facebook youtube rss
2017. máj. 21. | 23.00

90 éve született Oláh György Nobel-díjas kémikus

Oláh György Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai vegyészprofesszor, a 20. század egyik legmeghatározottabb kémikusa, 90 éve született. 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott a karbokationok kutatásában elért eredményeiért. A globális felmelegedés problémájára megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója.

Oláh György 1927. május 22-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. A gimnázium két Nobel-díjas kémikust nevelt az emberiség számára, Hevesy Györgyöt és Oláh Györgyöt. Oláh György nem emlékezett rá, hogy ki tanította a kémiát, de fizika tanára, Öveges József, maradandó benyomást gyakorolt rá. A fiatal diákot jobban érdekelte az irodalom és a középkor történelme, mint a természettudományok. A Nobel-díj bizottság részére elküldött életrajzában írta: „Azt hiszem, hogy egyetlen tudományra való korai specializálódás káros a széles látókörű műveltségre.”

Budapesti Műszaki Egyetemen

Tizenévesen élte át a 2. világháborút. A háború után döntött a kémiai tanulmányok mellett, és a Budapesti Műszaki Egyetemen bele is szeretett a kémiába, talán mert a kémia nagyon tág tudomány, hatása az élettantól és orvostudománytól a tüzelőanyagokig és a műanyagokig terjed. Zemplén Géza professzor előadásai vonzották a szerves kémia felé, aki a Nobel-díjas Emil Fischer tanítványa volt, és a cukrok kémiáját kutatta. A szerves kémia érdekelte különösen, és a szerves kémia legrangosabb magyarországi professzorának, Zemplén Gézának kutatási asszisztense lett. Oláhnak támadt az ötlete, hogy egy beültetett flour-atom jó jelző lehet a szénhidrátok és más vegyületek reakcióinak nyomon követésére. Ez akkor még nagyon eretnek ötletnek számított, mert a flour a legaktívabb kémiai elem, de nem tekintik a szerves kémia részének, nem játszik fontos szerepet az élet kémiájában. Zemplén Géza mellett doktorált 1949-ben és ott kapott oktatói állást, majd feleségül vette a vegyész végzettségű Lengyel Juditot. A háborút követő esztendőkben azonban sem megfelelő laboratórium, sem a szükséges vegyszerek nem álltak rendelkezésre. Az egyetem tanársegédi állása mellett az intézet futballcsapatának kapusa volt.

Az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben

Az ötvenes években már publikálni kezdett, korai munkáit is már pozitív nemzetközi elismerés követte. 1950-ben a Központi Fizikai Kutatóintézet megteremtése után létrehozták a Központi Kémiai Kutatóintézetet, melynek megszervezésében Oláh György is részt vett, és 1954-ben már igazgatóhelyettese lett. Mindez lehetővé tette a fluor-kémiai kutatásainak folytatását. Ebben az évben született meg nagyobbik fia, György János. Az 1956-os forradalom azonban közbeszólt. A reménytelen helyzetben 200 000 magyar hagyta el az országot, köztük Oláh György és családja is. Először Angliába, majd Kanadába mentek rokonokhoz. Oláh György mesélte egyik interjúban: „A változás nem jelentett nehézséget, mert gyenge angoltudással és erős magyar kiejtéssel is csinálhattam a kémiát.” Kisebbik fia, Ronald Péter 1959-ben született.

Út a Dél-Kaliforniai Egyetemig

A Dow Chemicals vállalat kanadai üzemében kapott állást, és jó munkájának köszönhetően 1964-ben áthelyezték a massachusettsi központi kutatólaboratóriumába, 1965-ben pedig Cleveland város egyeteme hívta meg. 1976-tól elfogadta a Dél-Kaliforniai Egyetem meghívását Los Angelesben. Az egyetemen a Loker Szénhidrogén Kutatóintézet igazgatója volt.

Pályafutásom legnagyobb áldása az, hogy egyetemi tanár lehettem, és fiatal munkatársakkal dolgozhattam. Tanítványaim tudományos családom tagjai: Máig több, mint 200 fiatal írt mellettem diplomamunkát és disszertációt. A fiatal tehetségek áramlása teremti meg az egyetemi tanszék jó légkörét.”

Oláh György forradalmi felfedezéseit úgy érte el, hogy a kénsavnál sokmilliószor erősebb savakkal dolgozott, ezeket ma szupersavaknak nevezzük, ezek közül is kiemelkedőek a fluort tartalmazók, mert a fluor a legelektronegatívabb – az elektront leginkább vonzó – atom.

A Földön a szénatom nagyon fontos elem, ez az élet, a táplálék és a tüzelő alapja. A 19. században Kekule azt mutatta meg, hogy egyetlen szánatom négynél több atomot vagy atomcsoporot nem tud megkötni. De nekem sikerült megmutatnom, hogy bizonyos körülmények között a szén vegyértéke 5, sőt 6 is lehet. Nem csodálkozom, hogy egy 150 éves dogmától való eltérés nem ment könnyen. Nagyon hosszú, nemegyszer keserű vita indult meg. De fölfedezésem új utakat nyitott meg, többek közt abban, hogy magas oktánszámú benzint gyártsunk.” – mondta Oláh György a Magyar Televíziónak adott interjúban.

Nobel-díj

A tradicionális vegyészeket megbotránkoztatta a szerves kémia (szénhidrogének) és a szervetlen kémia (szupersavak) összeházasítása, Támadások és viták sora indult meg. A fizikusoktól ellesett új technikák – magmágneses rezonancia és elekronspektroszkópia – feltárták a tartósított karbokationok szerkezetét, és teljes mértékben bizonyították Oláh György tanítását. Végül 1994-ben megkapta a Nobel-díjat „a karbokation-kémiához való hozzájárulásért”. Egyik barátja mondta, hogy a kémia azóta nem az, ami volt. A karbokation-kémia megoldhatja a légköri szén-dioxid további felhalmozódásának problémáját, enyhítheti a globális klímaváltozás fenyegetését. Oláh György Nobel-díjából alapítványt tett kiváló fiatal magyar kutatók díjazására és a kémiai diákversenyek nyerteseinek jutalmazására.

A magamfajta tudományos kutatók alapjában véve önző emberek. Azért kutatnak, mert működik a velük született, iskolába beléjük oltott kíváncsiság. A váratlant szeretnék megtalálni. Ha még azt is tapasztalják, hogy munkájuk hozzájárul az emberi társadalom fölemelkedéséhez, az jóleső ráadás.”

Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella az utóbbi időben az egész világon az érdeklődés fókuszába került. A találmány a hagyományos energiahordozók (nyersolaj, kőszén, földgáz) előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. Nem sokkal a kilencvenedik születésnapja előtt, 2017. március 8-án hunyt el a 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa, Oláh György.

 

Forrás:
Marx György: Oláh György. In: A marslakók érkezése. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2000.

Kép:
Oláh György

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás