facebook youtube rss
2018. március 27. | 23.00

Vincent Van Gogh

A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja, Vincent Van Gogh holland festőművész, 1853. március 30-án született.

Vincent Van Gogh Hollandia déli részén fekvő Groot-Zundertben született, apja református lelkipásztor volt, öt testvére született. A nála négy évvel fiatalabb Theóval alakított ki szorosabb kapcsolatot, aki szellemileg és anyagilag is támogatta bátyját. A családnak szoros kötődése volt a művészethez, három nagybátyja is műkereskedelemmel foglalkozott. Van Gogh tanulmányait egy zunderti falusi iskolában kezdte el, majd kilenc hónap után egy nevelőtől sajátította el ismereteit. Első rajzai 11 évesen, 1862-ben készültek. Középiskolába több internátusba járt, közben rajzórákat vett, és megtanult angolul, franciául és németül. 16 évesen beállt a hágai Goupil & Cie Galériába, melynek egyik üzlettársa nagybátyja volt. Hága után Brüsszelben, Londonban és Párizsban dolgozott.

Vincent Van Gogh 13 évesen

Lelkipásztori munka

1876-ban otthagyta munkáját, mert apja lelkipásztori tevékenységét akarta folytatni. Teológiát tanult, majd a belga Borinege-ba küldték a szénbányászok közé, ahol gyerekeket tanított írni, olvasni és katekizmusra, beteget ápolt, szabadidejében pedig rajzolt. Ebből az időből származnak első tájképei. 1880-ban tért haza és testvére, Theo, valamint egy ismert festő biztatására tovább festett. Apjával való összekülönbözés után Hágába ment, ahol Theo segítségével műtermet rendezett be. Itt elvonulva tanulta a festészet hagyományait.

Hága

Hágában élve eleinte a bányászok életét örökítette meg vázlatain, majd a parasztok mindennapjait ábrázolta sötét tónusú képeken, a szegények asztalát mutatta be sötét színekkel, lerítt róla a nyomor és a kilátástalanság. Ebből a korszakából származik első nagy visszhangot kiváltott képe, a Krumpli evők. Művén megfosztotta a parasztok ábrázolását az elvárt pátosztól, fáradtaknak, kimerültnek, füstszagúaknak ábrázolta őket. Ezzel Van Gogh felrúgta az addigi szabályt, amely a parasztokat a föld egyszerű, boldog népeként ábrázolta. Kitört a botrány, és Van Gogh távozott Hágából. Ezután az antwerpeni akadémián felfedezte a japán metszeteket, többet le is másolt. Egy szerencsétlen szerelmi ügy miatt depressziós lett, és családja és ismerősei is megszakították vele a kapcsolatot. Apja halála után a családja – Theo kivételével – örökre elzárkózott tőle.

Krumpli evők

Van Gogh levelei

Theóval életük folyamán állandóan leveleztek, ebből a levelezésből 650 darab maradt fenn. Ezekből származik a legtöbb információ Van Gogh életéről. Leveleiből szemléletes képet nyerhetünk a művészet, az irodalom és a politika aktuális problémáira adott válaszairól és mindarról, ami érdekelte. Új szintézist teremtett a kultúra és a művészettörténet legkülönbözőbb áramlataiból, és mindezt oly módon fejezte ki, amely mindenki számára érthető. Vincent Van Gogh levelei a 19. század legnagyobb irodalmi művei közé tartoznak. A gondolatnak, az elmélyülésnek gazdag produktumai, egy hatalmas egyéniség vallomásai az életről. Még ma is újabb és újabb kiadásai jelennek meg világszerte, a művészek és írók szinte kötelezőnek érzik, hogy gondolataiban elmélyüljenek.

Párizs

1886-ban Párizsba utazott testvéréhez, ahol az impresszionista mesterektől megtanulta a világos színek használatát és a tónusok felbontását. Ekkor festette Tanguy apó portréját, aki festőfelszereléseket árusított, de mindig megengedte, hogy a festők képeikkel fizessenek. A kép hátterében az akkor divatos japán fametszetek látszanak.

Beiratkozott Fernand Cormon festő műhelyébe, itt ismerkedett meg Henri de Toulouse-Lautrec festővel, és hamarosan együtt hagyták ott a műhelyt. Van Gogh a saját útját kereste, úgy gondolta, hogy délen megtalálja a megfelelő fényt és színeket, ezért 1888-ban Arles-ba utazott. Távozásának másik oka az lehetett, hogy szégyellt a testvére pénzén élni, de Párizsban megélni nem tudott.

Langlois hídja

Arles

Miután Van Gogh Arles-ba költözött, lázasan festette a dél-franciaországi fényeket és a színeket, melyek teljesen magukkal ragadták. Lenyűgözte a természet szépsége. 1887-ben és az ezt követő években alkotta meg remekműveit, alig néhány év alatt. A provence-i tájat festette, a lángoló pompát, a ragyogó színeket. Műtermében a falat rövidesen elborították a képek: önarcképek, csendéletek, tájképek. Ezen remekművekből egész életében csak egyet tudott eladni. Első jelentős műve ebből az időből a Langlois hídja, amelyet világos, áttetsző színekkel festett. Képén erősen érződik a japán festészet hatása, hiszen a teret precíz vonalakkal választja el.

Napraforgók

1888-ban festette híres napraforgóit, amelyekkel eredetileg a műhelyét akarta dekorálni. A napraforgók című képén megtalált sárga szín annyira lenyűgözte, hogy ezután minden Arles-ban készült képén felhasználta. Úgy döntött, hogy a szabad ég alatt festi meg az éjszakát, s így egy újabb hagyománnyal fordult szembe. Éjszakai képei: az Éjjeli kávézó, a Csillagos éj, a Van Gogh szobája Arles-ban. A szoba a híres Sárga házban volt, amit egy másik képén meg is örökített.

Éjjeli kávézó

Betegsége

Magányosnak érezte magát, ezért megkérte Gauguint – akit Theónál ismert meg – hogy látogassa meg. Eleinte minden rendben volt, közösen dolgoztak, de Van Gogh idegei egyre feszültebbek voltak, a megfeszített munka és a nem megfelelő életmód robbanással fenyegetett. Egyre többet veszekedtek, míg 1888. december 23-án az udvaron Van Gogh borotvával megtámadta Gauguint, aki elmenekült. Van Gogh ezután hazament, és a borotvával levágta a bal fülét, Arles elmegyógyintézetébe került. A hallucinációk és az epilepsziás rohamok után egy rövid nyugalom időszaka következett.

Az Arlesi-kórház udvara

Arles-ban nem érezte jól magát, magányos volt, mindenki őrültnek tartotta. Néhány hónapot töltött a saint-remy-i szanatóriumban, ahol megengedték, hogy fessen, ott készült a döbbenetes erejű önarcképe, az Önarckép levágott füllel, amelyről egy végletekig elgyötört ember néz ránk.

Önarckép levágott füllel

Gauguin hiányát Gauguin karosszéke című képe fejezi ki a legjobban: egy elhagyott szék, benne könyv és gyertya. Utolsó alkotásai végtelen magányát tolmácsolják. A Hollók a gabonaföld felett, az utolsó képeinek egyike. Kemény ecsetvonásokkal építi fel a mű nyugtalanságát, kaotikus jellegét, már-már az absztrakt festészethez közelít. Van Gogh tudomásul vette, hogy gyógyíthatatlan beteg, életét ezután a hosszú, fájdalmas rohamok és a lázas munka jellemezték.

1890 májusában Párizsba utazott Theóhoz, majd ismételten szanatóriumba került. Utolsó leveleinek egyikében szenvedélyesen taglalta a művészek kiszolgáltatottságát a művészet elüzletiesedett világában. Ekkori festményeinek némelyike rendkívül borús hangulatú. 1890 július 27-én öngyilkosságot követett el, szíven lőtte magát, és két nap múlva, testvére, Theó mellett halt meg. Utolsó kívánsága az volt, hogy Hollandiában temessék el, a ravatalát barátai napraforgókkal borították el.

Művészete

Nagyszerű kolorista és kiváló rajzoló volt. Művészi pályafutását azzal kezdte, hogy majdnem két évet rajzolással töltött. A mezei munkát végző parasztokat és Provence látképeit ábrázoló rajzai legmeggyőzőbb alkotásai közé tartoznak. A legismertebb korszaka a rendkívül termékeny 1888-as arles-i időszak. Itt jutott el oda, hogy egységes egésszé ötvözze az új színelméletekről szerzett ismereteit, az élénk színű japán fametszetek szeretetét, a délvidéki napraforgók, magvetők, aratók és tengeri tájak látványával. Különleges érzékenységgel bánt a színekkel, de a külső jelenségnél többet akart kifejezni vele.

Van Gogh nem ismert kompromisszumot és nem tudta magát alárendelni semminek. Pályája az emberi és alkotói szenvedés szélsőséges állapotait sűrítette magába. Az impresszionisták nem ismerték el és kinevették, de festészetében szinte minden eljövendő művészeti ág jeleit fel lehet fedezni. Azok közé a művészek közé tartozott, akiket csak haláluk után ismertek el. Hagyatéka 850 festményből és kb. ugyanennyi rajzból áll, műveinek jó része megsemmisült, a La Tambourin színház felszámolásakor – ahol képeit kiállította – alkotásai közül többet kidobtak, amit megtartottak, azokat is vakkeretnek szánták.

 

Források:
Aradi Nóra (szerk.): A művészet története. 8. köt. A rokokótól 1900-ig.Budapest: Corvina Kiadó, 1989.
Szabó Mária (ford.): Vincent Van Gogh. Budapest: Kossuth Kiadó, 2010. (Világhíres festők)

Képek:
Önarckép
Vincent Van Gogh 13 évesen
Krumpli evők
Van Gogh válogatott levelei
Langlois hídja
Napraforgó
Éjjeli kávézó
Az Arlesi-kórház udvara
Önarckép levágott füllel

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás