facebook youtube rss
2018. szeptember 16. | 23.00

125 éve született Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, 1893. szeptember 16-án született Budapesten. Anyai ágon neves orvosprofesszori dinasztia leszármazottja. Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.

A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1917-ben, majd az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. 1927-ben a mellékvesében felfedezett egy redukáló hatást mutató anyagot, amit hexuronsavnak nevezett el és tanulmányozására elnyert egy ösztöndíjat a Cambridge-i Egyetemre. Az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, majd az évtized közepén felfedezte a citrátciklus három tagját, a bioflavonoidokat és munkatársaival együtt áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében, amelyben közreműködött tanítványa, Straub F. Brúnó is. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. 1940-41-ben a szegedi egyetem rektora lett.

 

Szentgyörgyi Albert átveszi a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól

A második világháború idején a „Tizenegyek” csoportjának vezetője volt, Magyarország átállásáról tárgyalt a szövetségesek képviselőivel, emiatt a német megszállás után bujkálnia kellett. A háború után aktív közéleti szerepet vállalt egy új demokratikus Magyarország létrehozásában bízva. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetője lett, majd1945-47 között a nemzetgyűlés tagja lett, megalapította a Magyar Tudományos Akadémiától független Magyar Természettudományos Akadémiát, majd a két akadémia összevonása után az MTA elnöke lett. Az országban bekövetkezett politikai fordulat és annak következményei miatt 1947-ban Amerikába emigrált, a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le. Eleinte az izomműködés biokémiáját, majd a rák kialakulását kutatta.

1955-ben kapott amerikai állampolgárságot, 1956-ban az Amerikai Tudományos Akadémia, majd 1957-ben az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja lett.

Emigrációja alatt két alkalommal látogatott Magyarországra, 1973-ban a Szegedi Biológiai Kutatóközpont átadására, 1978-ban pedig tagja volt a Szent Koronát visszaszolgáltató küldöttségnek.

Tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval, 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 1983-ban megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban vett át, emellett több neves külföldi egyetem díszdoktora lett. 1986. október 22-én hunyt el, az Atlanti-óceán partján lévő háza kertjében temették el.

 

Források:
Szentgyörgyi Albert

Képek:
Szentgyörgyi Albert
Nobel-díj átadása

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
(könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Kaposvári Egyetem • Egyetemi Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás