facebook youtube rss
2017. október 16. | 23.00

CANALETTO

Canaletto, teljes nevén Giovanni Antonio Canal itáliai festő és rézkarcoló, 1697. október 18-án született Velencében. Canaletto ragyogó tehetsége a városlátképek festészetének, a veduták (város, vagy épületcsoport valósághű távlati ábrázolása) műfaját teljesen új művészi magaslatokra, a virtuozitás legmagasabb fokára emelte.

Művészi életpályája apja, Bernardo Canal díszletfestő műhelyében indult, kortársai már korán felismerték rendkívüli tehetségét. Apja műhelyében testvérével, Cristoforóval, a velencei színházak részére festettek díszleteket. 1719-ben Rómába utazott, itt teljesen a természet festésének szentelte idejét, a mediterrán táj megörökítését tanulmányozta. A teret és a plaszticitást inkább festői eszközökkel, mintsem perspektivikus rajz segítségével éreztette. 1720 körül fordult figyelme a városlátképek felé, és élete végéig ez is maradt művészetének fő témája. A Velencébe települt ír kereskedők és a velencei brit konzul révén széles vevőkörre tett szert Angliában, szülővárosáról, Velencéről készített látképeit külföldön adta el.

Canaletto

Canaletto már korán elkezdte Velence kimagaslóbb eseményeinek ábrázolását, a legszebb és legismertebb az „Áldozócsütörtöki ünnepség”, és a „Szent Rókus ünnepe”. A virtuozitással megfestett tömeg egyes alakjaiban Tiepolo hatását lehet felfedezni. Többször ábrázolta regatták mozgalmas ünnepélyeit is.

Áldozócsütörtöki ünnepség

1745-ben Canaletto Angliába ment, 1755-ig többnyire ott élt, számos képet festett a Temzéről és hídjairól, a Whitehallról, valamint sok neves vidéki épületről, így Warwick váráról és Badmingtonról is. 10 év után visszatért szülővárosába.

Angliai látkép

A veduta-festő Canaletto minden alkotása a részletek aprólékos kidolgozásáról tanúskodik. Gondos toll- és ceruzavázlatokat készített, amelyeket gyakran jegyzetekkel látott el. Valószínűleg használt camera obscurát (sötétkamrát), hogy az eléje táruló kép apró részleteit is felfedezhesse és rögzíteni tudja. Műveit a lineáris perspektíva alapján komponálta, ami nemcsak a térérzet illúzióját kelti, hanem az esztétikai rend eszköze is. Gyakran alkalmazott nagy látószögű perspektívát, vagy madártávlatból, nagy magasságból, felülről látszó ábrázolást. A perspektívát arra használta, hogy irányítsa a szemet, vezesse a szemlélőt a művész által gondosan megtervezett felfedező úton. Canaletto korai művei közül kiemelkedő alkotás, A Szent Kristóf-templom látképe szabad ecsetkezeléssel készült, a fényhatások pedig a korai impresszionisták előfutára.

Velencei városképei rendkívül változatosak, a szabálytalan alakú, kisebb zárt terektől a Canal Grande és a Szent Márk-öböl széles panorámájáig terjednek. Átgondolt színkezelésével a klasszikus és megnyugtatóan rendezett tér érzetét képes kelteni, ez a tulajdonsága ugyanakkor keveredik a hangulat hatásai iránti kifinomult érzékkel, amely elsősorban a rokokóra jellemző és kortárs földije, Tiepolo művészetével rokonítja. Később azonban az alapos részletkidolgozás és a térbeli pontosság iránti igény keményebb, sematikusabb ábrázolásmódhoz felé vezette, sokkal erőteljesebb ecsetkezeléssel. Munkásságának vége felé keletkezett műveinek stílusa mesterkéltebb és szárazabb lett. Az Angliából történő hazatérte után készített képei pedig sötétebb, komorabb árnyalatúak.

Capriccio

A budapesti Szépművészeti Múzeum több, Canalettótól származó római városképének mai fényképfelvételekkel való összehasonlítása során számos olyan tárgybeli különbözőség fedezhető fel, amelyek alapján elképzelhető, hogy egyes műveit nemcsak konkrét helyismeret, hanem saját elképzelései vagy hallomás alapján is készítette el, ezek a Capitolium, a Colosseum és a Pantheon. Köztudott azonban, hogy a capriccio (szeszély) műfaja éppen ebben áll, különböző helyszínek elemei is összekeveredhetnek benne. Az újrafelépítő alkotóhajlam is vezetett a capricciókhoz, a képzeletből festett képekhez, az 1740-es évek elejétől. Canaletto capricciói legtöbbször létező épületeket, szobrokat tényleges helyüktől eltérő, képzeletbeli környezetben ábrázolta.

Colosseum

1763-ban megválasztották a Velencei Festőakadémia tagjává. Munkásságának hosszú betegség vetett véget, 1768. április 20-án halt meg, a velencei San Lio-templomban helyzeték örök nyugalomra.

 

Források:

Bedő Rudolf: Canaletto. Budapest: Képzőművészeti Alap, 1961. (A művészet kiskönyvtára; 26.)
https://www.wikiart.org/en/canaletto

Képek:
Velencei Canal Grand bejárata
Canaletto
Áldozócsütörtöki ünnepség
Angliai látkép
Capriccio
Colosseum

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás