versépítése, a képek elhelyezése, felhasználása. A Kettős világban című versét a haza és a nagyvilág szintézisének példájául szokták idézni, jelentése azonban ennél több, nemcsak magyarság és emberiség, szülőföld és világ között keresi az utat, hanem az elvontság és az anyag, az állapot és az élmény, az általános és az egyedi között is. Költészetének feszültségét, erejét az ellentétek renddé fegyelmezésének köszönheti. Szenvedély és értelem, valóság és elvontság, élet és filozófia tartják fenn a líra feszültségét. A megfogalmazás nem csupán „képes beszéd” nála, hanem közlés, információközvetítés. Kialvó istenhitéről így írt:

Patak

Én Istenem, te szép, híves patak,
Hová futottál, szökdeltél előlem?
Hol csillapítsam buzgó szomjamat?
S hogy bocsássak meg néked eltűnőben?

Hetvenes évek

1967-ben jelent meg a Napforduló című kötete, ezt követően, 1969-ben kapta meg a József Attila-díjat. A 70-es évek elejére az Újhold egykori költői, közülük elsősorban Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes az 50-es évek kitaszítottságából fokozatosan az irodalmi közélet középpontjába kerültek. Nemzedékükön kívül is tekintélyt vívtak ki maguknak. Eredetisége és költői ereje révén mégis a korszak meghatározó, nemzedék-jelző alkotója lett, s egyúttal inspirálója a modern magyar líra további alakulásának. Költészetét a kortársak az „objektív líra”, az új tárgyiasság vonulatához sorolják, és az ún. „klasszikus modernség” egyik kimagasló teljesítményét látják életművében. Nemes Nagy Ágnes kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

Az esszé megújítója

Az esszé műfajában is kimagaslót alkotott. A 64 hattyú esszé tanulmánykötete 1975-ben jelent meg, a vers, a líra mélyrétegeibe vezeti be az olvasót. Könnyed, érzékletes, élvezetes stílusban írja le pontosan megfigyeléseit, tapasztalatait a líra 20. századi szerepéről és lehetőségeiről. Közvetlen visszaemlékezésekben idézi a Nyugatot, költői portrévázlatokkal és versértelmezésekkel. A verselmélet körében íródott a Metszetek című esszékötete 1982-ben, versírói tapasztalatait mutatja be. A hegyi költő című esszémonográfia kötete életművének csúcsteljesítménye, nagyszerű tanulmánykötet Babits Mihályról.

Prózaversek

Az 1981-ben megjelent Között című kötet prózaverseket tartalmaz, a megelőző korszak összes költői eredményeit foglalja magába a könyv. Késői, tömbszerű nagy versei révén Nemes Nagy Ágnest a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon. Verseit több nyelvre is lefordították. 1983-ban kapta meg a Kossuth-díjat. A Föld emlékei című kötet 1986-ban jelent meg. Ugyanebben az évben Lengyel Balázzsal közösen – almanach formában – újraindította az Újholdat. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette. Az évkönyveket a gondolati nyitottság jegyében, a magas művészi és szellemi minőség elve alapján szerkesztették. A szépirodalom mellett bőséges teret kaptak benne esszék és tanulmányok. Újhold Évkönyvek sorozata példa volt minőségelvű értelmiségi kooperációra, a táborokba szerveződés helyett a szellemi együttműködés megvalósítására. A sorozat Nemes Nagy Ágnes halálával megszűnt. Az 1987-ben megjelent Látkép gesztenyefával című kötet Nemes Nagy Ágnes életét eleveníti fel interjúkon, emlékezéseken keresztül. Pályatársakról, filmekről készült vázlatokkal egészül ki a kötet. Az 1988-as Szőke bikkfák rádiós verselemzéseinek gyűjteménye. Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 1991. augusztus 23-án halt meg Budapesten.

 

Források:
Béládi Miklós: Nemes Nagy Ágnes: Tapasztalat és küzdelem. In: Magyar irodalom története 1945-1975. II/2. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986 p. 604-613.
Péter László (főszerk.): Új magyar irodalmi lexikon. 2. jav. bőv. kiad. 2. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2000.

Képek:
Nemes Nagy Ágnes

Tovább a kategóriában: « Molière KARÁCSONY »

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás