facebook youtube rss
2018. június 14. | 11.36

ORWELL

George Orwell – eredeti nevén Eric Arthur Blair – angol író, kritikus, újságíró, 1903. június 25-én született Indiában, Motihari városában.

Apja az indiai Polgári Szolgálat tisztviselője volt. 1911-ben anyjával és nővérével Angliába költözött, hogy tanulmányait ott kezdhesse meg. Iskoláit bentlakásos magánintézetekben végezte, majd 1917-től királyi ösztöndíjjal az Eton College hallgatója lett. Első írásai már az iskolai lapban megjelentek. Mivel nem sikerült egyetemi ösztöndíjat szereznie, visszatért Indiába, ahol öt évet szolgált helyettes felügyelőként a burmai rendőrségnél. Amikor 1927-ben eltávozásra hazatért, beadta felmondását, nem tért vissza a szolgálatba. Egyrészt azért, mert már kamaszkorától kezdve író akart lenni, másrészt azért, mert nem értett egyet az angol gyarmati politikával.

A következő néhány évet – 1928 és 1929 között, a nagy gazdasági válság idején – betegen és nélkülözve, Angliában és Franciaországban töltötte. Párizs és London szegényebb részein élt, csavargókkal, koldusokkal barátkozott, és mindenféle alkalmi munkákat elvállalt. Londonban szobát bérelt a Notting Hillen, innen járta be az East Endet, hogy megismerje a város szegényeit. Párizsban munkásnegyedben lakott, itteni tartózkodása alatt két, azóta elveszett regényt írt, közben konyhai kisegítőként edényt mosogatott. Már ekkor tüdőbántalmak kínozták, a párizsi kórházban is járt, ennek ellenére erős dohányos maradt. 1929 végén hazatért Angliába, ahol tanítással és komlószedéssel keresett pénzt, s közben rendületlenül írt. Erről az időszakáról jelent meg első könyve 1933-ban, Down and Out in Paris and London (Csavargóként Párizsban, Londonban) címmel, George Orwell néven. Írói vezetékneveként egy lakhelyéhez közeli suffolki folyó nevét választotta.

Bár regényei elismerést hoztak számára, írásaiból nem tudott megélni, ezért tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. Burmai napok című regénye az Egyesült Államokban jelent meg, mert az angol kiadó attól félt, hogy a könyv sértődéseket okozhat Burmában, majd napvilágot látott az Egy lelkész lánya és a Hadd repüljön a kukoricalevél című műve. 1936-ban feleségül vette Eileen O Shaughnessyt, s még ebben az évben megbízást kapott a Baloldali Könyvklubtól, hogy vizsgálja meg a szegények és munkanélküliek életkörülményeit. 1936-ban bejárta Észak-Anglia munkanélküli bányász telepeit, s útjáról megdöbbentő riportkönyvben számolt be. Tapasztalatait A wigani móló című munkájában dolgozta fel, amely egyszerre riport és esszé, és amelyben először tette nyilvánvalóvá politikai álláspontját.

Orwell és felesége

Az év végén Barcelonába utazott, hogy spanyol polgárháborúról tudósítson. Csatlakozott az Egyesült Marxista Munkáspárt önkéntesekből álló fegyveres segédcsapatához, és az aragóniai fronton káplárként (tizedesként) harcolt. Egy lövés megsebesítette a nyakát, ezért visszaszállították a hátországba, de amíg lábadozott, kitörtek a barcelonai harcok, amelyekben részt vett. 1937 közepére a spanyol kommunisták megkezdték leszámolásukat az Egyesült Marxista Munkáspárttal. Miután az NKVD irányítása alatt álló kommunisták több harcostársát megölték, illetve börtönbe vetették, olthatatlan ellenszenv és bizalmatlanság támadt benne a kommunistákkal és a sztálinista Szovjetunióval szemben. Ezért Orwell és felesége kimenekültek Spanyolországból.

Hódolat Katalóniának

Hazatérve, 1938-ban jelent meg a spanyolországi élményekből táplálkozó Hódolat Katalóniának című könyve, amelyben szakított az ortodox baloldallal. Valódi kétfrontos küzdelmet vívott Orwell a spanyol polgárháborúban, tevékenyen részt vett a francoista erők elleni harcban, és még a sztálinista keményvonalasok elől is menekülnie kellett. Naplóregényében a háború kilátástalanságáról, a harcok reménytelenségéről, és a front időnkénti unalmáról ír.

Spanyolországi élményeiből számos publicisztika és esszé született, melyekkel a baloldali értelmiséget, és úgy általában az angliai közvéleményt kívánta felrázni, leghíresebb műve ebből az időből azonban mégis a Hódolat Katalóniának, amely a maga idejében meglehetősen vegyes fogadtatásra talált.

Az Orwell házaspárnak saját gyermeke nem lehetett, ezért egy Richard nevű kisfiút adoptáltak, már ekkor TBC-s beteg volt Orwell. A második világháború idején, 1941 és 1943 között az Indiának sugárzott adások műsorvezetője lett a BBC-nél, és a Home Guardban (honvédelmi polgári testület) teljesített szolgálatot, majd a Tribune című lapnál lett irodalmi szerkesztő.

Orwell az adoptált kisfiúval

Állatfarm

1943-44-ben írta meg az Állatfarm című regényét – amely sértette volna az akkor szövetséges, Nagy-Britanniával együtt a fasiszta Harmadik Birodalom ellen harcoló Szovjetuniót – csak a háború után, 1945 augusztusában jelenhetett meg a könyv, és hamarosan szép sikert ért el a tengerentúlon is. A sztálini Szovjetunió allegóriájaként számon tartott műben a disznók szép fokozatosan átveszik a hatalmat, és megszabadulnak mindenkitől, aki csak finom ellenvetéssel is él. Diktatórikus rendszert építenek ki, melyben az egykori bajtársakból hamar ellenségek válhatnak.

Napóleon és Hógolyó rivalizálásába nem nehéz a Sztálin és Trockij közötti párharcot belelátni, és ha az érdekek úgy kívánják, még akár az emberrel is kiegyeznek. Frederickkel Napóleon ugyanúgy „titkos egyezséget” kötött, mint ahogy tette 1939-ben Moszkva és Berlin megbízásából Molotov és Ribbentrop. A hidegháború idején a szovjet érdekszférában, így Magyarországon is a könyv tiltólistás volt, a nyolcvanas években azonban szamizdatban már hozzá lehetett jutni. A Tündérmese alcímet viselő mű jól felismerhetően a sztálini korszak szatírája, amelyből a Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél mondat szinte szállóigévé is vált. A regényből 1954-ben a világhírű magyar születésű rajzrendező, John Halas készített rajzfilmet, ez volt az első egész estés angol animációs film.

1984

1945 tavaszán Orwell a The Observer haditudósítója volt Párizsban és Kölnben, majd június-júliusban tudósított az első háború utáni angliai választási kampányról. 1945-ben meghalt felesége, és az örökbefogadott fiukkal a skót partok mentén fekvő Jura szigetén telepedett le. Itt készült el 1948-ban a legnépszerűbb könyve, világhíres negatív utópiája, az 1984, amely azt vizsgálja, mivé lesz a rend szabadság nélkül, amelyben egy civilizációt leigázó, fokozatosan bürokratizálódó, végletesen totalitárius rendszer képét vetítette elő. Az 1984 is csak szamizdatban volt sokáig olvasható Magyarországon, „hivatalosan” itthon csak 1989-ben jelenhetett meg.

Utolsó regényét már nagybetegen, legyengülve írta. Hőse, Winston Smith, az Igazságminisztériumban dolgozik, ahol leginkább a történelmi dokumentumok átírása tartozik a legfőbb feladatai közé. Napjai egyhangúságába Julia szerelme hoz színt, és egy nagy adag veszélyt, a Párt ugyanis nem tolerálja az intim emberi kapcsolatokat, mert a szexuális ösztön a Párt ellenőrzésén kívül eső, külön világot teremt az emberben. A Párt az élet minden területét szoros megfigyelés alatt tartja, és ezt Winston csakhamar a saját bőrén is tapasztalja. Ennek a műnek köszönhetjük a „mindentlátó” Nagy Testvér, a Gondolatrendőrség fogalmát, és az „újbeszél” nevű fiktív mesterséges nyelvet. A könyvből 1984-ben megrázó film is készült, John Hurt és Richard Burton főszereplésével. A regény fogadtatását a totalitárius rendszereket gyűlölő Orwell már nem érhette meg, 1949 szeptemberében súlyosodó tüdőbajával kórházba került, és 1950. január 21-én, Londonban meghalt.

 

 

Források:

Képek:
George Orwell
Orwell és felesége
Hódolat Katalóniának
Orwell kisfiával

 

 

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás