facebook youtube rss
2018. június 28. | 23.00

200 éve született Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác magyar orvos, „az anyák megmentője , 1818. július 1-én született Budán. Születésnapja a magyar egészségügy napja, másik nevén Semmelweis-nap. Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott prevenció adta. A konkrét betegség okainak felderítésén túlmenően a fertőzéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán, a francia Pasteur és a német Koch bakteriológiai kutatásait követően ismerték fel. Semmelweis ezzel a felfedezésével a modern nyugati medicina fejlődésének egyik kulcsfigurája lett.

Semmelweis Ignác a tabáni Meindl-házban látta meg a napvilágot, ahol az apjának, Semmelweis Józsefnek jól menő fűszerüzlete is volt. Édesanyja Müller Teréz, egy módos krisztinavárosi sváb kocsigyártó leánya volt. Ignác a tízből az ötödik gyerekként született, két bátyja ismert pesti kereskedő, Károly öccse pedig a Belvárosi római katolikus plébánia lelkésze volt.

Lénárt Landau olajképe a gyermek Semmelweisről

Tanulmányok

A középiskolai tanulmányokat a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban és a budai Egyetemi Katolikus Gimnáziumban végezte el. 1837 őszén a bécsi jogi fakultáson kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd még abban a tanévben átiratkozott az orvosi karra. Az első évet ott végezte el, majd 1839 és 1841 között a pesti egyetem másod-harmad éves hallgatója lett. A 4-5. évfolyamot ismét Bécsben végezte. Már korán magára vonta tanárainak, különösen Karl von Rokitansky és Josef von Škoda figyelmét. Tanárai engedélyével éveken át, szinte naponta látogatta az anatómiarészleget és végzett számtalan boncolást. Diplomája megszerzése után is folyamatosan képezte magát és látogatta Škoda professzor belgyógyászati előadásait, valamint Rokitansky boncolási gyakorlatait és patológiai előadásait.

Bécs

Semmelweis 1844-ben, Bécsben kapta meg orvosdoktori diplomáját, szülészmesteri oklevelét is átvehette, 1845-ben pedig sebészdoktorrá avatták. Ezután rögtön tanársegédi állást kapott Johann Klein professzor szülészeti klinikáján, a bécsi közkórházban, az Allgemeines Krankenhausban.

Néhány hónappal később Breit orvos-tanár, akinek helyére korábban felvették, visszatért, így Semmelweis elveszítette állását. Angol nyelvórákat vett, és a Dublinba való távozás gondolata foglalkoztatta, de visszahelyezték állásába, mivel Breit a Tübingeni Egyetem szülészeti tanszékének élére került. 1847-es velencei szakmai utazása után fájdalommal értesült barátja, kollégája haláláról. Jacob Kolletschka boncolás okozta vérmérgezésben hunyt el. Semmelweis visszatérése után megnézte a boncolási jegyzőkönyvet, és rájött, hogy az a betegség, amely barátja halálát okozta, és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonos. Felismerte, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozzák azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mennek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálják a várandós nőket. Világossá vált számára, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezeltek között. Több vegyszer kipróbálása után 1847 tavaszán a klórmeszet választotta fertőtlenítőszernek.

Szélmalomharc

Már Bécsben is, majd 1851-től a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti osztályának főorvosaként is kimutatta az aszeptikus – fertőzést megelőző – eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben. Mind gyakorlatával, mind írásaiban próbálta terjeszteni nézeteit, de sajnos az orvostársadalom nem vett róla tudomást. Az antiszeptikus eljárások jelentőségét és annak bevezetését is csak Joseph Lister angol sebész munkája nyomán, 1877 után is csak lassan fogadta el az orvos szakma.

Semmelweis első megállapítása az volt, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a kézen a boncolás utáni hullaszagot. A későbbi összefüggésre ennek alkalmazása közben jött rá. Ekkoriban a kórokozó baktériumokat még nem ismerték, ám ez nem akadályozta meg a klórt abban, hogy a kézre tapadt baktériumokat is megölje. Szinte ismeretlen magyar szülészként csak szélmalomharcot tudott folytatni a kor tekintélyes, és különböző – ma már bizonyítottan téves – elméleteket hirdető szülészeivel szemben. A mikroorganizmusok felfedezése, Louis Pasteur munkássága hozta meg az áttörést, ennek nyomán kezdett Lister is – Semmelweis halálának évében – a karbolsavas antiszepszissel foglalkozni.

Semmelweis eljárása

A klórmész-oldatos kézmosást Semmelweis antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak. Kötelezte az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klórmész-oldatos kézmosásra, majd pedig kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást könyékig, és a körömkefe használatát. Ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához, szellőztetéséhez, napoztatásához és a gyakori ágyhuzatcseréhez. A takarékosságból szennyes ágynemű felhúzását elbocsátással büntette. Akkoriban ezek rendkívül népszerűtlen intézkedések voltak, a statisztikai bizonyítékokat pedig egyszerűen komolytalannak tartották. Semmelweis eljárását mások nem alkalmazták, nem látván be az ok-okozati összefüggést. Hasznossága csak a kórokozók felfedezésével nyert bizonyítást. Az 1848-as év tavaszán Semmelweis több társával együtt tagja lett a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának, de eközben folyamatosan gyakorolta hivatását is. Abban az évben a gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán még kisebb lett, mint a bábákén.

Szent Rókus Kórházban

1849-ben Semmelweis tanársegédi megbízatása lejárt, s nem hosszabbították meg a bécsi szerződését. 1850. március 15-én Rokitansky elnöklete mellett előadást tartott Bécsben az Orvos Egyesültben, de a nézeteit elutasították. 1850-ben hazatért Pestre és a következő évtől tiszteletbeli osztályvezető főorvosként irányította a Szent Rókus Kórház szülészeti osztályát. 1855-ben a pesti egyetemen kinevezték az elméleti- és gyakorlati szülészet tanárává. 1857-ben a zürichi egyetem meghívta tanárnak, de ő inkább itthon maradt, és június 1-jén, a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplomban feleségül vette Weidenhofer Máriát. Öt gyermekük született, akik közül hárman megérték a felnőttkort. Semmelweis hamarosan leköszönt a szülészeti osztály vezetéséről, ahol hat év alatt egy százalék alá szorította módszerével a gyermekágyi láz halandóságát. 1858-ban, barátja, Markusovszky Lajos bíztatására, az Orvosi Hetilapban A gyermekágyi láz kóroktana címmel publikálta felfedezését.

A kísérleti kóroktan megalapítója

Semmelweis korában nem volt ismeretes a fertőző betegségek kórtana, és azok lehetséges átvitele emlős fajok között. Semmelweis korszakalkotó állatkísérletbe kezdett, vett kilenc darab nyulat, majd a gyermekágyi lázban elhunytaktól vett szövetkaparékkal megfertőzte őket. Mind a kilenc nyúl a betegség jellemző tüneteivel elpusztult. Ezzel megcáfolta a kór okainak ma már nevetséges, korabeli magyarázatait. Semmelweis így úttörője volt a kísérleti kóroktan megalapításának is.

1861-ben Bécsben jelent meg a Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése) című könyve. Tanait, az osztályán gyakorlatban bizonyított hasznosságuk ellenére, az orvosi közvélemény visszautasította. Ezután 1861-ben, majd 1862-ben jelent meg az orvos kollégáknak írt első és második nyílt levele németül. Újszerűségével, és főleg szenvedélyes hangvételével a hazai, de főként a külföldi szakma túlnyomó részének elutasítását és támadásait váltotta ki.

Semmelweis rendszeresen publikált az Orvosi Hetilapban, vezette a szülészeti és gyermekgyógyászati rovatot, majd szerkesztette az Orvosi Hetilap Nő- és Gyermekgyógyászat című szakmai mellékletét. Mivel úgy érezte, hogy a kollégákat nem tudja meggyőzni, a fiatal orvosok képzésére helyezte a hangsúlyt, tervei között szerepelt egy szülészeti és egy nőgyógyászati tankönyv kiadása. Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló tevékenységet folytatott, így hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést.

Halála

Már évekkel halála előtt furcsaságok mutatkoztak meg Semmelweis magatartásában. 1865 júliusa közepétől kollégái szerint az elmezavar jelei mutatkoztak meg rajta, agresszíven viselkedett. Először Bécsbe vitték, majd Döbling elmegyógyintézetébe utalták. Halálának körülményei évtizedek óta tudományos viták tárgya. A pályája kezdetén boncolás közben szerzett fertőzés és az ebből kialakult agysorvadás, illetve a döblingi személyzettől elszenvedett brutális bántalmazás egyaránt felmerült, mint lehetséges ok. Az 1963-64-ben végzett kórbonctani és radiológiai vizsgálat szerint minezek következtében kapott csontvelőgyulladásból eredő szepszisben hunyt el, abban a betegségben tehát, amelynek kórlényegét felfedezte.

Halála idején a teljes orvostársadalom ellene volt, mivel nem ismerték el, hogy ők maguk okoznák betegeik halálát. Semmelweis Ignácot a schmelzi temetőben temették el, temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg. A temető felszámolása után, 1891-ben földi maradványait neje hazahozatta családjának sírboltjába. 1894-ben díszes, saját sírhelyet kapott. 1965-ben új sírba helyezték szülőházának udvarában, mely jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad helyet. A Semmelweis Egyetem 1969-ben, hosszú folyamat eredményeként vette fel egykori tanárának, Semmelweis Ignácnak a nevét.

 

Források:
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
Semmelweis Ignác élettörténete

Képek:
Stróbl Alajos szobra
Lénárt Landau olajképe
Orvosi Hetilap

Tovább a kategóriában: « NYÁRI SZÜNET ORWELL »

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás