facebook youtube rss
2017. március 10. | 23.00

Jack Kerouac

Jack Kerouac a beatirodalom névadója, egyik alapítója, teoretikusa és mitikus hőse. A beat nem egyszerűen irodalmi mozgalom és stílusirány, hanem gondolkodásmód és életfilozófia. Maga a beat szó többértelmű, jelent verést, ütést, átvitt értelemben jelenti a megvert nemzedéket, mely a 2. világháború után nem találja helyét, amely nem óhajt, nem tud beilleszkedni a teljesítményelvű polgári társadalomba. A marginalizálódást választva, radikálisan elutasítja a társadalomban megkövetelt konformizmust. A beatmozgalom születési éve: 1957, ekkor jelent meg Kerouac Úton regénye és Allen Ginsberg Üvöltés című nemzedéki programverse, melyet a beatgeneráció a „bibliájának” tekintett. Az életérzés, aminek hangot adtak, máshol nem is születhetett meg, mint Amerikában, hiszen ehhez olcsó kocsik, motorizált civilizáció, nagy terület, nagy mozgástér kellett. A beatek fogalmazták meg először a másság létjogosultságát. A beat írók a személyesség és a nyers őszinteség elvének védelmében idegenkedtek műveik csiszolásától, a tudatos javítást mesterkéltnek és az igazság elkendőzésének vélték.

 

 

Család

Jack Kerouac a Massachusetts állambeli Lowellben született 1922. március 12-én. Kanadai francia családból származott, apja nyomdász volt, aki szigorú, konzervatív elvek szerint nevelte fiát. Anyja, ahogy írásaiban nevezte, Mémère volt a meghatározó személy az életében, az egyetlen biztos pont. Otthon, a családban franciául beszéltek, Kerouac csak iskolás korában kezdett el angolul tanulni, sokat olvasott és rövidebb írásokkal is megpróbálkozott. Mély hatással volt rá, hogy egész fiatalon elvesztette bátyját, Gérardot, aki kilenc évesen halt meg, reumás lázban. A szomorú történetet később megírta a Visions of Gerard című regényében. Az író Kerouac ugyan megtagadta a kispolgárinak és unalmasnak bélyegzett életformát, önéletrajzi írásaiban mégis szeretettel idézte fel a boldog gyermekéveket. Kerouac még tíz éves kora előtt elhatározta, hogy író lesz, folyamatosan írt, mindenhova jegyzetfüzetet vitt magával. Az erős, jó felépítésű, sportos alkatú Kerouac, valóságos sztár volt az iskolai amerikai futball csapatban. A jó tanuló, jó sportoló Kerouac könnyen bejutott a New York-i Columbia Egyetemre.

Kereskedelmi flottától az Úton megírásáig

Romantikus olvasmányai, különösen Whalt Whitman költészetének hatására félbehagyta tanulmányait, és 1941-ben beállt a kereskedelmi flottához. Amikor az Egyesült Államok is belépett a 2. világháborúba, a haditengerészetnél szolgált, azonban pszichiátriai okokra hivatkozva hamar leszerelték. Visszatért az egyetemre, de már nem tudta elviselni a fegyelmet és a kötelezettségeket. Író barátai, a beatmozgalom vezéralakjai – Allen Ginsberg, Neal Cassady, William S. Borrough – új utakra csábították. 1943 és 1950 között író- és költő barátaival együtt bejárta Amerika majdnem összes államát. Kerouac vándorlásai során kétszer nősült, de egyik házassága sem tartott néhány hónapnál tovább. Az első számú barátja és mentora Neal Cassady volt, őt jeleníti meg fő művében, az Úton című regényében Dean Moriarty alakjában. Az élénk eszű, bánatos lelkű Carlo Marx szerepében pedig Allen Ginsberget ismerhetjük meg. Kóborlásai során három év alatt írta meg a The Town and City című regényét, melyben a boldog gyermekkorát idézte fel. A kéziratot a kiadó nagyon lerövidítve jelentette meg 1949-ben, ezért Kerouac olyan írói stílust kreált, amely lehetetlenné tette a kiadói húzást. A legenda szerint egy tekercs papírt tett be az írógépébe, és szinte megállás nélkül dolgozva, egy szuszra megírta az Úton regényét. Kerouac regényírói stílusa – melyet Allen Ginsberg spontán popprózának nevezett – a beszéd szabad, megformálatlan áradását kívánja követni. Ez azt a látszatot kelti, mintha az író megfontolás és kompozíciós elképzelés nélkül vetné papírra azt, ami eszébe jut. Kerouac írói módszerére erőteljesen hatott a jazz akkori burjánzása, különösen a Charlie Parker, Dizzy Gillespie, Thelonious Monk és mások által fémjelzett bebop műfaj. A beatírókkal szemben álló Truman Capote szerint amit Kerouac művel, az nem írás, hanem írógépelés. Valójában a látszólagos kötetlenség tudatos írói munka eredménye.

Az Úton

A regény stílusa, hangja, világlátása valóban annyira merészen újszerű volt, hogy a kiadó, a Viking Press, évekig hezitált, mire 1957-ben elszánta magát a kiadásra. Az Úton különös, rendhagyó regény, hősei különösebb cél nélkül utaznak keresztül-kasul Amerikán, átadva magukat azoknak az élményeknek, amelyek éppen elérik őket. A regény szereplői számára a lényeg a köznapi életből való kilépés, az utazás, az úton levés szabadsága, kötetlensége, az ismeretlen, hatalmas ország csodálatos tájainak, különös embereinek a megismerése, találkozások, barátságok, gyors, felelőtlen szerelmek, a puszta szexualitás, az ital, a kábítószerek mámora, a végtelen beszélgetések, filozofálások az élet értelmetlen értelméről. A laza szálakat az utazás iránya köti össze, s mindezek közben harsog a zene. Kerouac fiataljai számára az igazi cél maga az út, a végcél elérése a szabadság, a kaland végét jelenti, ahol valahogy újra be kell illeszkedni az unalmas hétköznapokba.

A regény visszatérő motívuma a felkavaró emlékezés és exhibicionista kitárulkozás a barátok előtt. Kerouac hősei a barátságuk idilli pillanataiban megosztják egymással legintimebb örömeiket és legszorongatóbb álmaikat, rémálmaikat. Az amerikai álmot, a szabadságot a regény főhőse, a mitikussá növesztett, ugyanakkor ellentmondásainak dialektikájában, lélektani realizmussal ábrázolt Dean Moriarty hordozza, akinek életformája az autós csavargás. A másik főhős, Sal Paradise, szemlélődő, érzékeny alkat, ő az empátiájáról híres Kerouac alteregója, együtt érez mindenkivel, de romantikus érzelmességét férfiasan leplezi. Az élet nyers örömeiért hevülő, az életet habzsoló Dean tökéletes kiegészítője. Sal is sejti, hogy „az út az élet”, fölfedezi, hogy nincs az utazásnál érdemesebb lét- és megismerési mód. Dean lesz Sal mestere. A regény befejezésében a hősök jövője nyitott marad. Dean sok leckét adott a beavatandó társának vakmerőségből, halálos veszélyeken felülkerekedő virtusból. Egyedül az öregedéstől, az életenergia elvesztésétől, a kiégéstől, a testi leépüléstől félt csak Dean Moriarty. A regény Magyarországon 1966-ben jelent meg először, ezt követően 1983-ban adták ki újabb fordítását. A sodró erejű szöveget, a szóhasználatot, az oldott, laza hangot nem könnyű átültetni magyar nyelvre. Közel harminc év eltelte után, 2012-ben született meg a legújabb fordítás.

Hatvanas évek

Kerouac mottóját, miszerint „az első gondolat a legjobb”, számos könyve példázza. Az Úton sikere után szinte évente jelentek meg regényei, először a Dharma hobók – melyet sokan az Úton folytatásának tartanak – és a Senkiháziak (The Subterraneans). Kerouac néhány kisebb műve, verse is megjelent az Üvöltés című antológiában. A beatkultúra hazai olvasóinak az amerikai beatek az apjuk nemzedéke volt, s paradox módon az apáktól tanulták az apák elleni lázadást. A Magányos utazó, a Művésztelep (eredeti cím: Big Sur) és A pusztulás angyalai voltak az utolsó regényei. Kerouac a hatvanas években egyre kevésbé rokonszenvezett azzal a mozgalommal, amelynek létrehozásában maga is segédkezett, nem értett egyet a fiatalabbak türelmetlenségével, akik mind határozottabban követeltek társadalmi és politikai reformokat. Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte harmadik feleségével, a misztika, a zen buddhizmus és a kábítószerek társaságában. Élete utolsó időszakában már nagyon sokat ivott, 47 évesen, 1969. október 21-én hunyt el a floridai St. Petersburg városában. 2007. június 2-án a lowelli Massachusetts Egyetem posztumusz Doctor of Letters címet adományozott számára.



 

Források:
Dömény Katalin: Jack Kerouac Úton. In: Ötven nagyon fontos regény. Budapest: Lord Kiadó, 1994. p. 299-307.
Ferencz Győző. Jack Kerouac külön útja. In: Az alany, mint tárgy. Budapest: L’ Harmattan, 2004. p. 44-45.
Mihályi Gábor: Jack Kerouac. In: 111 híres külföldi regény. 2. köt. Budapest: Móra Kiadó, 2002. p. 829-839.

Képek:
Jack Kerouac

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás