Szent Miklós püspök ünnepe - december 6.
2014.12.02.

Amilyen kevés hitelesnek tekinthető történeti adat birtokában vagyunk, olyan sok mozgalmas történetet ismerünk a szent püspökről, akiről a hagyomány olyan tisztelettel beszél, hogy népszerűségben, bensőséges tiszteletben és életszerűségben alig találjuk párját a szentek között. Olyan életrajz nincs, amely a történettudományt is kielégítő pontossággal mondaná el Szent Miklós püspök életét. A Szentek élete c. könyv szerint a későbbi források adatai sem megbízhatóak, ezért alakját a 13. századi Legenda Aurea (Arany Legenda) legendagyűjtemény alapján mutatja be.

Legenda Aurea

Miklós felnőttkoráról elbeszéli a legenda, hogy amikor megtudta, hogy az egyik szomszéd nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát, a következőképpen segített rajtuk: éjnek idején a nyitott ablakon át bedobott egy erszény pénzt, és így először a legidősebb, majd hasonló, „égből jött” segítségek után a másik két lány is tisztességgel férjhez mehetett. Fra Angelico firenzei festő, az olasz reneszánsz quattrocento időszakának jelentős festője 1447-48-ban örökítette meg ezt a legendát, a műalkotást a Vatikáni Múzeum Képtárában (Pinacotea) őrzik.

Fra Angelico: A három szűz férjhez adása

Égi jel hatására Myra városa megválasztotta püspökének. Miklós kiválóan teljesítette püspöki feladatait, s részt vett a niceai zsinaton is. Mikor pedig egy napon viharba került matrózok hívták segítségül, megjelent a hajón, kezébe ragadta a kormányt, és a szükséges manőver után — lecsillapítván a vihart is — biztonságban hagyta ott őket. Ezt a jelenetet örökíti meg Lorenzo Monaco, késő reneszánsz kori olasz festő A tengeri vihar lecsendesítése c. képén.

Lorenzo Monaco: A tengeri vihar lecsendesítése

Hagiográfusok – szentek életével foglalkozó tudósok

A tudományos kutatók ennél sokkal kevesebbet és egyszerűbb dolgokat tudnak róla. Így a szentek életével foglalkozó tudósok, a hagiográfusok kiderítették, hogy Szent Miklós legendájában van néhány olyan vonás, amelyeket más, 6. századi szentektől vettek át és kölcsönöztek neki. Ezenkívül azt mondják, hogy legendája a 6. században keletkezett, görög kultúrkörben, és a következő történeteket tartalmazta: a három igazságtalanul vádolt katonatiszt története, a három szegény leány megsegítése, továbbá három halálra ítélt ártatlan tanuló és a matrózok megmentése. A hagiográfusok azt is vallják, hogy egy szent legendája részben kifejezi egy-egy szent tiszteletét, részben pedig oka a tisztelet további bontakozásának. Maga a legenda is él: alakul, fejlődik, főleg azáltal, hogy merít abból a gazdag motívumkincsből, amely nem a történeti szenttel, hanem a nép életével és a természettel van kapcsolatban.

A jánosréti főoltár bal szárnyán Szent Miklós csodái közül négyet jelenít meg

Legenda Keleten

Keleten, Myra városában és Konstantinápolyban Miklós püspököt a 6. században már tisztelték. Myrából és konstantinápolyi sír-templomából terjedt el tisztelete az egész görög, szláv, illetve orosz egyházban. A régi Oroszországban különleges tiszteletet tanúsítottak iránta: az ország fő patrónusa lett. Az ortodox egyház ma is nagyon tiszteli, az ikonosztázokon mindig megjelenik. A Pax Televízió Napi szentek sorozatából egy rövidfilm Szent Miklósról.

Latin Egyház

A latin egyházban - a dél-itáliai területtől eltekintve - lassan és később terjedt el tisztelete. A 9. században Rómában egy bazilikában és három kápolnában tisztelték. Németországba a 10. század végén került a Miklós-kultusz a görög származású Theofanu császárnő révén. Franciaország és Anglia területére a normannok viszik a tiszteletét a 11. század végén. Ereklyéinek 1087-ben, Bari városába történt átvitele Európa-szerte fölvirágoztatta a Miklós-tiszteletet. A késő középkor óta Miklós püspököt a tizennégy segítő szent közé sorolják. Miklós a keleti és a nyugati egyház közös nagy szentje, népszerűségben csak Páduai Szent Antal fogható hozzá.

Patrónus és névadó

Miklós többek között patrónusa a gabonakereskedőknek, pékeknek, vászonszövőknek, borkereskedőknek, ügyvédeknek, patikusoknak, halászoknak, vízimolnároknak, hídépítőknek, raboknak, zarándokoknak, eladólányoknak, diákoknak, céheknek és egyéb közösségeknek. Miklós nevét viselő helységeinknek nyilvánvalóan ő volt és részben máig ő a védőszentje: Csíkszentmiklós, Gyergyószentmiklós, Szigetszentmiklós, Tornyiszentmiklós, stb. A Miklós keresztnév középkori nagy népszerűségét a belőle képzett családnevek is igazolják: Miklós, Mike, Mikes, Mikó, stb.

Egy érdekesség, hogy a kecskeméti Szent Miklós-templom toronykeresztjén a legújabb időkig eredeti szándék szerint — nyilvánvalóan városvédő célzattal — szélkakas módjára ott állott a szent püspök szobra, amelyet a helybéli nép Pörgő Miklós, Pörgető Miklós néven emlegetett.

kecskeméti Szent Miklós-templom

Miklósolás

A 11. században keletkezett a három megölt gyermek története, amit hamarosan dramatizálva is megjelenítettek. Az ártatlan gyermekek napján, december hatodika előestéjén előadott püspökjátékból bontakozott ki a közismert Miklós-est: a gyermekek meglátogatása, kikérdezése és megjutalmazása. A miklósolás a kolostori, plébániai diákság rekordációjából vált a középkor végétől Európában, főleg Normandiában, továbbá a német nyelvterületen és a szomszédos népeknél, így hazánkban is népszerűvé. A rekordáció, (recordatio latinul: emlékezés) a középkorból eredő, ünnepre emlékeztető diákszokás, karácsonykor, vízkeresztkor, Gergely-napon, jelentősebb névnapokon kisebb csoportokban járták a házakat és énekkel köszöntőt mondtak. Georg Schreiber egyháztörténész szerint ünnepe mintegy a karácsony vigíliája és előjátéka. Ünnepének hagyományai később csakugyan összemosódtak a karácsonyi ünnepkör szokás- és hiedelemvilágával.

Mikulás

Szent Miklós legendájának egyik változata szerint, a megajándékozott legkisebb lány éppen akkor tette a harisnyáját a kéménybe száradni, amikor Miklós püspök abba beleejtette az aranyérméket és az ajándéka pont a harisnyájába esett. A névtelen jótevőről elterjedt a szóbeszéd, hogy a mindig hóborította Taurus hegységből, maga a "Tél-Apó" volt az ajándékhozó. Azonban mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő nem más, mint maga Miklós, a város keresztény püspöke. A legkisebb lánynak bedobott aranyak között ugyanis volt egy olyan érme, amit egy helybéli aranykereskedő előzőleg Miklós püspöknek adományozott.

A Mikulás szó a Miklós név cseh fordításából eredeztethető. Az ablakba kitett gyermekcipőkbe csempészett mikulás, illetőleg a krampusz pedig közvetlenül osztrák kapcsolatokra utal. A szokás népszerűsítésében része volt korunk gyáriparának is, amely a cukorból, csokiból öntött figurákat olcsón terjesztette.

Mikulás és a rénszarvas az úton - Lappföld - Finnország - Rovaniemi

A modern Mikulás

A mai gyermekeknek mesélt legenda szerint a Lappföldön élő Mikulás apó felszerszámozza rénszarvasait, amik sebes vágtával felrepítik az ajándékokkal roskadásig megrakott szánkóját a felhők közé, hogy minden gyerekhez időben eljussanak a várva várt ajándékok.

A Mikulással kapcsolatos elképzelések is megváltoztak a globalizáció hatására: míg a két világháború között a Mikulás a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a jelenkor Mikulása a Lappföldön vagy az Északi-sarkon él, szánját rénszarvasok húzzák.

Mikulás nevei ismert és kevésbé ismert nyelveken így szólnak: Santa Claus, Father Christmas (angol), Papa Noel (spanyol), Père Noël (francia), Joulu Pukki (finn) Gyed Moroz (orosz), Weihnachtsmann (német), Święty Mikołaj (lengyel), Babbo Natale (olasz).

 

Források:

Diós István (szerk.): Szentek élete 1. köt. 2. jav. kiad. Budapest: Szent István Társulat, 1984. p. 692-695.
Szent Miklós wikipédia
Szent Miklós Püspök
Mikulás wikipédia

Képek forrása:

Szent Miklós Püspök
Fra Angelico: A három szűz férjhez adása
Lorenzo Monaco: A tengeri vihar lecsendesítése
Szent Miklós legendájának jelenetei jánosréti főoltár bal szárnyán
Szent Miklós Templom, Kecskemét