90 éve született Bacsó Péter
2017.12.18.

Bacsó Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész, 1928. január 6-án születetett Kassán. Kevés alkotó mondhat magáénak nála több mozgóképet és több forgatókönyvet, de munkássága nemcsak a film köré szerveződött, hiszen volt dalszerző, stúdióigazgató, egyetemi tanár, és vezetett dramaturgiai műhelyt is.

Apja Böhm Alfréd, édesanyja Palotai Boris írónő volt. Családja 1940-ben Budapestre költözött, ő már itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait, a Barcsay Gimnáziumban. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott. Színházi rendezőnek készült, majd Radványi Géza hatására érdeklődése a filmművészet felé fordult. Főiskolai tanulmányai idején Főiskolás Filmgyártó Csoport néven önálló tevékenységbe kezdett: a csoport tagjai részt vettek a Valahol Európában című film felvételein, saját filmjeik forgatását azonban a korszak kultúrpolitikája nem engedélyezte.

Dramaturg és forgatókönyvíró

Művészi tevékenységét dramaturgként és forgatókönyvíróként kezdte: első írásait a hivatalos politikai irányvonal képviselete jellemezte, de a sematizmus mellett már felismerhető egy sajátos groteszk stílus és különleges hatás- és látványelemek. Dramaturgként közreműködött többek között a Liliomfi (1954), a Budapesti tavasz (1955), A 9-es kórterem (1955) és az Elveszett paradicsom (1962) című filmek létrejöttében, és az ő forgatókönyve alapján készült a nagysikerű Édes Anna (1958) és a Katonazene (1961).

Első filmek

A hatvanas években szinte minden filmje más, de Godard stílusa nagy hatással volt korai filmjeire, mint ahogy Truffaut is. A Szerelmes biciklisták, a Nyár a hegyen, a Fejlövés, vagy A tanú, mind olyan alkotások, melyeket minta nem is ugyanaz az alkotó jegyezné. Első rendezése az 1963 nyarán elkészült Nyáron egyszerű című film volt. Az akkori fiatalok életével, gondolkodásmódjával, magatartásformáival foglalkozott, a két főszereplő egy fiatal szerelmespár, akiket amatőr szereplők játszottak. Pár évvel később a Jelenidő című film főszerepére is amatőr színészt választott, egy Simon Ágoston nevű debreceni munkást.

Gyöngyössy Katalin a Nyár a hegyen című filmben

Nyár a hegyen című filmben Komora, a fiatal festő és barátai, Szabó doktor és Mari, a tanárnő művésztelepet szeretnének létrehozni egy badacsonyi kőbányánál, ezért megveszik a régi internáló tábor barakkjait. Sári, Mari tanítványa meghívja a társaságot egy vitorlás kirándulásra, ahol kiderül, hogy a fiatal lány apja, Veszeli, a tábor parancsnoka volt egykor, Szabó doktor pedig a foglya. A Magyar Filmkritikusok és a Magyar Játékfilmszemle szakmai zsűrije is egyaránt a legjobb operatőri díjjal tüntette ki a filmet, valamint Acapulcóban a kritikusoktól az Ezüst Istennő díjat, és Mensáros László a legjobb férfialakítás díját is megkapta, San Sebastianban pedig forgatókönyv- és ifjúsági díjat kapott.

Az igazi sikert 1967-ben a Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgozott fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották. A komorabb hangvételű, a fiatalok öngyilkossági hajlamának mozgatórugóit kutató Fejlövés hozta meg számára az igazi kiugrást. Az elvált Klári és Laci elhatározzák, hogy közösen öngyilkosok lesznek. Döntésüknek egyszerű oka van, se pénzük, se állásuk, se lakásuk. Még aludni sem tudnak hol, mert szüleik nem fogadják be őket. Bélának, Laci barátjának fegyvere is van, így hárman indulnak el megvalósítani a tervet. A film megtörtént eseményt dolgoz fel.

Egy jelenet a Fejlövés című filmből

A tanú

Életművének legemlékezetesebb munkái a történelmi groteszkek, amelyek elsősorban az 1950-es éveket szatirikusan bemutató tragikomikus filmek. Bacsó Péter az igazi hangjára, a szatírára, a hatvanas évek végén készült filmjeiben talált rá. A koncepciós pereket kreáló hatalmi gépezetet maró gúnnyal leleplező filmje A tanú, 1969-ben rendezte meg. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitika számára, egészen 1979-ig be sem mutatták a filmet, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilmmé vált. A film a Kádár-korszak emblematikus alkotása lett, Pelikán József gátőr (Kállai Ferenc), Virág elvtárs (Őze Lajos) és Bástya elvtárs (Both Béla) párbeszédei nemcsak a magyar filmtörténet, de a magyar frazeológia részeivé is váltak, mint a „hanyatló nyugat ópiuma”, „az élet nem habostorta”; „magyar narancs”, stb. A tanú volt az első film, amely bemutatta a Rákosi-rendszert, sokáig csak zárt vetítéseken mutatatták be a filmet. Pelikán József hithű kommunista, aki végigharcolta elvbarátaival a vészterhes éveket. Győzelmük után, a személyi kultusz idején, gátőrként is elkötelezett munkát végez. Lecsap az orvhorgászra, akiről kiderül, régi barátja és harcostársa, Dániel Zoltán, aki jelenleg miniszter. Épp ez a kedves barát buktatja le akaratán kívül, amikor feketevágás miatt megjelenik a hatóság. Pelikán börtönbe kerül, ahonnan egyre magasabb beosztásba helyezik. Ő lesz a vidámpark, az uszoda, majd később egy narancstermelő gazdaság igazgatója. Természetesen mindez nem ajándék. Virág elvtárs minden alkalommal hangsúlyozza, hogy egyszer még kérnek Pelikántól valamit. És ez az egyszer el is érkezik, amikor Dániel Zoltánt koholt vádakkal letartóztatják. Bacsó Péter filmszatíráját tíz évig dobozban pihentették bemutatása előtt A szatíra sokkal kevésbé hatásosra sikerült folytatását Pelikán gátőr rendszerváltás utáni kalandjaival, Megint tanú címmel, 1994-ben forgatta le.

Hetvenes évek

Számos dalszöveget írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című dal volt. Az Esős vasárnap délutánt is vele együtt közösen írta.

A hetvenes években érdeklődése aktuálpolitikai kérdések felé fordult Forró vizet a kopaszra című filmje 1972-ben a Taorminai Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját nyerte el. Boróka úr, a borbély egyszer véletlenül túlságosan megnyír egy vendéget. Nincs más megoldás, a kuncsaftot ezek után teljesen meg kell kopasztani. A tar fejű vendég bosszút esküszik.

1974-ben készítette a Szikrázó lányok című filmjét. Nagyon sok nő dolgozik a konzervgyárban, ennek ellenére nincs az üzemnek bölcsődéje. Ez nagyon megnehezíti az életüket, mert így az asszonyok kénytelenek szatyorban becsempészni a csemetéiket, ha másképp nem tudják megoldani a felügyeletet. Nagy gond ez a vonzó Brigittának is, aki egyedül vállalja gyermekét. Pedig van a gyárnak pénze, de a férfiakból álló vezetés inkább horgásztanyát szeretne építeni. Erre az asszonyok furfangos ellencsapást ötölnek ki.

Egy jelenet a Szikrázó lányok című filmből

Az 1976-os, Zongora a levegőben című filmben Kicsi Dániel, a fiatal zongorista lakást kap egy lakótelepen. Dani időbeosztása azonban kissé rendhagyó: akkor gyakorol, amikor ihletet érez hozzá, szabadon és boldogan él. Mindez felháborítja a ház néhány nyárspolgár lakóját, akik harcot indítanak ellene. Akadnak persze olyan lakótársak is, akik a művész pártját fogják.

Következő filmjei, a Kitörés, a Jelenidő és a Harmadik nekifutás. A Kitörésben Laci tehetséges munkásfiú, akit egy nyitott gondolkodású vezető felvesz a gyár számítógépközpontjába. Hamarosan megismerkedik az igazgató lányával, Annával, aki teljesen más nézeteket képvisel, mint amilyenekkel Laci eddig találkozott.

A szatirikus hangvétel folytatódott az Ereszd el a szakállamat és a Ki beszél itt szerelemről? című alkotásaiban. Az Ereszd el a szakállamat című filmben az Elhajlásvizsgáló Hivatal fiatal mérnöke a vonatok kanyarban történő elhajlásának kompenzálásán dolgozik, főnökei azonban folytonosan akadályozzák találmánya megvalósításában. A helyzet akkor fordul igazán komolyra, amikor a mérnök egy szerelmes éjszaka után elhatározza, hogy szakállt növeszt.

