facebook youtube rss
2018. április 26. | 23.00

135 éve született Jaroslav Hašek

Jaroslav Hašek cseh humorista és író, 1883. április 30-án született Prágában, legismertebb műve a Śvejk, a derék katona, melyet több, mint hatvan nyelvre fordítottak le. Śvejk szimbólummá vált regényalakja a leghíresebb az egész cseh irodalomban.

Jaroslav Hašek egy középiskolai matematikatanár fiaként született, 13 éves volt, amikor apja meghalt. Ezután szegénységük miatt a háromgyermekes családnak gyakran költöznie kellett. Hašek 1902-ben érettségizett egy cseh kereskedelmi akadémián, rövid ideig banktisztviselőként dolgozott, majd szabadfoglalkozású író és újságíró lett. Apró humoros írásait a legkülönbözőbb szellemű újságok közölték, de belső munkatársnak, igazi újságírónak sehol se fogadták be.

1904 és 1907 között gyalogszerrel járta be csaknem az egész Osztrák-Magyar Monarchia területét, de sehol sem érezte jól magát, mindenütt a társadalom peremén züllötten élt, és figyelte a világot. A kocsmatöltelékek, a nincstelenek, a munkakerülő szerencsevadászok és általában a reménytelen kisemberek közt találta meg azokat a furcsábbnál furcsább alakokat, akikről végül múlhatatlan regényhőseit mintázta. Prágába visszatérve ő volt a legnagyobb bohém. 1906-ban csatlakozott egy anarchista mozgalomhoz, rendszeresen felolvasásokat tartott munkások előtt, majd 1907-ben az anarchista Kommuna lap szerkesztője lett. A rendőrség folyamatosan figyelemmel kísérte, többször letartóztatták és bebörtönözték. Egy alkalommal több hónapnyi börtönbüntetést kapott egy rendőrtiszt megtámadásáért.

Igen sok humoros írása jelent meg, mégsem került be az elismert irodalomba. Tárcákat és riportokat írt saját nevén és különböző álnevek alatt a prágai lapokban. Az újságírók körében azonban megvetett, züllött alaknak számított. Néhány év után Hašek végleg szakított az anarchizmussal, és kizárólag az írásnak szentelte magát. 1910-ben az Állatok Világa című lapnak lett a szerkesztője, de a laptól rövidesen elbocsátották az általa kitalált állatokról írott cikkei miatt. 1910 májusában feleségül vette Jarmila Mayerovát, házassága azonban nem volt boldog, 1913-ban az asszony visszaköltözött a szüleihez.

Švejk, a derék katona

A Švejk, a derék katona és egyéb különös történetek 1912-ben jelent meg. Ebben a műben bukkan fel először Švejk alakja öt terjedelmes novellában, és az eddig úgyszólván ismeretlen humoristát országos hírű íróvá tették. Švejk figurája azonban csak a világháború után, a regénnyel vált híressé.

Švejk a helyőrségi fogdában

31 éves volt az első világború kezdetekor. 1915 februárjában Hašek belépett a hadseregbe, de a fronton az első adandó alkalommal megadta magát az oroszokhoz. 1916-ban elengedték a fogolytáborból, hogy propagandistaként csatlakozzon az újonnan alakuló Csehszlovák Légióba. 1918-ban belépett a Vörös Hadseregbe. A forradalom után Oroszországban maradt, belépett a bolsevik pártba is és ismételten megnősült. A keleti front 5. hadseregének politikai tisztjeként dolgozott, a Mi utunk és a Vörös Európa újságokat szerkesztette. 1920-ban a párt Csehszlovákiába küldte, ám a helyi pártszervezet gyanakvással fogadta, nem volt túl népszerű, mivel árulónak és bigámistának tekintették. 1920-ban hazakerült Prágába, de nem találta a helyét, a barátai tanácsára vidékre vonult, s írni kezdte fő művét, Švejk. egy derék katona kalandjai a világháborúban címmel.

Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban

Jaroslav Hašek volt anarchista, bolsevik, mensevik, egyik eszmevilágban se hitt, de kipróbált minden lehetőséget. Megtalálta a nagy témát, amely nem utolsósorban saját váltakozó életformájának a paródiája is volt. Megalkotta a halhatatlan figurát, Švejket, a cseh kispolgárt, aki egykor civilben kutyakereskedő volt – mint alkotója egy ideig –, és aki a kényszerű katonai szolgálatban a magát bolondnak tettető bölcs szerepét játszotta. Ez a figura tulajdonképpen ősi irodalmi alak volt. Az ókori latin komédiák Maccója, aki magát tökkelütöttnek tetteti és kifigurázza a józan ostobákat.

Švejk mint a tábori lelkész tisztiszolgája

Švejk „derék katona”, aki a rejtett bölcsességével kigúnyolja a hadsereg és az egész közép-európai társadalom fontoskodó, nagyképű alakjait. A regény a monarchia államszervezetének és az első világháború szatirikus kritikája. Švejk személyesíti meg az akkori monarchiabeli kispolgárt, mint passzív ellenállót. Švejket korábban már egy orvosi bizottság katonai szolgálatra véglegesen alkalmatlannak nyilvánította, mégis részt kell vennie az első világháborúban, először a hátországban, majd a fronton is, sőt tévesen osztrák fogságba is esik. Ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik, ha nem is mindig szabályos úton, de teljesíteni a kötelességét, és mindig valami bajba keveredik.

Az a panoptikum, melyet az író a monarchia militarista világából felvonultat, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. Az anekdotafűzér-szerűen kibontakozó történetek az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményeiből áll össze.

Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti össze, leleplezi a háborút, a császárság korhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi, sokszor naturalista nyelvezetű dialógusok szatirikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hašek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ.

A regény utolsó fejezeteit Hašek a betegsége miatt már csak diktálni tudta, és 1923-ban, tüdőtágulás és szívbénulás következtében, nem egészen 40 évesen meghalt. Regényét Karel Vanek újságíró barátja fejezte be. Halála után a szétszórt írásait összegyűjtötték a különböző szemléletű és pártállású lapokból. Számos kötetet töltöttek meg hátrahagyott írásai, és Jaroslav Hašek a cseh irodalom legnagyobb humoristái közé emelkedett. Az irodalmi hírnévhez, a remekmű megalkotásához a háború kalandjaira és azok szatirikus ábrázolására volt szükség. Josef Lada, a híres karikaturista megrajzolta és múlhatatlan figurává tette Švejk képét.

 

Források:
Hegedüs Géza: Világirodalmi arcképcsarnok. Budapest: Trezor Kiadó, 1994. 1. köt.
Köpeczi Béla (szerk.): Világirodalmi kisenciklopédia.3. bőv. kiad. Budapest: Gondolat Kiadó, 1984. 1. köt.

Képek:
Švejk
Jaroslav Hašek
Švejk a helyőrségi fogdában
Švejk mint a tábori lelkész tisztiszolgája

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás