500 éves a reformáció
2017.10.29.

A reformáció a 16. században, Nyugat- és Közép-Európában a katolikus egyház megreformálására indult mozgalmak megnevezése.

 

A 15-16. században egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes először az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra. 1517. október 31-én a hagyomány szerint kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi vártemplom kapujára, amelyben közhírré tette saját álláspontját, hitet téve az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett, és elítélve a búcsúcédulák (feloldozó levelek) árusítását. Kimondta, hogy „egyedül a hit által üdvözül az ember”, az üdvösség tehát nem a szabad akarattól, hanem az isteni kegyelemtől függött. A vallás kérdéseinek megválaszolásában egyedüli forrás a Biblia. Ezzel szinte egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás, a protestálás miatt protestánsoknak nevezték el, a kereszténységnek ekkor kialakuló nagy ága a protestantizmus. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns egyházak, felekezetek kialakulásához, majd megerősödéséhez vezetett. Ezek közül az evangélikus egyház – más néven lutheránus egyház – és a református egyház a legismertebbek. Befolyása megtartása érdekében a katolikus egyház az ellenreformációval válaszolt.

A reformáció kezdete

Egyre kevésbé fogadták el az egyház abszolút és egyetemes hatalmát. Az egyházi reformok szükségességét hirdették a humanisták is, hogy a felülről elindított reformok révén megakadályozzák az egyre inkább radikalizálódó tömegmozgalmak kibontakozását. A kialakuló polgárság bírálta a klérus romlottságát, s megvetette a tudatlanságot. Az egyház körében is egyre többen voltak, akik látván a pápák és a pápai udvar fényűzését, a visszaéléseket, a papság és szerzetesség méltatlan életét, az egyházi kizsákmányolás fokozódását, sürgették az egyházi reformot. A kutatás szabadsága, a felvilágosodás szelleme és az emberről alkotott új felfogás ellentétbe került a katolikus egyház akkori felületes tanításával és babonás szempontjaival.

Miniatúra Luther Bibliájából (1541)

Reformációs tevékenységéhez Luther Wittenbergben 1517-ben, Zwingli Zürichben 1524-ben, Kálvin Genfben 1536-ban kezdett hozzá. Törekvéseik oly élénk visszhangra találtak, hogy különféle irányzatai Európa legnagyobb részében gyorsan elterjedtek.

A világ fejlődésének több fontos tényezője, egymással szoros együtthatásban indította be ezt a nagy változást hozó folyamatot, ilyen tényezők voltak a könyvnyomtatás feltalálása, a nagy földrajzi felfedezések, a világnézet bővülése, de mindennél fontosabb volt a tudományok és a művészetek 15. századi újjáéledése.

Reformáció emlékműve

Irányzatok és a vallásbéke megkötése

A parasztság Luther prédikációiban a társadalmi elégedetlenség elleni lázadásra való biztatást látta. Luther tanai Észak- és Kelet-Németország elszegényedett vidékein nagy visszhangra találtak. Folyamatosan egyre növekedett a reformáció ügyének elkötelezett, befolyásos hívek száma, a nemesség jelentős része teljes körű támogatását fejezte ki.

A pápa elutasította Luther nézeteit, majd 1520-ban kiátkozta őt, ezt a bullát (Exsurge Domine) Luther elégette. Majd ezt követően kétségbe vonta a pápa elsőbbségét és tévedhetetlenségét. V. Károly birodalmi átokkal sújtotta – törvényen kívül helyezte – Luthert, tehát bárki megölheti büntetlenül. Bölcs Frigyes szászországi választófejedelem Wartburg várában védelmet biztosított Luther számára. Sőt a központosítás ellen fellépő fejedelmek, s az egyházi birtokok szekularizációját támogató nemesség révén néhány év alatt Luthernek jelentős tábora lett. A wartburgi tartózkodás idején Luther németre fordította a Bibliát, megteremtve ezzel a német irodalmi nyelv alapjait. A kezdetben egységes mozgalom hamarosan irányzatokra bomlott. Szászországban terjedtek el Münzer Tamás tanai. A svájci Ulrich Zwingli tanításait – halála után – Kálvin János hirdette tovább. A reformáció harmadik ága – ahogy Magyarországon és Erdélyben elterjedt – az unitárius volt. A protestáns fejedelmek – a császárral szemben – 1531-ben szövetségre léptek, és elkezdődött a véres harc. 1547-ben a császár vereséget mért a protestánsokra, de nem sikerült a protestantizmussal leszámolnia. A vallási kérdésekbe belefáradt V. Károly végül 1555-ben megkötötte az augsburgi vallásbékét, aminek lényege: akié a föld, azé a vallás, kimondása volt. Ezzel a birodalom tartományai vallási kérdéseken is elnyerték függetlenségüket a császártól.

Reformáció Magyarországon

A 16. század közepére a lutheri tanok, a reformáció Magyarországon is elterjedt, ahol kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok, és a szlovákok egyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházaikat. A Magyar Királyság három részre szakadása, és a nemzeti újraegyesítő törekvések ugyanakkor kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás ettől kezdve a katolikus Habsburgok elnyomó politikájával szembeni „nemzeti üggyé” vált. A reformáció nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is.

A XVI. század első felében Magyarországon is a reformáció határozta meg az ország szellemi életének fejlődését. Új művelődési központok alakultak ki, mint pl. Brassó, Kolozsvár, Debrecen, ahol sorra nyíltak a nyomdák, az iskolák, amik a reformáció terjesztésének legfőbb eszközei. A reformátusok legjelentősebb iskolái Sárospatakon és Debrecenben, az evangélikusoké Bártfán és Brassóban, az unitáriusoké Kolozsváron működött. A magyarországi reformáció legjelentősebb irodalmi alakjai: Dévai Bíró Mátyás, ferences szerzetes, aki a hitet magyar nyelven terjesztette és megírta a ”Magyar ábécés könyv”-et, Baranyai Detsi János történész, tudós, folklorista pedig közmondásgyűjteményt állított össze. Dávid Ferenc unitárius prédikátor és Méliusz Juhász Péter református hitvitázó vitairatai és prédikáció gyűjteményei maradtak ránk a korból. Szylveszter János 1541-ben lefordította az Új Szövetséget, de a teljes bibliafordítást csak 1590-ben, Károlyi Gáspár gönci prédikátor készítette el, ez a vizsolyi Biblia. Az írástudatlanok között az anyanyelvű templomi énekekkel terjesztették a protestáns eszméket. Az Európát járt Szenczi Molnár Albert hazatérve kiadta a magyar-latin és latin-magyar szótárát, és az „Új Magyar Nyelvtan” című könyvét. Jelentősek a bibliai zsoltárfordításai is. A magyar reformáció irodalmának két legnagyobb alakja Heltai Gáspár és Bornemissza Péter.

A reformáció hatása

Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát. A reformátor gondolkodása azonban messze túlnyúlik a teológia határain. Luther és a későbbi reformátorok, illetve a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása, illetve átalakulása terén is tetten érhető. A reformáció nem pusztán a 16. század emléke. Egy közös örökség mindannyiunknak, melynek nélkülözhetetlen eleme a megújulás. A reformáció 2017-es jubileuma arra keresi a választ: milyen szerepet játszanak a reformáció értékei a mai korban? Hogyan tudunk belőlük meríteni?

Luther-film animáció

A reformáció elindítójáról, Luther Mártonról készíett rajzfilmsorozatot a Magyarországi Evangélikus Egyház az 1517-ben kezdődött vallási megújulási mozgalom 500 éves évfordulójára. A rajzfilm rendezője a Balázs Béla-díjas érdemes művész, Richly Zsolt, ő készítette többek között a Kockásfülű nyúl, a Kíváncsi Fáncsi és a Fabulák című sorozatokat is. Forgatókönyvírónak Lackfi Jánost, a József Attila-díjas költőt kérték fel. A tervek szerint tizenhárom, egyenként tizenkét perces epizódból áll majd a sorozat. Egy 6 és fél perces videót láthatunk a Luther-animációról.

Luther – A kártyajáték

A reformáció 500. évfordulója alkalmából megjelenő Luther – A kártyajáték olyan társasjáték, amely a napjainkban népszerű stratégiai társasok játékmenetével ismerteti meg a nagy reformátor, Luther Márton élettörténetét. Miközben hittanórákon, iskolákban oktatási célra is kiválóan alkalmas, a fiatal játékfejlesztő gárda olyan társast alkotott, amely a taktikára alapuló, ötletes szabályrendszerének köszönhetően családi vagy baráti körben is szórakoztató és izgalmas időtöltést kínál. A Luther-játék egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényel előzetes tudást, teológiai ismereteket. Éppen az a lényege, hogy játék és szórakozás közben ismerhetjük meg a reformáció korát, Luther Márton életét. A készítők ugyanakkor külön gondot fordítottak a történelmi hűségre is.

 

Források:
Reformáció
Reformáció500
Reformáció2017
Luther kártyajáték

Képek:
Reformáció 500 lógója
Miniatúra Luther Bibliájából (1541)
Reformáció emlékműve