A Ki beszél itt a szerelemről? című filmben óriási botrány kerekedik a Kertészeti Egyetem kollégiumában. Citrom Flóra szobájában, sőt az ágyában egyik reggel megtalálják Bohus Tamást. Erkölcstelen tettükért kizárják mindkettejüket az egyetemről. Flóra hallatlanul igazságtalannak tartja a döntést - annál is inkább, mert a dolog véletlen volt, és valójában semmi sem történt közöttük. Ezért aztán mindenhova fellebbező leveleket küldözget, miközben a közös sors összehozza a fiatalokat, s menthetetlenül egymásba szeretnek.

Nyolcvanas évek

Ismételten az ötvenes évek személyi kultuszának szatirikus ábrázolása jelenik meg a Te rongyos élet című, 1983-as filmben, ezúttal női szemszögből. Sziráky Lucyt, az ünnepelt primadonnát mint osztályidegent kitelepítik. Az isten háta mögötti faluban tovább folytatódik az osztályharc: míg a volt uralkodó osztály képviselői a földet túrják, a helyi pártkáderek hadat üzennek a népnyomorító kulákoknak.

A Banénhéjkeringő látlelet a nyolcvanas évekből: a sikeres, jóképű Kondacs doktor rossz helyen, rossz időben jót cselekszik. Az eredmény: elmaradt esküvő, politikai megbízhatatlanság, elveszített állás, rendőrségi ügy. A megoldás: Lipótmező.

A fasizmus éveinek társadalmi viszonyairól szól az 1985-ben készült filmdrámája, a Hány az óra vekker úr? Weiszkopf órásmester mindig tudja a pontos időt, ezért is nevezik Vekker úrnak. Amikor a kisvárosba bevonulnak a megszálló német csapatok, egy náci tiszt privát megbízást ad a zsidó órásmesternek. Bacsó Pétert munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Közvetlenül a rendszerváltás előtt készült el a Titánia, Titánia című filmje. Titánia főtitánja több mint húsz éve uralkodik népe fölött, most haldoklik. Ágya mellett ott van felesége, Angelika, valamint ifjú tábornoka és titkára, akik még mindig teljesítik őrült parancsait. A tévében az ereje teljében lévő Főtitán látható, amint népe ünnepli bölcs lépéseiért. Hirtelen roham végez az ágyban a főtitánnal. Angelika hívatja a három dublőrt, megköszöni eddigi szereplésüket. A dublőrök tudják, hogy meg kell halniuk. Elszöknek éjjel, hárman háromfelé. Végül azonban mindhárman visszakerülnek a fővárosba.

Az 1990-es Sztálin menyasszonya a sztálini diktatúra idején játszódik. Egy bolond lány, Paranya érkezik az egyik kis faluba, ahol sajnálatból befogadják, ám sokan gúnyolódnak rajta, gyötrik, csúfolják. A gyanús lányt, akit Sztálin menyasszonyának neveznek, előbb letartóztatják, megkínozzák, majd szabadulása után furcsa hatalommal ruházzák fel. A Paranyát megszemélyesítő Básti Juli a Magyar Filmkritikusok díját kapta ezért az alakításáért.

Kilencvenes évek

A Megint tanú című, 1994-ben készült filmszatíra a nagy sikerű filmjének, A Tanúnak negyed évszázaddal később készített folytatása. Ez a film közvetlenül a rendszerváltás utáni időkben játszódik. Ismét tanú lesz Pelikán József, a most már nyugdíjas gátőr. Szemtanúja a most születő új demokráciának, a kibontakozó kapitalista gazdaságnak. A címszereplő büntetlen, naiv ember, a múltja tiszta, mint egy mosópor-reklám, ezért akarják a maguk céljára felhasználni különböző hatalmi csoportok. Polgármestert akarnak csinálni belőle Oroszváron, ezen a kicsiny, de fontosnak tartott dunai szigeten. És újra elkezdődnek Pelikán József keserves, de mulatságos kalandjai.

A kilencvenes évek Magyarországának kaotikus állapotairól szól a Balekok és banditák című filmje, Bacsó Péter és a forgatókönyvíró Makk Károly, a két nagy öreg, már a 90-es évek közepén látták, hogy mit várhatunk a rendszerváltástól: "Mindenki ott lop, csal, hazudik, ahol éri" - ahogy a főszereplő Cserna Antal mondta.

Utolsó filmjei

Karády Katalin életének a Hamvadó cigarettavég állított emléket. A 2001-ben készült film Karády Katalint nem mint filmsztárt, hanem mint magánembert mutatja be Bacsó Péter. A történetnek három főszereplője van: Zsüti, a dalszövegíró, a Díva, a sztár és a Tábornok, a kémfőnök. A Díva szerelmes a Tábornokba, aki rájön, hogy tenni kell valamit az országért, ami éppen a II. világháborút nyögi. A hármójuk világa keveredik, történet az emberi sorsokról és azok forgandóságáról. Utolsó munkái közül kiemelkedik ez a film.

2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot forgatta. A film két hőse, Olivér és Ficskó elkötelezett étteremkritikusok, akik szenvedélyesen harcolnak a konyhaművészet becsületéért és színvonaláért, vitriolos hangon ostorozzák a szakma kontárait és kufárait. A sértett vendéglősök bosszút esküsznek ellenük. Milicát, a talpraesett, tűzrőlpattant ifjú menedzser lányt bízzák meg: fedje fel a cikkeiket Lumnitzer nővérek álnéven publikáló szerzők kilétét, majd tegye őket ártalmatlanná. Vagy úgy, hogy egyszerűen megveszi a két kritikust, vagy elcsábítja bájaival, vagy végső esetben elteszi őket láb alól. Elkezdődik a küzdelem a Lumnitzer nővérek és Milica között, mely különleges harci cselekmény, sok mulatságos helyzetet, komikus helyzetet produkál.

2007-ben jelent meg munkásságáról Bacsó Filmkönyv, és az sem véletlen, hogy a 303 magyar film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című könyv címlapjára is a legismertebb Bacsó-film egyik jellegzetes figurája került fel.

2008-ban készült filmdráma a Majdnem szűz című munkája, egy intézeti lány prostitúcióból való kitöréséről szól. A rendezés mellett a forgatókönyvet is ő írta. Egy 18 éves, intézetben nevelkedett lány a főszereplő, akit az anyja egy borókabokor alá tett ki a kórház udvarán, így az Árva Boróka nevet kapta. 18. születésnapját egy drága szállodában ünnepli szerelmével, Jánossal. A lakásra kapott pénze gyorsan elfogy, prostitúcióra kényszerítik, de Boróka az első adandó alkalommal megszökik, majd beiratkozik egy tanfolyamra, hogy új életet kezdhessen.

Rudolf Péter emlékei

Rudolf Péter tíz év alatt Bacsó Péter három alkotásában is szerepelt, a Balekok és banditák, a Hamvadó cigarettavég és a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című filmekben. Így idézte fel emlékeit a rendezőről egyik interjúban:Kísértetiesen emlékeztetett a nagyapámra külcsínben és belbecsben is. Imádtam vele dolgozni, azt éreztem, hogy én értem őt és ő ért engem. Ez megtiszteltetés volt. Imádtam a humorát, a sármját. Körbelengte a játékosság, a hecc, a groteszk. Gyakorlatilag folyamatosan egy történetben élt. Amikor dolgozhatott, boldog volt, és azt sugározta magából, hogy a forgatás közben adódó problémák megoldhatók, és soha nem okozhatnak akkora feszültséget, hogy a dolog játékosságát elvegyék. Értett a színészek nyelvén, mindig partnerként beszélt velem. Ha valami olyat csináltam, ami nem tetszett neki, nagyon pontosan, szeretettel tette helyre. Többször kértem tőle tanácsot forgatókönyvekkel kapcsolatban. Nemrég meg is beszéltem vele, hogy fölugrok hozzá egy ilyen ügyben, de a sok dolgom miatt húztam-halasztottam. Ez most pocsék érzés.”

Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, a 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, 2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.

 

Források:
Andor Tamás: Bacsó filmkönyv. Budapest: Napvilág Kiadó, 2007.
Magyar Filmadatbázis

Képek:
Bacsó Péter
Gyöngyössy Katalin
Fejlövés
Szikrázó lányok
Bacsó filmkönyv